Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

5G: a sugárzás csekély, a félelmek erősek

Létrehozva:

|

Közös tesztmérésekkel vizsgálják az 5G-hálózatokból eredő elektromágneses sugárzást a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szakemberei, a mérési eredmények nem mutatnak egészségügyi határérték-túllépést – tájékoztatta a hírközlési hatóság az MTI-t.

A közlemény szerint hírközlési és egészségvédelmi szakemberek együttes munkájával rendszeres mintavizsgálatokat folytat az NMHH és az NNK. A program a Nemzetközi Sugárvédelmi Szövetség (IRPA) “Sugárvédelem Mindenkinek” szlogennel megrendezett konferenciáján is bemutatkozott. A szakmai rendezvényen külön szekció foglalkozott az 5G-mobiltechnológiából eredő sugárzás egészségégügyi és méréstechnikai kérdéseivel. A témakör azért is időszerű, mert az ezzel kapcsolatos lakossági félelmek még mindig észlelhetők – jelezte a hírközlési hatóság. A korábbi mobiltechnológiájú hálózatok használatához képest jelentős 5G-adatforgalom még nincs Magyarországon. Az NMHH mérőszolgálatához ugyanakkor olyan helyről is érkeztek lakossági megkeresések ember által érzékelhető 5G-sugárzásról, ahol a településen az 5G-szolgáltatás még el sem indult.

Máshol sötétedés után történő antennaszerelés okozott félelmet téli időszakban, amikor a mobilszolgáltató erre kényszerült tömeges hálózatfrissítés végrehajtásakor. A kevésbé látható, de nagyobb teljesítményű antennákkal kapcsolatban jelentősen ritkábban kérnek méréseket, mint a jól látható helyre telepítetteknél – ismertette az NMHH. A közlemény szerint az NMHH szakemberei azt vallják: elsődleges fontosságú az adótornyok környékén lakók biztonságérzete, ezért az nmhh.hu/elektroszmog oldalon nemcsak tájékoztatást tesznek közzé, de díjmentes, elektromágneses sugárzásszintmérést is bárki igényelhet. Ez jóval pontosabb és megbízhatóbb, mint a kereskedelmi forgalomban kapható pár ezer forintos, nem kalibrált mérőeszközökkel történő otthoni vizsgálatok. Mivel Magyarországon az 5G-hálózat kiépítettsége egyelőre nem számottevő, ezért a hazai vizsgálatok bemutató céllal zajlanak, felkészülésül a tömeges mérési tevékenységre. Az időben rendkívül gyorsan, a használat függvényében változó sugárkitettségi szint legnagyobb értékének felméréséhez a méréseket számításokkal vagy adatforgalom-generálással szükséges kiegészíteni. A közös mérési eredmények a konferencián bemutatott technikák alkalmazásával sem mutatnak egészségügyi határérték-túllépést – közölte a hírközlési hatóság.

Az NMHH és az NNK a fentieken túl együttműködik egy – a sugárzási szintet automatikusan előrejelző – számítási rendszer fejlesztésén. A tájékoztatás szerint a nyolc év után megújított NNK-NMHH-együttműködés keretében az NMHH 5G-technológiához kapcsolódó mérőműszereket bocsát az NNK rendelkezésére, ezzel is támogatva a hazai sugáregészségügyi kutatásokat. Thuróczy György, az NNK Nem-ionizáló Sugárzások Osztályának vezetője a közlemény szerint a két szervezet közti együttműködésről elmondta: a két országos intézmény tevékenysége nagyon jól kiegészíti egymást, ugyanis az NNK sugáregészségüggyel foglalkozó főosztályán az 5G-mobiltelefon-rendszerek sugárzásmérési módszereinek fejlesztésén túl a rádiófrekvenciás sugárzások biológiai és egészségre gyakorolt hatásainak kutatása is folyik, amely során nemzetközi és EU-s programokban is részt vesznek.

A két intézet egymást kiegészítő szakmai tevékenysége nagymértékben hozzájárul, hogy a korszerű mobilkommunikáció kiépítése Magyarországon a környezeti, egészségügyi szempontok és a lakosság biztonságának messzemenő figyelembevételével történjen. Az NNK és az NMHH együttműködésével a lakosság és a szakma átfogó tájékoztatást kaphat a mobiltechnológia elterjedésével és fejlődésével összefüggő egészségügyi és környezeti kérdésekről – közölte az NMHH. A hatóság nmhh.hu/elektroszmog címen elérhető aloldala további frissített tartalommal, többek között az 5G-sugárzásra vonatkozó információkkal várja a téma iránt érdeklődőket.

Advertisement

Zöldinfó

Februárban is megdőlt a mindenkori melegrekord az EU klímaváltozást figyelő szolgálata szerint

Az idei február volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – közölte csütörtökön kiadott jelentésében az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S).

Létrehozva:

|

Szerző:

A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. Adataik szerint az idei volt globálisan a legmelegebb február: az átlagos felszíni levegőhőmérséklet 13,54 Celsius-fok volt, ami 0,81 fokkal meghaladja az 1991-2020 közötti időszak februári átlagát, és 0,12 fokkal több az eddig mért legmelegebb, 2016. februári hőmérsékletnél. Az uniós szolgálat korábbi jelentése szerint az 1850-től vezetett globális feljegyzések azt mutatják, hogy 2023 volt a Föld legmelegebb éve, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és a Csendes-óceán keleti részének felszíni vízrétegét felmelegítő El Nino jelenség miatt, amely emelte a globális hőmérsékletet. Tavaly június óta minden hónap a világ legmelegebbje volt a korábbi évek azonos időszakához képest. A Copernicus csütörtöki közlése szerint az idei február 1,77 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti, 1850-1900 közötti időszak februári átlaghőmérsékletének becsült értéke. Az elmúlt tizenkét hónap globális átlaghőmérséklete is rekordmagas volt, 0,68 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát és 1,56 fokkal az 1850-1900 közötti átlagot.

A napi globális átlaghőmérséklet a hónap első felében kiugróan magas volt, négy egymást követő napon, február 8. és 11. között 2 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti szintet. Európában a hőmérséklet 3,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020. februári átlagot, átlag feletti hőmérséklet különösen Közép- és Kelet-Európában volt tapasztalható. Európán kívül a hőmérséklet Észak-Szibériában, Észak-Amerika középső és északnyugati részén, Dél-Amerika jelentős részén, Afrikában és Nyugat-Ausztráliában volt átlag feletti. A december és február közötti időszak vonatkozásában azt közölték, hogy az ideit tél volt az eddigi legmelegebb a világon, a hőmérséklet 0,78 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát. Az európai téli hőmérséklet az eddig mért második legmelegebb volt a 2019-2020-as tél után, és 1,44 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as időszakban mért átlagot – tette hozzá jelentésében az uniós klímaváltozást figyelő szolgálat. Februárban 21,06 fokkal az óceánok felszíni átlaghőmérséklete is rekordmagasnak bizonyult.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!