

Zöld Energia
Több mint 3000 milliárd forint beruházást generálhat az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer
Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer által ösztönzött beruházások teljes összege az évtized végéig elérheti Magyarországon a 3000 milliárd forintot, az általuk kiváltott energiamegtakarítás pedig a 18 petajoule-t, ami évente csaknem 600 ezer köbméter gáz felhasználását teszi feleslegessé – közölte a KPMG az MTI-vel.
A tanácsadó cég emlékeztetett: a kötelezettségi rendszer lényege, hogy a “szennyező fizet” elve alapján gigajoule-onként 50 ezer forint bírsággal sújtja azokat a kötelezetteket (leegyszerűsítve az energiakereskedőket), amelyek nem teljesítik a számukra előírt energiamegtakarítási kötelezettséget. Az Európa több más országában is működő modell pénzügyi ösztönzőkön keresztül arra készteti az energiakereskedőket és felhasználókat, hogy egymással együttműködve valósítsanak meg energiahatékonysági beruházásokat.
A KPMG jelezte: bár az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer elvileg a lakossági, a közintézményi és a vállalati ügyfelek számára egyaránt nyitott, számításaik szerint túlnyomórészt vállalatok lesznek azok, amelyek ilyen energiahatékonysági fejlesztésekbe belevágnak. A tanácsadó cég szakemberei szerint a rendszer működése még számos problémát vet fel. A rendszerbe épített ösztönzők ugyanakkor már ma is elég nagyok ahhoz, hogy számottevően javítsák az energiahatékonysági beruházások megtérülési idejét, így kellően vonzó legyen a kereskedőknek és a felhasználóknak ahhoz, hogy komoly fejlesztésekbe kezdjenek. Míg az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer első két évében a kötelezettek inkább kifizették a büntetést, addig 2023-tól már megéri a kötelezett szolgáltatóknak és kedvezményezett ügyfeleknek összefogni, hogy energiahatékonysági fejlesztés végrehajtásával, illetve annak igazolásával nyerjék el és osszák el az így felszabaduló kvóták ellenértékét – fejtette ki a közleményben Losonczy Géza, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadás szektor vezetője.

Zöld Energia
Valódi veszélyt jelent a napenergia az elektromos hálózatra?
Az Egyesült Államokban zajló adócsomag-vita kapcsán a napenergia-ipari szövetség tételesen cáfolta a napenergiával kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket, kiemelve annak megbízhatóságát, költséghatékonyságát, hálózati előnyeit és hazai gyártási kapacitásait.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Egyesült Államok Kongresszusa jelenleg egy olyan adócsomag megvitatására készül, amely a napenergia és az energiatárolás adókedvezményeit szabályozza. A Solar Energy Industries Association (SEIA) nevű amerikai napenergia-ipar non-profit szövetség szerint a téma kapcsán rengeteg kontextusból kiragadott, félrevezető érvek merülnek fel, a szervezet most ezeket cáfolta. Az egyik fő tévhit, hogy a napenergia megbízhatatlan, a SEIA szerint viszont az adatok éppen ennek ellenkezőjét mutatják: a szektorban kevesebb váratlan kiesés tapasztalható, mint más energiaforrásoknál, különösen szélsőséges időjárási körülmények között. A napenergia ráadásul számos régióban nyáron épp a legforróbb időszakban termel a leginkább, amikor a légkondicionálók miatt nagy szükség van az energiára. További előny, hogy a termeléshez nincs szükség üzemanyag-szállításra, az akkumulátorokkal pedig az esti csúcsigényt is fedezni lehet.
Ezek miatt a napenergia kiváló, alacsony költségű kiegészítője a változó üzemanyag-költséggel működő erőforrásoknak. A lakosság számára a napenergia- és tárolórendszerek együttesen ráadásul energiabiztonságot is nyújtanak áramkimaradások esetén.
A következő mítosz lényege, hogy a napenergia miatt drágul az energia. A valóság ezzel szemben az, hogy a napenergia révén évtizedek óta csökkennek a háztartások energiakiadásai, és az elemzések alapján amennyiben a Trump-kormány csökkenti a napenergia támogatását, az jelentős drágulást eredményez majd.
Szintén gyakori tévhit, hogy a napenergia veszélyt jelent az elektromos hálózatra. Valójában ez az energiaforrás éppenséggel kulcsfontosságú tényező a hálózatüzemeltetők számára a rugalmasságban. A legolcsóbb és legmegbízhatóbb hálózatok különböző energiaforrásokra támaszkodnak, az egyik lábat pedig épp a napenergia alkotja. A napenergia kiegészítő szolgáltatásokat is nyújt, például feszültség- és frekvenciaszabályozást, és rugalmasan alkalmazható mikrohálózatok és virtuális erőművek esetén.
Az az elterjedt tévhit sem állja meg a helyét, hogy a napenergia és a hozzá kapcsolódó energiatárolás sok helyet foglal. Az ilyen infrastruktúra a felhasználási helyhez közel, akár tetőkre is telepíthető, ezzel pedig mérséklődik az egyéb infrastruktúra szükségessége.
Amerikában a fentiek mellett gyakori ellenérv, hogy a napenergiához kapcsolódó termékek külföldi gyártmányúak. A SEIA szerint az Egyesült Államok ugyanakkor elég napelemet gyárt a haza kereslet 100%-ának kielégítésére, és a szükséges alkatrészek is egyre nagyobb arányban készülnek az országban.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta
Pályázat indul energiatárolókra és napelemekre, részletek!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Megérkezett a hiányzó láncszem a fenntartható napelemes értékláncban
-
Zöldinfó6 óra telt el a létrehozás óta
Poloskák, csigák, dióburokfúrólégy? Itt a természetes védekezés eszköztára
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás óta
Magyarország nem támogatja az uniós javaslatot a tíz évnél idősebb autók éves műszaki vizsgájáról
-
Zöldinfó4 óra telt el a létrehozás óta
A nádas titkai: tonnaszámra rejtett hulladék a Tisza-tó szigetein