Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Csak nálunk van carsharing a régióban

Létrehozva:

|

Egyelőre csak Budapesten működik carsharingrendszer a kelet-közép-európai országok közül, de Magyarországtól keletre sem biztató a helyzet – derül ki Magyarország piacvezető carsharing-szolgáltatója, az Avalon CarSharing régiós körképéből. A visegrádi négyek közül Lengyelországban várhatóan jövőre jelenik meg az első közösségi autós rendszer, a környező országok közül pedig jelenleg csak Bécsben állnak rendelkezésre közösségi autók.

A közép-európai régió országai közül Magyarország élen jár a közösségi közlekedési szolgáltatásokban: 2014-ben már Budapesten is működik a közösségi kerékpárrendszer csakúgy, mint Varsóban, Prágában, Pozsonyban, illetve Bukarestben. Ezenkívül a telekocsirendszerek is megtelepedtek a régió összes országában, azonban az alternatív taxiszolgáltatást (hivatalosan közösségi utazásmegosztó) nyújtó cégek között már eltérések mutatkoznak. A több európai országban is a taxicégek által kifogásolt egyik globális szolgáltató Bukarestben és Pozsonyban nincs jelen. A régióban csak Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon nyitottak irodát. A cég szolgáltatásait ugyanakkor Franciaországban 2015. január 1-jétől betiltják.

Azonban egy területen különleges helyzetben vannak a magyarok: sem Prágában, sem Pozsonyban, sem pedig Varsóban nincs még működő közösségi autózási rendszer, de Bukarestben és Belgrádban is hiába keressük őket. Ezzel szemben Budapesten már 2013-ban megnyíltak az első közösségiautó-átadó állomások a közeljövőben, elsősorban a nagyobb vidéki városok vasútállomásának közelében is továbbiak nyílhatnak.

Rákaptunk

„A carsharing jelenléte egy adott város közlekedési kultúrájáról és az ott lakók hozzáállásáról is sokat elárul, hiszen egy innovatív, környezetbarát közösségiautó-használatot jelent, ahol az autó akár félórás időtartamra is használható. Főként azoknak kínál jelentős költségmegtakarítást, akik leginkább pár órás, városon belüli utakhoz keresnek autót, hiszen évi 8-10 ezer kilométer alatt olcsóbb, mint a saját autó, és rugalmasabb, mint a bérautó” – magyarázza Sződi János, az Avalon CarSharing ügyvezető igazgatója.
Példaként említi, hogy egy 3 órás, több helyszínt is érintő 20 kilométeres karácsonyi nagybevásárlás közösségi autóval mindössze 3720 forintba kerülne üzemanyaggal együtt, míg taxival ugyanez minimum 5600 forintba. Ugyanez 40 kilométerre és 5 órára számolva közösségi autóval 5830, míg taxival minimum 11 200 forint. Januártól szintén a carsharing autók mellett szól, hogy éves autópálya-matricával rendelkeznek, ezért nem kell „megyei” vagy 10 napos matrica árával számolnunk, ha az M0-s körgyűrű közelében elhelyezkedő bevásárlóközpontokba igyekezünk.

A cégek is kezdenek rákapni a megosztásra.

Ami a hazai gyakorlatot illeti, az Avalon statisztikái szerint a szolgáltatás bevezetése óta a magyarok egyre lelkesebb carsharing-felhasználók, és bizonyos paraméterek alapján többször veszik igénybe a gépkocsikat. Míg Magyarországon átlagosan 4 óra 17 perc, a fejlettebb piacokon kimutathatóan rövidebb, 2-2,5 óra az átlagos közösségiautó-használati idő. Ezenkívül a megtett kilométereket tekintve Magyarországon a magánemberek átlagban körülbelül 47,9 kilométert autóznak alkalmanként, ez pedig mintegy duplája a nyugat-európai átlagénak. Teszik mindezt annak ellenére, hogy az óra- és kilométer-díjszabásban nincsenek jelentős különbségek a magyar és például a német piac között. Az Avalon adatai szerint a magánfelhasználók átlagosan bruttó 6912 forintot fizetnek egy utazásért.

