Zöld Energia
Történelmi napelemes projekt jöhet két év múlva
Ausztráliából Szingapúrba jutna el általa a megtermelt energia.
A szingapúri székhelyű Sun Cable benyújtotta gigaberuházásának környezeti hatásaira vonatkozó összefoglalóját – számol be a PV Magazine. A vállalat célja az, hogy létrehozza a világ legnagyobb napelemes és akkumulátoros energiatárolási projektjét: az ausztráliai Északi területen előállított energiát Szingapúrba exportálnák. David Griffin, a Sun Cable vezérigazgatója szerint a dokumentum fontos mérföldkő a rendszer történetében. A nyilatkozat alapján a több mint 30 milliárd dolláros Australia-Asia PowerLink (AAPL) projekt keretében egy 17-20 gigawattos napelemfarmmal állítanák elő az energiát, melyet aztán egy 36-42 gigawattos, 12 ezer hektáron elterülő akkumulátorrendszerbe táplálnának. A szükséges paneleket a Sydney-i központú 5B gyártja.
A Powell Creek nevű helyszínről egy 800 kilométer hosszú légvezeték viszi majd az áramot Murrumujukhoz, egy átalakító telephez. Itt nagyjából 800 megawattot terveznek elosztani Darwin városának térségében, a többi energiát pedig egy újabb létesítménybe, majd 4200 kilométeres távolságba, tenger alatti hálózaton küldenék tovább Szingapúrba. A benyújtott dokumentum szerint a projekt rengeteg előnnyel járna, 70 év alatt mintegy 480 millió tonna üvegházhatású gáz kibocsátását lehetne megspórolni vele. Az Északi territóriumban a fejlesztésnek köszönhetően több mint 1700 munkahely jöhetne létre az építőiparban, 350 ember pedig az AAPL hosszú távú üzemeltetésébe kapcsolódhat be. A nyilatkozatban a negatívumokat is felsorolják, a projekt például károsíthat bizonyos sérülékeny növényekre – ilyen többek között a Typhonium praetermissum nevű faj, amely az átalakító telephelyen kerülhet veszélybe. A beruházás hívei szerint nem valószínű, hogy az állatvilágot is érintené az AAPL.
A Sun Cable becslése alapján a rendszer a szingapúri energiaigény 15 százalékát láthatná el. A projekt pénzügyi lezárása 2023 végére várható, az építkezés pedig akár már 2024-ben megkezdődhet. Jelenleg az őslakos földhasználati megállapodásról folynak a tárgyalások, a Darwin körüli beruházásokba ugyanis a helyi őslakos közösségnek is beleszólása van.
Zöld Energia
Új típusú energiatárolót dolgoztak ki
A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.
Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.
Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.
A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.
A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.
A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Ezekben tér el az új otthonfelújítási program az előzőtől
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Hollandia házainak felére települhetne napelem
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta
Napelemek: nagy szükség lenne az otthoni energiatárolásra
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Naperőmű épül Nagykátán
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta
Rekordszámú balkon napelemet telepítettek tavaly Bécsben