Zöld Közlekedés
Csak nálunk van carsharing a régióban
Egyelőre csak Budapesten működik carsharingrendszer a kelet-közép-európai országok közül, de Magyarországtól keletre sem biztató a helyzet – derül ki Magyarország piacvezető carsharing-szolgáltatója, az Avalon CarSharing régiós körképéből. A visegrádi négyek közül Lengyelországban várhatóan jövőre jelenik meg az első közösségi autós rendszer, a környező országok közül pedig jelenleg csak Bécsben állnak rendelkezésre közösségi autók.
A közép-európai régió országai közül Magyarország élen jár a közösségi közlekedési szolgáltatásokban: 2014-ben már Budapesten is működik a közösségi kerékpárrendszer csakúgy, mint Varsóban, Prágában, Pozsonyban, illetve Bukarestben. Ezenkívül a telekocsirendszerek is megtelepedtek a régió összes országában, azonban az alternatív taxiszolgáltatást (hivatalosan közösségi utazásmegosztó) nyújtó cégek között már eltérések mutatkoznak. A több európai országban is a taxicégek által kifogásolt egyik globális szolgáltató Bukarestben és Pozsonyban nincs jelen. A régióban csak Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon nyitottak irodát. A cég szolgáltatásait ugyanakkor Franciaországban 2015. január 1-jétől betiltják.
Azonban egy területen különleges helyzetben vannak a magyarok: sem Prágában, sem Pozsonyban, sem pedig Varsóban nincs még működő közösségi autózási rendszer, de Bukarestben és Belgrádban is hiába keressük őket. Ezzel szemben Budapesten már 2013-ban megnyíltak az első közösségiautó-átadó állomások a közeljövőben, elsősorban a nagyobb vidéki városok vasútállomásának közelében is továbbiak nyílhatnak.
Rákaptunk
„A carsharing jelenléte egy adott város közlekedési kultúrájáról és az ott lakók hozzáállásáról is sokat elárul, hiszen egy innovatív, környezetbarát közösségiautó-használatot jelent, ahol az autó akár félórás időtartamra is használható. Főként azoknak kínál jelentős költségmegtakarítást, akik leginkább pár órás, városon belüli utakhoz keresnek autót, hiszen évi 8-10 ezer kilométer alatt olcsóbb, mint a saját autó, és rugalmasabb, mint a bérautó” – magyarázza Sződi János, az Avalon CarSharing ügyvezető igazgatója.
Példaként említi, hogy egy 3 órás, több helyszínt is érintő 20 kilométeres karácsonyi nagybevásárlás közösségi autóval mindössze 3720 forintba kerülne üzemanyaggal együtt, míg taxival ugyanez minimum 5600 forintba. Ugyanez 40 kilométerre és 5 órára számolva közösségi autóval 5830, míg taxival minimum 11 200 forint. Januártól szintén a carsharing autók mellett szól, hogy éves autópálya-matricával rendelkeznek, ezért nem kell „megyei” vagy 10 napos matrica árával számolnunk, ha az M0-s körgyűrű közelében elhelyezkedő bevásárlóközpontokba igyekezünk.
A cégek is kezdenek rákapni a megosztásra.
Ami a hazai gyakorlatot illeti, az Avalon statisztikái szerint a szolgáltatás bevezetése óta a magyarok egyre lelkesebb carsharing-felhasználók, és bizonyos paraméterek alapján többször veszik igénybe a gépkocsikat. Míg Magyarországon átlagosan 4 óra 17 perc, a fejlettebb piacokon kimutathatóan rövidebb, 2-2,5 óra az átlagos közösségiautó-használati idő. Ezenkívül a megtett kilométereket tekintve Magyarországon a magánemberek átlagban körülbelül 47,9 kilométert autóznak alkalmanként, ez pedig mintegy duplája a nyugat-európai átlagénak. Teszik mindezt annak ellenére, hogy az óra- és kilométer-díjszabásban nincsenek jelentős különbségek a magyar és például a német piac között. Az Avalon adatai szerint a magánfelhasználók átlagosan bruttó 6912 forintot fizetnek egy utazásért.
A legközelebb Bécsben van
Lengyelországban szeptemberben jelentették be, hogy Varsó egy 2,5 millió euró (körülbelül. 770 millió forint) értékű tendert ír ki a carsharingrendszer működtetésére. A varsói beruházással kapcsolatban azonban egyelőre nem tisztázott, hogy a szükséges forrást a város vagy egy vállalkozó bocsátja rendelkezésre.
A tervek szerint havi előfizetéssel működne a 300 autót magában foglaló rendszer, és olyan árakat próbálnak kalkulálni, hogy a fővárosiak inkább a rendszer hibrid vagy elektromos gépjárműveit, semmint saját autójukat részesítsék előnyben. A legfontosabb lengyel célkitűzések között szerepel a forgalmi dugók, illetve a levegőszennyezés mértékének csökkentése. Egyes információk szerint Lengyelországban Wrocław lenne a második város, ahol jövőre kiépülhet egy, a varsóinál jóval kisebb carsharingrendszer.
Budapesthez legközelebb Bécsben találhatunk carsharingrendszert, ahol több szolgáltató is várja az érdeklődőket, összesen több mint 1000 autóval. Az óradíjak jelentős szórást mutatnak, de minimum 2-2,5-szerese a magyarénak (6 és 15 euró közötti értékek), azonban kínálnak többféle, jelentős kedvezményt biztosító pár órás csomagokat is kilométer-korlátozással. A legnagyobb eltérés, hogy a Bécsben lévő szolgáltatók többsége nem fix autóponttal működik, hanem egy adott területen belül szabadon vehetők fel, illetve parkolhatók le. Az ilyen rendszerek hátránya, hogy általában nem lehet előre foglalni egy adott autót (vagy csak maximum 30 perccel korábban), hanem a területen belül, akár mobiltelefonos applikáció segítségével kell/lehet keresni, emellett lényegesen drágábbak a fix állomásokkal működő rendszereknél. Ugyanakkor Ausztriában a fővároson kívül Grazban és Salzburgban is elérhető a carsharing.
Keleti irányban Isztambul ideális carsharinghelyszín, ahol több szolgáltató is működik. Az egyik 2011 óta 60 autóval körülbelül 4000 embert, míg a másik 2013 óta 41 gépjárművel 3500 ügyfelet szolgál ki. Az átlagos árszint mintegy másfélszerese a magyarénak, ezenkívül más a díjszabásuk a hétvégén és más a hétköznapokon.
forrás: piacesprofit.hu
Átadták Magyarország első mobil hidrogén-töltőállomását Budapesten, a Linde Gáz Magyarország Zrt. telephelyén.
Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter az ünnepélyes átadáson kiemelte: a magyar hidrogénstratégiai jövőkép megvalósításában fontos állomást jelent az első töltőállomás átadása és tesztüzeme. “Ma egy lépéssel közelebb került az ország ahhoz a célkitűzéshez, hogy 2050-ig klímasemlegessé váljon” – húzta alá. A miniszter köszönetet mondott a Linde vezetésének azért, hogy az elmúlt egy évben biztosították az oxigént a magyar egészségügyi rendszer számára a koronavírusos betegek ellátásához. Lepsényi István, a Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform elnöke megkerülhetetlennek nevezte a hidrogéntechnológiát. A hidrogén a karbonsemlegesség egyik alapvető eleme, és az európai közérdekeket képviselő projektekben kiemelkedő szerepet fog játszani – hangsúlyozta.
Palkovics László kitért arra, hogy a hidrogén használata egybevág a kormány politikájával, miszerint a magyar jövő nemzeti, high-tech és zöld. A hidrogén jelentősége egy sor területen kiemelt, ipari hajtó-tüzelőanyagként vagy a közlekedésben, a mobilitásban betöltött szerepe miatt. Emissziómentesre módosították a másfél évvel ezelőtti buszstratégia azon megfogalmazását is, miszerint 2022-től a 25 ezernél több lakosú városokban csak elektromos buszokat lehet alkalmazni. Kitért arra: idén év végétől magyar gyártású hidrogén üzemanyagcellás autóbusz fog készülni. A tárcavezető szerint a kormány a Linde csoportban partnert lát, a cég több évtizedes hazai múlttal rendelkezik, “a magyar kormány és a Linde technológiai együttműködése sikerre van ítélve” – fogalmazott. Közlése szerint a hidrogénstratégiát a kormány jövő héten tárgyalja és várhatóan elfogadja. A stratégia egyik eleme a hidrogén töltőhálózat kiépítése, amely szavai szerint megkezdődik.
Lepsényi István szerint Magyarországnak elemi érdeke, hogy a meglévő kutatási kapacitásaira, a meglévő innovációs bázisra támaszkodva aktívan vegyen részt a hidrogén-technológia fejlesztésében, alkalmazásában. A platform – közlése szerint – több mint hetven taggal dolgozik azon, hogy a hidrogénben érdekelt cégek, kutatóintézetek kerekasztal körül megosszák az elképzeléseiket, feladataikat, elvárásaikat. Öt munkacsoportot hoztak létre, és megalkották az úgynevezett Fehér könyvet, amely a hazai hidrogén és hidrogéntechnológiai szektor stratégiai megalapozó tanulmánya, szakpolitikai elképzelések mellett vállalati stratégiákat dolgoz fel. Ezt az elnök átadta a miniszternek, azzal, hogy a kézikönyv tudásanyag a jogi és technológiai háttér megismertetéséhez, és iránymutatás a későbbi jogszabályalkotás számára.
Tankolás Magyarország első mobil hidrogén-töltőállomásán a Linde Gáz Magyarország Zrt. budapesti telephelyén az avatás napján.
Hegedüs Ákos a Linde Gáz Magyarország Zrt. vezérigazgatója kiemelte: a vállalatcsoport az egyik legnagyobb tapasztalattal rendelkezik a hidrogéngyártásban, felhasználásban, és tárolásban. Közös célnak nevezte a szén-dioxid-semleges zöld megoldások elindítását, támogatását. Az idén Európa egyik legnagyobb, 100 megawatt teljesítményű elektrolízis technológiával megvalósuló zöld hidrogén gyártóegységének telepítését és üzemeltetését jelentették be Németországban. Magyarországon 1992-óta vannak jelen, az elmúlt 25 évben közel 300 millió euró értékben hajtottak végre fejlesztéseket Vas, Tolna, és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben, jelenleg közel 50 millió forint értékben építenek új levegőszétválasztó üzemet Kazincbarcikán. Dunaújvárosban pedig az ország egyik legnagyobb és legmodernebb ipari gázpalackozóját építik. 2020-tól már Magyarországon is forgalmaznak úgynevezett zöld oxigént és zöld nitrogént, amelyek előállításához megújuló energiaforrásokat használnak, a megújuló erőforrásokra egyre nagyobb az igény – mondta.
Képek: MTI/Mohai Balázs
Világoszöld alapszínű rendszámot használhatnak augusztustól a kizárólag elektromos meghajtású motorkerékpárok is.
A környezetkímélő járművek üzemeltetői a hatályos előírások alapján többféle adó- és illeték megfizetése alól mentesülnek – jelentette be pénteken az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A közleményben emlékeztetnek: a magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás ötödéért a közlekedési szektor, ezen belül 98 százalékban a közúti közlekedés felel. E környezetterhelés csökkentése nagyban elősegíthető a járműállomány korszerűsítésével, fiatalításával. A közúti kibocsátás mérséklése érdekében a környezetkímélő járművek térnyerése az anyagi ösztönzők mellett szabályozási és szemléletformálási eszközökkel is támogatandó. Az Elektromobilitási Stratégia legkésőbb 2025-ig irányozza elő a zöld rendszámhoz kapcsolódó rendelkezések teljes felülvizsgálatát.
E folyamat előkészületeinek részeként született döntés arról, hogy a kizárólag elektromos meghajtású motorkerékpárok is zöld rendszámmal szerelhetők fel. A járművek környezetkímélővé besorolását műszaki vizsga vagy hatósági szemle alkalmával kérhetik az üzemben tartók. Az új előírások augusztus 11-én lépnek hatályba. Ezt követően a környezetkímélőként bejegyzett motorkerékpárok első forgalomba helyezésük során világoszöld alapszínű hatósági jelzést kapnak. A járműkategóriába a többi között a quadokat és a mopedautókat is beleértve három-négyszáz elektromos motorkerékpár közlekedik Magyarországon. A hétköznapi értelemben vett kétkerekű motorokból mintegy 150 elektromos hajtású lehet forgalomban idehaza. A már használatban lévő járművek üzemben tartói is időszakos vizsgálaton vagy szemlén kérhetik a környezetkímélővé besorolást, majd ezt követően végeztethetik el a rendszám cseréjét.
Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár kiemelte: “A környezetkímélő motorkerékpárok után nem kell regisztrációs adót és visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni. 2021 elejétől e tiszta járművek mentesültek a gépjárműadó alól is. Az elektromos motorosok tehát megtakaríthatják a motorkerékpárok korától és műszaki jellemzőitől függő adóterhek összesen több tízezer forintos költségét. “Az újonnan forgalomba helyezett alternatív hajtású járművek száma az uniós tagállamok közül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben tavaly. A kormány a Klíma- és természetvédelmi akciótervben több intézkedéssel támogatja a közúti közlekedés zöldítését. A Zöld busz program 36 milliárd forinttal ösztönzi az autóbuszok tiszta és csendes elektromos járművekre cserélését a nagyvárosok helyi közlekedésében. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium pályázata 2020-ban mintegy 6 milliárd forinttal járult hozzá több mint kétezer környezetkímélő autó és robogó beszerzéséhez.
Kép: sur-ron.hu
A labdarúgás történetének “legzöldebb”, vagyis a környezetet a leginkább kímélő világbajnokságát ígéri Katar – írja a 2022-es házigazda törekvéséről a Gulf Times című angol nyelvű arab újság.
A lap ismertetője szerint a jövő évi vb-n használatos autóbuszok húsz százaléka elektromos lesz, s a többi is megfelel a nemzetközi környezetvédelmi normának, amely szabályozza a kipufogógázokban található káros anyagok tartalmát. Az elektromos buszok töltőállomása napenergiával fog működni, tehát a járműveket napelemekről töltik fel. A meccsekre utazókat hétköznapi villamosok viszik, ám további újításként a vb-szervezők forgalomba állítanak vágány nélküli villamosokat is, amelyek több utast szállíthatnak, mint a buszok. A katari főváros metrója öt stadionnal köti össze a dohai repülőteret, ahonnan szinte az összes világbajnoki színhelyhez egyenesen el lehet jutni.
A metróállomások a szállodák közvetlen közelében helyezkednek el. A vb-stadionok közötti távolság nem haladja meg a 75 kilométert, így a szervezők szerint a nézők és a játékosok szállításához nem kell különjáratokat is forgalomba állítani, ami szintén hozzájárul a széndioxid-kibocsátás jelentős csökkenéséhez – írja az újság. A hangsúlyozottan környezetbarát világbajnokságra az elektromos járműveket kiszolgáló töltőállomásokból mintegy félezernek a megnyitását tervezik bevásárlóközpontok, lakóövezetek, stadionok, parkok és kormányhivatalok közelében. Ezzel párhuzamosan már aktívan fejlesztik az elektromos robogók és kerékpárok kölcsönzését is. A 32 válogatottat felvonultató 22. labdarúgó-világbajnokság mérkőzéseit 2022. november 21. és december 18. között játsszák öt város nyolc stadionjában.
Kép: fifa.com
Szarvasmarhák gyomra lebontja a műanyagot
Hibrid vaddisznók élnek a fukusimai katasztrófa környékén
Milliós megtakarítás és energiahatékonyság a Junior Energiagazda képzéssel
Bemutatták az újahasznosított műanyagból készült Lego kockát
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés