Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Csak nálunk van carsharing a régióban

Létrehozva:

|

Egyelőre csak Budapesten működik carsharingrendszer a kelet-közép-európai országok közül, de Magyarországtól keletre sem biztató a helyzet – derül ki Magyarország piacvezető carsharing-szolgáltatója, az Avalon CarSharing régiós körképéből. A visegrádi négyek közül Lengyelországban várhatóan jövőre jelenik meg az első közösségi autós rendszer, a környező országok közül pedig jelenleg csak Bécsben állnak rendelkezésre közösségi autók.

A közép-európai régió országai közül Magyarország élen jár a közösségi közlekedési szolgáltatásokban: 2014-ben már Budapesten is működik a közösségi kerékpárrendszer csakúgy, mint Varsóban, Prágában, Pozsonyban, illetve Bukarestben. Ezenkívül a telekocsirendszerek is megtelepedtek a régió összes országában, azonban az alternatív taxiszolgáltatást (hivatalosan közösségi utazásmegosztó) nyújtó cégek között már eltérések mutatkoznak. A több európai országban is a taxicégek által kifogásolt egyik globális szolgáltató Bukarestben és Pozsonyban nincs jelen. A régióban csak Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon nyitottak irodát. A cég szolgáltatásait ugyanakkor Franciaországban 2015. január 1-jétől betiltják.

Azonban egy területen különleges helyzetben vannak a magyarok: sem Prágában, sem Pozsonyban, sem pedig Varsóban nincs még működő közösségi autózási rendszer, de Bukarestben és Belgrádban is hiába keressük őket. Ezzel szemben Budapesten már 2013-ban megnyíltak az első közösségiautó-átadó állomások a közeljövőben, elsősorban a nagyobb vidéki városok vasútállomásának közelében is továbbiak nyílhatnak.

Rákaptunk

Advertisement

„A carsharing jelenléte egy adott város közlekedési kultúrájáról és az ott lakók hozzáállásáról is sokat elárul, hiszen egy innovatív, környezetbarát közösségiautó-használatot jelent, ahol az autó akár félórás időtartamra is használható. Főként azoknak kínál jelentős költségmegtakarítást, akik leginkább pár órás, városon belüli utakhoz keresnek autót, hiszen évi 8-10 ezer kilométer alatt olcsóbb, mint a saját autó, és rugalmasabb, mint a bérautó” – magyarázza Sződi János, az Avalon CarSharing ügyvezető igazgatója.
Példaként említi, hogy egy 3 órás, több helyszínt is érintő 20 kilométeres karácsonyi nagybevásárlás közösségi autóval mindössze 3720 forintba kerülne üzemanyaggal együtt, míg taxival ugyanez minimum 5600 forintba. Ugyanez 40 kilométerre és 5 órára számolva közösségi autóval 5830, míg taxival minimum 11 200 forint. Januártól szintén a carsharing autók mellett szól, hogy éves autópálya-matricával rendelkeznek, ezért nem kell „megyei” vagy 10 napos matrica árával számolnunk, ha az M0-s körgyűrű közelében elhelyezkedő bevásárlóközpontokba igyekezünk.

A cégek is kezdenek rákapni a megosztásra.

Advertisement

Ami a hazai gyakorlatot illeti, az Avalon statisztikái szerint a szolgáltatás bevezetése óta a magyarok egyre lelkesebb carsharing-felhasználók, és bizonyos paraméterek alapján többször veszik igénybe a gépkocsikat. Míg Magyarországon átlagosan 4 óra 17 perc, a fejlettebb piacokon kimutathatóan rövidebb, 2-2,5 óra az átlagos közösségiautó-használati idő. Ezenkívül a megtett kilométereket tekintve Magyarországon a magánemberek átlagban körülbelül 47,9 kilométert autóznak alkalmanként, ez pedig mintegy duplája a nyugat-európai átlagénak. Teszik mindezt annak ellenére, hogy az óra- és kilométer-díjszabásban nincsenek jelentős különbségek a magyar és például a német piac között. Az Avalon adatai szerint a magánfelhasználók átlagosan bruttó 6912 forintot fizetnek egy utazásért.

