

Zöld Közlekedés
Volvo: a tisztább és biztonságosabb városi közlekedésre optimalizálva
A Volvo Trucks bemutatja első olyan teherautó-modelljét, amelyet kizárólag elektromos hajtással dobnak piacra.
A nehéz rakományok szállítására is alkalmas, és a sofőr számára kiemelkedő kilátást kínáló FM Low Entry egy elektromos teherautó, amelyet a biztonságos és hatékony városi közlekedésre optimalizáltak. Ahogyan egyre több város törekszik a károsanyag-kibocsátási szintek csökkentésével a városi környezet javítására, az olyan nulla károsanyag-kibocsátású teherautók iránti kereslet is gyorsan növekszik, amelyek megfelelnek ezeknek az új vásárlói követelményeknek. A Volvo Trucks elektromosteherautó-kínálatának legújabb eleme – a Volvo FM Low Entry – egy nehézkategóriás tehergépjármű, amelyet kifejezetten a városi területeken a különféle szállítási feladatok ellátására fejlesztettek ki. Ez egyben a Volvo Trucks első olyan modellje, amely csak elektromos hajtással kerül a piacra.
„A lokálisan nulla károsanyag-kibocsátású Volvo FM Low Entry nagyszerűen kiegészíti az elektromos termékpalettánkat, kiválóan alkalmas városi közlekedésre, és a járművezetőt szem előtt tartva terveztük. Erőteljes, mégis könnyen vezethető és egyszerű manőverezhetőséget kínál. Az új Volvo FM Low Entry tökéletesen összecseng az elektromos kínálatunk bővítésére irányuló törekvéseinkkel, így még több ügyfelünk számára teszi lehetővé, hogy csökkentse szén-dioxid-kibocsátását” – fejti ki Roger Alm, a Volvo Trucks elnöke.
Ötcsillagos Direct Vision Standard minősítés
Az alacsony vezetési pozíció tökéletes kilátást kínál a sofőrnek, aki így a környezetét is kényelmesen szemmel tarthatja. Az FM Low Entry ezen jellemzőjével ötcsillagos minősítést szerzett a London régiójában érvénybe lépő, és a nehézgépjárműveket minősítő Direct Vision Standard szabályrendszerében, amely 2024 negyedik negyedévében lép hatályba.*
A Volvo FM Low Entry rendkívül sokoldalú, és könnyen hozzáigazítható az olyan szállítási feladatok speciális követelményeihez, mint például a hulladékkezelés, az áruterítés és az építkezési munkálatok.
A most bemutatott új modell a Volvo jól ismert FM termékére épül. A tágas fülke alacsonyabbra és előrébb került, az alacsony lépcső és a lapos padló pedig megkönnyíti a fülkébe történő be- és kiszállást. Ezek a tervezési jellemzők ergonomikus, kényelmes és hatékony munkakörnyezetet teremtenek a sofőrök számára a forgalmas városi környezetben. Az új FM Low Entry modell kezdetben Európában, valamint Törökországban, Ausztráliában és Dél-Koreában kerül piacra. Az értékesítés 2024 első negyedévében, a gyártás pedig 2024 második negyedévében indul.
Nyolc elektromos teherautó-modell
Ezzel az új, tisztán elektromos városi teherautóval a Volvo világszerte immár összesen nyolc elektromos teherautó-modellt kínál. 2019-ben a Volvo Trucks lett az első globális gyártó, amely megkezdte a nehéz elektromos tehergépkocsik sorozatgyártását, és a vállalat célja, hogy 2030-ra az új Volvo teherautók globális értékesítésének 50%-a elektromos legyen.
A Volvo FM Low Entry fő jellemzői:
- A kilátás (a sztenderd specifikációval) megfelel a Londoni Közlekedési Hivatal Direct Vision Standard szabványának.
- A teherautó Volvo Dinamikus Kormányzás (VDS) rendszerrel van felszerelve a könnyű kormányzás és a vibráció csökkentése érdekében.
- Háromféle ülésopció áll rendelkezésre: sofőrülés plusz 0, 1 vagy 3 utas. A 3 utasülés a vezetőfülke hátsó részén helyezkedik el, így a sofőr nem látja őket. Ez minimalizálja a holtteret, és a kiváló kilátáshoz is hozzájárul.
- A számos ergonómiai jellemző közé tartozik az alacsony fellépő, a lapos padló és a jól elhelyezett kapaszkodók a könnyű és biztonságos be- és kiszálláshoz.
- A teherautó elérhető a Volvo új kamerás monitorrendszerével.
- Két fülkeméret érhető el: Hálófülke (belmagasság 1575 mm) és Globetrotter fülke (belmagasság 1945 mm).
- Rendelkezésre álló tengelykialakítások: 4X2, 6X2, 6X4, 8X2, 8X4
- Megengedett szerelvényössztömeg: 19–32 tonna
- Motor: 330 kWh
- Akkumulátor: 360 kWh (4 akkumulátor)
- Hatótávolság: 200 km-ig (a hatótáv több paramétertől is függ, mint például a terhelés, a vezetési stílus, a vezetési ciklus, a domborzat, a hőmérséklet, stb.)
- Töltés: 250 kW (DC), 43 kW (AC)
- Tengelytáv: 3900–6000 mm
Forrás: Volvo Trucks Hungary

Zöld Közlekedés
Az autók egyre okosabbak, mégis, mi hiányzik ahhoz, hogy kizárólag önvezető járművekkel közlekedjünk?
Az autonóm járművek megjelenésével feltárult egy olyan jövő képe, amelyben már nem lesz szükség emberi sofőrökre, és kizárólag „önvezető” autók közlekednek az utakon.

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
De megvalósulhat-e mindez, miért van egyáltalán szükség az önállóan gondolkodó autókra, és hogyan javíthatnák az összekapcsolt autonóm járművek a közlekedés hatékonyságát? A HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának (SCL) vezetője most elmagyarázza, hogyan kell elképzelnünk mindezt. Tíz közlekedési balesetből kilenc emberi tényezőre vezethető vissza: lassú reakcióidőnk, szétszórt figyelmünk vagy hirtelen, rossz döntéseink végzetes következményekkel járhatnak. A számítógépek ezzel szemben nem fáradnak el, nem mobiloznak vezetés közben, ráadásul gyorsabban, pontosabban is reagálnak, mint az emberek.
Az autonóm járművek így jelentősen javíthatnak a közlekedés biztonságán, ugyanakkor fejlesztésüket más tényezők is indokolják: lerövidíthetik az utazási időt és csökkenthetik az üzemanyag-fogyasztást, ezáltal mérsékelve a környezeti terhelést is. Ehhez azonban önmagában kevés egy-egy önvezető autó, mert az igazán nagy áttörést az jelenthetné, ha ezek a járművek egymással folyamatos kapcsolatban állva közösen gondolkodnak és cselekednek. Így a hibás emberi döntések helyett pontos információkra épülő, gyors, összehangolt reakciók születhetnek az utakon.
Így gondolkodnak együtt az autonóm járművek
Az önvezető autók kommunikációja kétirányú: egyrészt a különféle szenzorokkal (pl. radarokkal, kamerákkal) észlelik a környezetüket, másrészt folyamatosan információt adnak a környezetüknek, azaz a többi autónak is. A közlekedési információk pedig szintén kétféle módon terjedhetnek: központosított formában, amikor minden jármű egy közös rendszerből kapja meg az adatokat, és elosztott módon, amikor a járművek közvetlenül egymással osztják meg az információt, azaz „a szomszédaikkal beszélgetnek”.
Képzeljünk el például egy olyan helyzetet, amikor az előttünk haladó jármű hirtelen fékez, a miénk pedig erre azonnal reagál. Ha a közelben lévő összes autó megkapná ezt az információt, egyszerre lassíthatnának le, ezzel pedig megelőzhetnék nem csak a balesetek, hanem a dugók kialakulását is, csökkentve ezzel az autók felesleges üzemanyag- vagy energiafelhasználását. Az ilyen és ehhez hasonló forgalmi helyzetek megoldásával az autonóm járművek teljesen átformálhatják a közlekedést – rengeteg hétköznapi bosszúságtól megkímélve a résztvevőket.
Az autók közötti ilyen jellegű közös gondolkodásra akkor kerülhet sor, ha minél több autonóm jármű, és minél kevesebb kiszámíthatatlan reakciójú emberi sofőr vesz részt a közlekedésben – magyarázza Gáspár Péter professzor, HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának (SCL) vezetője.
Ez azonban nyilván nem azt jelenti, hogy ha holnap mindenki önvezető autóba ülne át, azonnal torlódások nélkül, gyorsabban közlekedhetnénk.
Mindennek a kulcsa a kommunikáció
Gáspár professzor szerint például ahhoz, hogy az utazásra fordított idő csökkenjen, az egész közlekedési rendszert át kell tervezni, ami rendkívül komplex feladat. A járműkommunikáció ugyanis jóval több annál, mint hogy az autók adatokat cserélnek egymással. Az önvezető járművek nemcsak a körülöttük haladó többi autó mozgását érzékelik, hanem kapcsolatban állnak a közlekedési infrastruktúrával is – például a lámpákkal, gyalogátkelőhelyekkel és jelzőtáblákkal – a gyalogosokkal és kerékpárosokkal, az utasok eszközeivel, például okostelefonokkal, valamint a világhálóval is, amelynek segítségével akár távoli járművekkel is adatot cserélhetnek.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy önvezető autónak nemcsak azt kell azonnal érzékelnie, ha előtte hirtelen fékez egy másik jármű, hanem azt is, ha pirosra vált a lámpa vagy ha egy gyalogos lelép a zebrára. Fel kell ismernie a telefonunkon beállított úti célt, és biztonságosan el is kell minket juttatnia oda. Ehhez azonban folyamatos, valós idejű kommunikációra van szükség – nemcsak a közelben lévő járművekkel, hanem a hálózaton keresztül akár távolabbi autókkal is. Csak így lehet összehangolni a forgalmat, elkerülni a torlódásokat és optimalizálni a közlekedést.
A közlekedésben minden tizedmásodperc számít, az autonóm járműveknek ezért minden helyzetben azonnal kell reagálniuk. Ennek az elméleti, műszaki szabályozási kereteit már évek óta kialakították. Ahhoz azonban, hogy ezek a gyakorlatban is széles körben alkalmazhatók legyenek, összehangolt nemzetközi döntésekre, szabályozói jóváhagyásokra és az infrastruktúra tényleges kiépítésére van szükség – mutatott rá a professzor- Nem beszélve arról, hogy a közlekedés gördülékenysége és biztonsága érdekében mindezek a rendszerek egyszerre, valós időben és zavartalanul kell, hogy működjenek. Kollégáink kutatással, modellezéssel, szimulációval és teszteléssel járulnak hozzá ahhoz, hogy az önvezető autók garantált, stabil teljesítményt nyújtsanak ezeken a területeken – tette hozzá.
Bár az önvezető járművek önmagukban már most lenyűgöző technológiai teljesítményre képesek, a valódi áttöréshez nem az egyes autók tudása, hanem a járművek és rendszerek közötti, valós időben zajló, többszereplős együttműködés finomhangolása szükséges – és mint látjuk, ez sokkal bonyolultabb feladat, mint egy- egy autót önálló döntéshozatalra tanítani.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Megnyílt a Fertő tó északi kikötője
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Feleannyi idő alatt kelnek el a fővárosi panelek
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Állatokról szóló választható tantárgy bevezetését tervezik Romániában
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Az amerikai vámok negatívan hatnak a német járműipar üzleti hangulatára
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
A költési időszakban végzett települési fa- és bokroskivágások különösen károsak