A legközelebb Bécsben van

Lengyelországban szeptemberben jelentették be, hogy Varsó egy 2,5 millió euró (körülbelül. 770 millió forint) értékű tendert ír ki a carsharingrendszer működtetésére. A varsói beruházással kapcsolatban azonban egyelőre nem tisztázott, hogy a szükséges forrást a város vagy egy vállalkozó bocsátja rendelkezésre.

A tervek szerint havi előfizetéssel működne a 300 autót magában foglaló rendszer, és olyan árakat próbálnak kalkulálni, hogy a fővárosiak inkább a rendszer hibrid vagy elektromos gépjárműveit, semmint saját autójukat részesítsék előnyben. A legfontosabb lengyel célkitűzések között szerepel a forgalmi dugók, illetve a levegőszennyezés mértékének csökkentése. Egyes információk szerint Lengyelországban Wrocław lenne a második város, ahol jövőre kiépülhet egy, a varsóinál jóval kisebb carsharingrendszer.

Budapesthez legközelebb Bécsben találhatunk carsharingrendszert, ahol több szolgáltató is várja az érdeklődőket, összesen több mint 1000 autóval. Az óradíjak jelentős szórást mutatnak, de minimum 2-2,5-szerese a magyarénak (6 és 15 euró közötti értékek), azonban kínálnak többféle, jelentős kedvezményt biztosító pár órás csomagokat is kilométer-korlátozással. A legnagyobb eltérés, hogy a Bécsben lévő szolgáltatók többsége nem fix autóponttal működik, hanem egy adott területen belül szabadon vehetők fel, illetve parkolhatók le. Az ilyen rendszerek hátránya, hogy általában nem lehet előre foglalni egy adott autót (vagy csak maximum 30 perccel korábban), hanem a területen belül, akár mobiltelefonos applikáció segítségével kell/lehet keresni, emellett lényegesen drágábbak a fix állomásokkal működő rendszereknél. Ugyanakkor Ausztriában a fővároson kívül Grazban és Salzburgban is elérhető a carsharing.

Keleti irányban Isztambul ideális carsharinghelyszín, ahol több szolgáltató is működik. Az egyik 2011 óta 60 autóval körülbelül 4000 embert, míg a másik 2013 óta 41 gépjárművel 3500 ügyfelet szolgál ki. Az átlagos árszint mintegy másfélszerese a magyarénak, ezenkívül más a díjszabásuk a hétvégén és más a hétköznapokon.

forrás: piacesprofit.hu

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Közlekedés

Lemerült az elektromos autója? A magyar fejlesztés segít a bajban!

Létrehozva:

|

Szerző:

Kihirdették az MVM Edison startup verseny idei győzteseit; az innovatív kezdeményezéseket ötlet és érett (scale up) fázis kategóriákban díjazták – tájékoztatta az MVM az MTI-t.

Közölték, hogy az ötlet fázisban a Diverzum diákokat és márkákat összekötő platformja állt a dobogó legfelső fokára, második az automatizált otthoni kertészetet megvalósító MikroKert, a bronzérmes pedig az okos hulladékkezelésre ösztönző GreenMap csapata lett. Az érett fázisú fejlesztések között az első helyezést a városnézést új szintre emelő szabadulószoba-alkalmazás, a CityRoom érte el, második a fiataloknak ökotudatos, digitális közösségi alkotóműhelyt létrehozó RoboKaland, és harmadik az elektromos autók számára töltés-asszisztencia szolgáltatást biztosító Green Assistance csapata lett. A versenyt 2016-ban szervezték meg először, azóta minden évben megtartották; eddig összesen csaknem félezer pályázat érkezett, 59 döntőst mentoráltak és 16 csapat került a nyertesek közé. Idén 186 pályázat érkezett be a vállalathoz.

A szervezők olyan ötleteket díjaztak, amelyek valós problémákra kínálnak megoldásokat, miközben hatékonyabbá teszik az energetikai szektor működését – írták. Az érett és az ötlet fázis első helyezettjei 5 millió forintos fődíjat kaptak, a második és harmadik helyezettek pedig 3, illetve 1 millió forintot nyertek.

Tovább olvasom

Zöld Közlekedés

Szupercsöndes drónt alkottak

Létrehozva:

|

Szerző:

Sokak számára zavaró a drónok búgása, egy amerikai vállalat ezt figyelembe véve hozott létre egy eszközt.

Sok szakértő véli úgy, hogy a drónok a jövőben komoly feladatokat kaphatnak mindennapi életünkben, részt vehetnek például a csomagok szállításában. Az ilyen típusú eszközök ellen szól ugyanakkor, hogy viszonylag zajosak, ami hosszú távon zavaró lehet. Mérnökök egy csoportja a közelmúltban csendes, teljesen elektromos, nulla kibocsátású drónt hozott létre – számol be az Interesting Engineering. Az eszközt a floridai tech startup, az Undefined Technologies készítette. A Silent Ventus nevű drón ionmeghajtással működik. „A Silent Ventus szemléletes példája azon szándékunknak, hogy fenntartható, progresszív és kevésbé zajos városi környezetet teremtsünk” – mondta Tomas Pribanic, a vállalat alapítója és vezérigazgatója. A drón közelebb viszi a céget végső céltermékének megvalósításához, és megmutatja a vállalat technológiájának kettős felhasználását.

Az eszköz egy olyan technológiai szabadalmat használ, melynek köszönhetően képes aktiválni a környező ionfelhőt. Ily módon jelentős iontolóerő keletkezik, meghajtva a gépet. A drón szinte zajtalanul képes mozogni. A szerkezet fejlesztése jó ideje tart már, a munka tavaly decemberben ért el egy fontos mérföldkövet. Az eszköz ekkor egy 2 percen és 30 másodpercen át tartó tesztrepülésen vett részt, a szakértők pedig kipróbálhatták teljesítményét, repülési dinamikáját, állóképességét és zajszintjét. A mérnökök arról számoltak be, hogy a szerkezet ötször tovább tudott a levegőben maradni, mint a korábbi prototípus, és 85 decibelnél is kisebb zajszintet hozott létre. Pribanic akkor azt mondta, hogy drónjuk egy lépéssel közelebb került a piaci bevezetéshez.


Az Undefined Technologies weboldala alapján az eszköz jelenlegi verziója innovatív fizikai megközelítésekre alapozva 70 decibelnél is halkabb hangot ad ki. Az Egyesült Államokban a lakó-, ipari és kereskedelmi zónákban a megengedett zajszint 50-70 decibel, ami azt jelenti, hogy ezeken a területeken az új szerkezetet tökéletesen lehetne használni. Összehasonlításképp: a mai drónok többsége 85-96 decibeles zajjal üzemel.

Tovább olvasom

Zöld Közlekedés

Elon Musk a lítiumbányászati beruházások növelését szorgalmazta

Létrehozva:

|

Szerző:

Elon Musk amerikai üzletember a lítiumbányászati beruházások növelését sürgette annak érdekében, hogy csökkentsék az elektromos járművekben használt fém kereslete és kínálata közötti szakadékot.

A Bloomberg által idézett Tesla cégvezető szerint az elektromos autók akkumulátorainak gyártásához szükséges lítium hiánya a “fő korlátozó tényező”, ami hátráltatja az elektromosautó-ipar fejlődését.
“Segítenünk kell a lítiumbányászatot. Mindenképpen bátorítanám azokat a vállalkozókat, akik megpróbálnak belépni a lítium üzletágba” -mondta Elon Musk. A londoni székhelyű Benchmark Mineral Intelligence ágazati információszolgáltató szerint a lítium globális árindexe 2021-ben 280 százalékos, 2022 első negyedévében pedig további 127 százalékos emelkedést mutatott. Ez növeli az elektromos járművek gyártóinak – köztük a Tesla – költségeit. Ezen túlmenően a lítiumgyártás kevés országban összpontosul, ami növeli a fémellátás megszakadásának kockázatát. Ausztrália és Chile adja a világtermelés 81 százalékát, 55 ezer tonnát, illetve 26 ezer tonnát.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák