Zöldinfó
Hibrid vaddisznók élnek a fukusimai katasztrófa környékén
A fukusimai atomerőmű katasztrófájának körzetében lévő elhagyott településeken a vaddisznók vették át az uralmat. Egy genetikai kutatás szerint a vaddisznók a környékbeli gazdaságokból elszabadult házisertésekkel keveredtek.
Donovan Anderson, a Fukusimai Egyetem kutatója DNS-mintákból állapította meg, hogy a lakatlan zónában a vaddisznók és a házisertések szaporodásából vaddisznó-hibridek születtek. Az erőmű katasztrófája miatti sugárzás nem okozott genetikai károsodást a vaddisznóknál, de az invazív házisertésfaj genetikai hatása kimutatható – mondta el a kutató. A 2011-ben bekövetkezett, földrengés és cunami okozta nukleáris katasztrófa után Fukusima környékét, akárcsak annak idején Csernobil körzetét, kitelepítették – idézte fel hírportálján a kutatásról beszámoló BBC. A Proceedings B folyóiratban publikált tanulmány Fukusima környékének katasztrófa utáni élővilágáról festett képet. A kutatók DNS-vizsgálatokkal követték nyomon, hogy mi történt a vadon élő állatokkal a sugárszennyezett térségben, melynek települései hirtelen elnéptelenedtek.
A vaddisznók és az elszabadult házisertések DNS-ének vizsgálata arra az eredményre vezetett, hogy a kutatók által biológiai inváziónak nevezett jelenség a vaddisznók génjeiben is kimutatható. Az is kiderült, hogy ezek a házisertésgének az idők során fokozatosan “felhígultak”. Anderson szerint a házisertések nem tudtak életben maradni a vadonban, de a robusztus vaddisznók jól érezték magukat az elhagyott településeken. A kiürített terület volt a két faj kereszteződésének kiindulópontja, a hibrid sertések aztán vaddisznókkal szaporodnak tovább. Ahogy Kaneko Singo professzor, a Fukusimai Egyetem Környezeti Radioaktivitás Intézetének munkatársa fogalmazott: “Ezek az invazív gének eltűnnek, és a természetes helyzet kezd visszaállni”. Fukusima környékére 2018 óta kezdenek visszatelepülni az emberek. Anderson szerint a vaddisznók számára valójában csak az ember az igazi ellenfél.
Zöldinfó
60 százalékos energiamegtakarítás és kevesebb CO₂, bevált a bécsi LED-modell
Az osztrák főváros egyértelmű célkitűzése, hogy 2040-re klímasemlegessé váljon.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Ehhez a városvezetés a Smart City stratégiák keretében olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek a mindennapokban gyakran szinte észrevétlenül járulnak hozzá e cél eléréséhez. Ezek közé tartozik többek között a fényszennyezés csökkentése és a városi levegőminőség javítása – írja az alternativenergia.hu. A Kuffner Csilllagvizsgáló tíz éven át végzett mérései szerint a közvilágításból származó fényszennyezés aránya 2015-ben a teljes bécsi fényszennyezés mintegy 8 százalékát tette ki. 2025-re ez az arány 2 százalék alá esett. A csökkenés közvetlenül összefüggésben áll a város LED- technológiára történő átállásával: Bécs közvilágításának már mintegy 80 százaléka LED-alapú, a teljes átállás pedig várhatóan 2028-ra fejeződik be. A LED-es közvilágításra való átállással a város a korábbi energiafelhasználás mintegy 60 százalékat takarítja meg, ami évente körülbelül 1000 tonna szén-dioxid-kibocsátás elmaradását jelenti. A bécsi modell egyik kulcseleme, hogy a város nem kizárólag piaci megoldásokra támaszkodott, hanem saját fejlesztésű, szabványosított LED-lámpatesteket hozott létre. Ennek eredményeként gyorsabbá vált a karbantartás, csökkentek az üzemeltetési költségek és jelentősen megnőtt az élettartam: ezek a lámpák akár ötvenszer tovább működnek, mint a korábbi fényforrások, a garanciális idejük pedig – a napi üzemeltetés mellett- elérheti a 17 évet.
A fényszennyezés csökkenése mellett az osztrák főváros levegőminősége 2025-ben ismét elérte, sőt meg is haladta az elmúlt évek kedvező szintjét. Már 2019-ben sikerült az EU valamennyi légszennyező anyagára vonatkozó határértékeket minden mérőállomáson betartani – ami 15 évvel ezelőtt még elérhetetlennek tűnt. A COVID-19 járvány első éve (2020) tovább erősítette a csökkenő tendenciát, részben a jelentősen visszaeső közúti forgalom következtében. Ennek eredményeként 2020-ban először teljesültek maradéktalanul Bécsben az osztrák – részben az uniós előírásoknál is szigorúbb – határértékek. Az ezt követő években a javuló tendencia fennmaradt, ami nagyrészt Bécs Smart City stratégiáinak köszönhető. Ide tartozik a tömegközlekedés folyamatos fejlesztése, a parkolásszervezés, a kerékpárút-hálózat bővítése, az alacsony kibocsátású járművek alkalmazása, az elektromobilitás ösztönzése, valamint a gyalogosbarát városfejlesztés. A lakóépületek energetikai felújítása, a környezetbarát építkezések, a távfűtés használatának kiterjesztése és a hatékony téli útfenntartás szintén aktívan hozzájárulnak a jobb levegőminőséghez és szerves részét képezik Bécs klímapolitikájának, valamint a klímasemlegesség felé vezető útnak.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA kihűlés életveszélyes lehet: különösen védeni kell a kutyákat a téli hidegben
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta2,5 millió forint energiatárolóra? Indul a pályázat heteken belül!
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaNem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaÁtvette a vezetést a BYD a magyar elektromosautó-piacon
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaLassan fiatalodik a használtautó-kínálat, csökken a dízelek szerepe