A legközelebb Bécsben van

Advertisement

Lengyelországban szeptemberben jelentették be, hogy Varsó egy 2,5 millió euró (körülbelül. 770 millió forint) értékű tendert ír ki a carsharingrendszer működtetésére. A varsói beruházással kapcsolatban azonban egyelőre nem tisztázott, hogy a szükséges forrást a város vagy egy vállalkozó bocsátja rendelkezésre.

A tervek szerint havi előfizetéssel működne a 300 autót magában foglaló rendszer, és olyan árakat próbálnak kalkulálni, hogy a fővárosiak inkább a rendszer hibrid vagy elektromos gépjárműveit, semmint saját autójukat részesítsék előnyben. A legfontosabb lengyel célkitűzések között szerepel a forgalmi dugók, illetve a levegőszennyezés mértékének csökkentése. Egyes információk szerint Lengyelországban Wrocław lenne a második város, ahol jövőre kiépülhet egy, a varsóinál jóval kisebb carsharingrendszer.

Advertisement

Budapesthez legközelebb Bécsben találhatunk carsharingrendszert, ahol több szolgáltató is várja az érdeklődőket, összesen több mint 1000 autóval. Az óradíjak jelentős szórást mutatnak, de minimum 2-2,5-szerese a magyarénak (6 és 15 euró közötti értékek), azonban kínálnak többféle, jelentős kedvezményt biztosító pár órás csomagokat is kilométer-korlátozással. A legnagyobb eltérés, hogy a Bécsben lévő szolgáltatók többsége nem fix autóponttal működik, hanem egy adott területen belül szabadon vehetők fel, illetve parkolhatók le. Az ilyen rendszerek hátránya, hogy általában nem lehet előre foglalni egy adott autót (vagy csak maximum 30 perccel korábban), hanem a területen belül, akár mobiltelefonos applikáció segítségével kell/lehet keresni, emellett lényegesen drágábbak a fix állomásokkal működő rendszereknél. Ugyanakkor Ausztriában a fővároson kívül Grazban és Salzburgban is elérhető a carsharing.

Keleti irányban Isztambul ideális carsharinghelyszín, ahol több szolgáltató is működik. Az egyik 2011 óta 60 autóval körülbelül 4000 embert, míg a másik 2013 óta 41 gépjárművel 3500 ügyfelet szolgál ki. Az átlagos árszint mintegy másfélszerese a magyarénak, ezenkívül más a díjszabásuk a hétvégén és más a hétköznapokon.

Advertisement

forrás: piacesprofit.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Közlekedés

Forradalmi megközelítés a levegőminőség értékelésében

Magyar közreműködéssel születtek új javaslatok a levegő biokémiai minősítésére és a levegőminőség szabályozására Európában.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nagyszabású kutatási együttműködés eredményeként új javaslatok születtek a levegő biokémiai minősítésére és a levegőminőség szabályozására Európában – írta meg az alternativenergia.hu. A nemzetközi kutatás eredményei és következtetései a Nature folyóiratban jelentek meg, a cikk egyik szerzője Salma Imre, az ELTE légkörkémikusa – olvasható az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) MTI-hez eljuttatott közleményében. Mint kiemelik, a kutatók bíznak abban, hogy eredményeik, amelyek pontosabban veszik figyelembe a szálló por egészségi hatásait, jelentősen hozzájárulhatnak Európa levegőjének javításához. A közlemény szerint a rossz környezeti levegőminőség – amelyet leginkább a szálló por (aeroszol) magas koncentrációszintje okoz – az egyik legsúlyosabb közegészségi probléma világszerte. Az aeroszol keletkezésének, kémiai, fizikai és biológiai tulajdonságainak és hatásainak jobb megismerése, valamint a levegőszennyezők közötti kapcsolat vizsgálata az elmúlt években a légkörkémiai kutatások előterébe került.

A szálló por okozta betegségek kialakulásában több tényező együttes és bonyolult kölcsönhatása játszik szerepet. A levegő minőségének objektív vizsgálata ezért kulcsfontosságú a megfelelő intézkedések meghozatalához. A kutatás a levegőminősítés módszertanának javítását célozta tudományos megalapozottsággal, és külön kiemelve a közúti gépjárműforgalom és a fatüzelés jelentős levegőkörnyezeti kockázatait. Az eredményeket összefoglaló tanulmány a Nature folyóiratban jelent meg a napokban. Első megközelítésben a levegőminőség vizsgálatakor a szakemberek az aeroszol tömegét használják mérőszámként, amelyet azután egyéb tulajdonságok figyelembevételével finomítanak. A legújabb kutatási eredmények azonban arra utalnak, hogy a szálló por egészségi hatásainak egyik legfontosabb mechanizmusa a sejti szinten kialakuló oxidáns-antioxidáns egyensúly felborulása a légzőrendszerben, ami oxidatív stresszhez vezethet, végezetül pedig atípusos gyulladáson keresztül növeli a különféle megbetegedések kockázatát.

Mindezt okozhatják a szennyezett levegőben kialakuló, nagy oxigéntartalmú és erősen reakcióképes kémiai anyagok, az ROS oxigénspecieszek, de okozhatja a tüdő antioxidáns védelmi rendszerének a gyengülése is. Ezt a fajta, az aeroszol által kiváltott oxidatív stresszt az oxidatív potenciállal (OP) lehet mérni és minősíteni, amely érték a részecskék több, káros tulajdonságát is figyelembe veszi. A nemzetközi összefogással készült tanulmányban 43 európai helyszínről származó, azonos eljárással és kétféle (AA és DTT) sejtmentes vizsgálattal meghatározott eredményeket vettek figyelembe. A Grenoble Egyetem professzora, Gaëlle Uzu vezetésével készült kutatás átfogó kiértékelési rendszerébe az ELTE TTK Kémiai Intézet BpART Laboratóriumának friss eredményei kerültek be.

Advertisement

“Megvizsgáltuk az oxidatív potenciál térbeli eloszlását Európában eltérő típusú levegőkörnyezetekben, majd különböző forgatókönyvek kiértékelésével betekintést kaptunk a levegőminőség szabályozásának újabb lehetőségeibe” – mutatott rá a kutatás jelentőségére Salma Imre, a hazai csoport vezetője, aki elmondta: a különböző szennyező források elemzésével olyan stratégiákat azonosítottak, amelyek tisztább és egészségesebb levegőhöz vezethetnek. A kutatók kimutatták, hogy célszerű az oxidatív potenciált, valamint a fő légszennyező forrásokat (például biomassza-tüzelés, szilárd fosszilis anyagok égetése, közúti gépjárműforgalom) és kiemelt (például fűtési és fűtésen kívüli) időszakokat külön-külön is figyelembe venni a légköri koncentrációk mellett vagy akár helyett. Eredményeik alapján tudományos szintű javaslatokat fogalmaztak meg az Európai Unió Tanácsa részére egy új típusú szabályozás módszertanára vonatkozóan – írják a közleményben.

Mint kiemelik, a kutatás részvevői bíznak benne, hogy eredményeik hozzájárulnak egy élhetőbb, egészségesebb levegőjű Európához. A tanulmány ugyanakkor nem csak a szakpolitika, de a kutatói közösség számára is fontos lehet az aeroszolok káros egészségi hatásainak a jobb megismerése céljából – hangsúlyozzák. A BpART Laboratórium tagja Salma Imre mellett Weidinger Tamás, Rohonczy János, Vasanits Anikó és Vörösmarty Máté. A kutatásban doktorandusz és végzős egyetemi hallgatók is rendszeresen részt vesznek, jelenleg három hallgató dolgozik kapcsolódó témákon. Bővebb információ a BpART Laboratórium weblapján található meg.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák