Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Történelmi napelemes projekt jöhet két év múlva

Ausztráliából Szingapúrba jutna el általa a megtermelt energia.

Létrehozva:

|

A szingapúri székhelyű Sun Cable benyújtotta gigaberuházásának környezeti hatásaira vonatkozó összefoglalóját – számol be a PV Magazine. A vállalat célja az, hogy létrehozza a világ legnagyobb napelemes és akkumulátoros energiatárolási projektjét: az ausztráliai Északi területen előállított energiát Szingapúrba exportálnák. David Griffin, a Sun Cable vezérigazgatója szerint a dokumentum fontos mérföldkő a rendszer történetében. A nyilatkozat alapján a több mint 30 milliárd dolláros Australia-Asia PowerLink (AAPL) projekt keretében egy 17-20 gigawattos napelemfarmmal állítanák elő az energiát, melyet aztán egy 36-42 gigawattos, 12 ezer hektáron elterülő akkumulátorrendszerbe táplálnának. A szükséges paneleket a Sydney-i központú 5B gyártja.

A Powell Creek nevű helyszínről egy 800 kilométer hosszú légvezeték viszi majd az áramot Murrumujukhoz, egy átalakító telephez. Itt nagyjából 800 megawattot terveznek elosztani Darwin városának térségében, a többi energiát pedig egy újabb létesítménybe, majd 4200 kilométeres távolságba, tenger alatti hálózaton küldenék tovább Szingapúrba. A benyújtott dokumentum szerint a projekt rengeteg előnnyel járna, 70 év alatt mintegy 480 millió tonna üvegházhatású gáz kibocsátását lehetne megspórolni vele. Az Északi territóriumban a fejlesztésnek köszönhetően több mint 1700 munkahely jöhetne létre az építőiparban, 350 ember pedig az AAPL hosszú távú üzemeltetésébe kapcsolódhat be. A nyilatkozatban a negatívumokat is felsorolják, a projekt például károsíthat bizonyos sérülékeny növényekre – ilyen többek között a Typhonium praetermissum nevű faj, amely az átalakító telephelyen kerülhet veszélybe. A beruházás hívei szerint nem valószínű, hogy az állatvilágot is érintené az AAPL.

A Sun Cable becslése alapján a rendszer a szingapúri energiaigény 15 százalékát láthatná el. A projekt pénzügyi lezárása 2023 végére várható, az építkezés pedig akár már 2024-ben megkezdődhet. Jelenleg az őslakos földhasználati megállapodásról folynak a tárgyalások, a Darwin körüli beruházásokba ugyanis a helyi őslakos közösségnek is beleszólása van.

 

Zöld Energia

Okos napelemek a földeken: ígéretes irányt mutat egy friss kutatás

Az agrofotovoltaikus létesítményekben egyszerre termesztenek növényeket és termelnek energiát, ám nagyon nem mindegy, hogy a fény miként oszlik meg a két tevékenység között.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A németországi Fraunhofer Institut für Solare Energiesysteme ISE (Fraunhofer ISE) csapata olyan stratégiákat elemzett, amelyekkel agrofotovoltaikus létesítményekben egyensúlyozzák ki a növények és napelemek közötti fény eloszlását – számol be a PV Magazine. A kutatók arra jutottak, hogy a vízszintes egytengelyes nyomkövető rendszerek (HSAT) segíthetnek a terméskiesés csökkentésében. A kutatók a délnyugat-németországi Nussbachban található almaültetvényekre esettanulmány adatait felhasználva végeztek szimulációkat az APyV segítségével. Ez egy olyan eszköz, amely fejlett sugárkövetési technikákat használ annak felmérésére, hogy a napelemek elhelyezése miként befolyásolja a növények fényellátottságát. A rendszer képes automatizálni az agrofotovoltaikus létesítmény tervezési optimalizálását a kulcsfontosságú mutatók alapján, figyelembe véve a különböző terményeket.

A csapat megállapította, hogy a napelemek testre szabott vezérlése az almafák számára szükséges fény 91%-át biztosította az év folyamán, ez viszont a napelemes termelés 20%-os csökkenéséhez vezetett. „Tanulmányunk azt mutatja, hogy a napenergia és a mezőgazdaság kombinációja javítható olyan intelligens fotovoltaikus követőkkel, amelyek az időjárási viszonyok, a terménytípusok és azok növekedési szakaszai alapján állítják be a napelemek helyzetét” – nyilatkozta Maddelena Bruno, a tanulmány egyik szerzője. „Ez a megközelítés optimális egyensúlyt biztosít a fotoszintézishez rendelkezésre és a villamosenergia-termeléshez rendelkezésre álló fény között” – tette hozzá.

A szakértők szerint voltak olyan időszakok, amikor az almafák fényigénye nem teljesült maradéktalanul, ez pedig rávilágít a terményalapú optimalizálás korlátaira. A kutatók úgy vélik, hogy a meghatározott korlátok ellenére a tanulmány erős alapot teremt a jövőbeli, már folyamatban lévő vizsgálatokhoz. A panelek pozícionálásának hatékony ellenőrzése segíthet megőrizni a mezőgazdasági hozamot.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák