Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Több mint ezer buszt cserélnének elektromosra a közösségi közlekedésben

A kormány elkötelezett az elektromos autóbusz program mellett, a középtávú terv az, hogy több mint ezer autóbuszt lecseréljenek a helyi tömegközlekedésben, és helyettük elektromos buszokat állítsanak forgalomba – hangsúlyozta a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) energetikáért felelős államtitkára csütörtökön, Székesfehérváron.

Létrehozva:

|

Steiner Attila erről a Volánbusz Zrt. sajtónyilvános eseményén beszélt, ahol bemutatták mind a tizenkettő, a Zöld Busz Program támogatásával beszerzett Ikarus 120e típusú elektromos autóbuszt, amelyek már részt is vesznek Székesfehérvár közösségi közlekedésében. Az államtitkár rámutatott, hogy az elektromos buszok üzemeltetése jóval olcsóbb, mint a hagyományos, dízelüzemű buszoké, “körülbelül 60-70 forintos árelőnyt lehet realizálni az üzemeltetésen az eddigi tapasztalatok alapján”, ezért is szán a kormány a közösségi közlekedésben nagy szerepet az elektromos közlekedésnek. Ráadásul ellátásbiztonsági szempontból is jobbak, mivel helyben megtermelt villamosenergiával hajthatók és nem “messziről importált fosszilis üzemanyagokkal” – tette hozzá. Steiner Attila felhívta a figyelmet: az elektromos buszok használata sokat tud csökkenteni a helyi emisszión, ami kiemelt cél Magyarországon, hiszen a közlekedési szektor a teljes magyar károsanyag kibocsátás 20 százalékáért felel és 1997 óta nem csökkent, miközben ebben az időszakban az ország összkibocsátása 34 százalékkal mérséklődött. Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester arról beszélt, hogy a tizenkét elektromos Ikarus busz mintegy 1,8 milliárd forintba került, amelynek döntő részét kormánytámogatásból finanszírozták. Megemlítette, hogy készek ezen a területen a további együttműködésre, akár új autóbuszok beszerzésével, akár újabb és újabb technológiai újdonságok bevezetésével, mint a villamosenergia tárolása vagy a villamosáram napelemparkokban történő megtermelése.Weingartner Balázs, a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. elnök-vezérigazgatója felhívta a figyelmet, hogy 2050-re szeretné elérni az ország a nettó klímasemlegességet, amihez már most komoly erőfeszítéséket kell tenni. Úgy vélte, az út egyik fontos mérföldköve a székesfehérvári buszflotta zöldülése, amely példával szolgálhat minden helyi lakos számára és reményei szerint ez előbb-utóbb meglátszik majd a közlekedés más szegmenseiben is.

Kruchina Vince, a Volánbusz elnök-vezérigazgatója közölte, hogy a 12 Ikarus busz összesen 110 ezer kilométert tett meg a helyi közlekedésben és már most látszik, hogy az üzemeltetésük jóval olcsóbb, hiszen dízelüzemű buszokkal ez a táv 18 millió forintnyi üzemanyag felhasználást jelentene. Rámutatott, hogy az elektromos buszozás a környezetvédelemről is szól és a tucatnyi autóbusszal 140 ezer kilogramm szén-dioxid-kibocsátást spóroltak meg. Tankó Zoltán, az Ikarus Global Zrt. vezérigazgatója kiemelte, hogy buszaik a vártnál is kedvezőbb fogyasztást produkálnak városi forgalomban: a járművek 0,9 kilowattórát fogyasztanak kilométerenként, ami nemzetközi szinten is rendkívül alacsony érték. Az Ikarus 120e típusú, elektromos meghajtású, szóló kivitelű, alacsony padlós, kéttengelyes járművek 30 ülő és 55 álló utas egyidejű szállítására alkalmasak és egy feltöltéssel – az időjárási körülményektől, útviszonyoktól függően – akár 300 kilométert is képesek megtenni. A légkondicionált buszok elektronikus utastájékoztató rendszerrel, fedélzeti és vezetéssegítő kamerarendszerrel is rendelkeznek.

 

Advertisement

mti

 

Advertisement

Zöld Közlekedés

Költségnyomás, kínai verseny, elektromos átállás: nehéz időszak vár az autóiparra

Komoly kihívások előtt a globális autóipar.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Bár a globális autóipar 2025-ben még 4 százalékkal bővült, az idén a költségnyomás, a geopolitikai feszültségek és az elektromos átállás kihívásainak hatására növekedése gyakorlatilag leállhat, egyre több szereplő néz szembe romló nyereségességgel és növekvő kockázatokkal – áll az Allianz Trade MTI-hez eljuttatott ágazati elemzésében, amelyben kitértek arra is, hogy a magyar autóipar exportkitettsége és költségérzékenysége okán különösen érzékenyen reagál a nemzetközi sokkokra. Tavaly a növekedés régiónként jelentősen eltért: míg az Európai Unióban az újautó-regisztrációk csak 1-2 százalékkal nőttek, addig Kína közel 10 százalékos bővüléssel tovább erősítette domináns szerepét a globális piacon, amelynek már több mint egyharmadát adja – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kínai termelési kapacitások bővülése a lassuló belföldi kereslet mellett egyre erőteljesebb exportnyomást eredményez, ami fokozza a versenyt az európai gyártók számára. Az iparágnak egyszerre kell alkalmazkodnia a költségsokkokhoz, a szigorodó szabályozási környezethez és a gyors technológiai átalakuláshoz. Ezzel párhuzamosan az emelkedő energiaárak és a geopolitikai bizonytalanságok az elektromos mobilitás irányába mozdítják a keresletet és a termelést – olvasható az elemzésben.

Bujdosó Tünde, az Allianz Trade magyarországi kockázatkezelési igazgatója szerint 2026-ban az ágazat globális növekedése 0-1 százalék közé lassulhat, ami lényegében stagnálást jelent. Kitért arra, hogy a romló jövedelmezőség és a tartós költségnyomás már a 2025-ös fizetésképtelenségi adatokban is markánsan tükröződik. Az Allianz Trade elemzése szerint tavaly világszerte 475 nagyméretű csődöt regisztráltak (az előző évi 469 után) a legalább 25 millió eurós árbevételű vállalatok körében, ennek 7 százalékát az autóiparban, amivel ez lett az ötödik leginkább érintett szektor.

Magyarországon a járműiparhoz kapcsolódó felszámolások az összes eljárás 7-8 százalékát adják, ez összhangban van a nemzetközi adatokkal. Az autóipari vállalkozások száma 2023 óta folyamatosan csökken. Az Allianz Trade tapasztalatai szerint a fizetésképtelenségi kockázatok az autóiparban elsősorban a beszállítói lánc alsóbb szintjein, valamint a kereskedőknél koncentrálódnak, ahol az alacsonyabb marzsok, a korlátozott ártranszfer-képesség, valamint a készletek és vevőkövetelések finanszírozási terhei egyre nagyobb nyomást helyeznek a vállalatok cash flow-jára. A magyar autóipar – amely a teljes ipari kibocsátás mintegy 20 százalékát adja – jelentős gazdasági súlya miatt stratégiai ágazat, exportkitettsége és költségérzékenysége miatt azonban különösen érzékenyen reagál a nemzetközi sokkokra – hívták fel a figyelmet. A cégek jövedelmezőségét egyre szűkítik a növekvő bér- és energia-költségek, az alapanyagok drágulása, miközben az autógyártók árleszorító törekvései is csökkentik a fedezetet.

Advertisement

Bujdosó Tünde szerint a kilátásokat vegyes tényezők alakítják: a csökkenő infláció és kamatszint, illetve az akkumulátorárak mérséklődése támogathatja a kereslet élénkülését és az elektromos átállást, míg a nyersanyag-ellátás kockázatai, az eltérő szén-dioxid kibocsátási irányelvek, a fogyasztói bizonytalanság fékezhetik a piacot, miközben a technológiai verseny és Kína dominanciája tartósan szűkítheti az európai szereplők mozgásterét.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák