Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hibrid vaddisznók élnek a fukusimai katasztrófa környékén

Létrehozva:

|

A fukusimai atomerőmű katasztrófájának körzetében lévő elhagyott településeken a vaddisznók vették át az uralmat. Egy genetikai kutatás szerint a vaddisznók a környékbeli gazdaságokból elszabadult házisertésekkel keveredtek.

Donovan Anderson, a Fukusimai Egyetem kutatója DNS-mintákból állapította meg, hogy a lakatlan zónában a vaddisznók és a házisertések szaporodásából vaddisznó-hibridek születtek. Az erőmű katasztrófája miatti sugárzás nem okozott genetikai károsodást a vaddisznóknál, de az invazív házisertésfaj genetikai hatása kimutatható – mondta el a kutató. A 2011-ben bekövetkezett, földrengés és cunami okozta nukleáris katasztrófa után Fukusima környékét, akárcsak annak idején Csernobil körzetét, kitelepítették – idézte fel hírportálján a kutatásról beszámoló BBC. A Proceedings B folyóiratban publikált tanulmány Fukusima környékének katasztrófa utáni élővilágáról festett képet. A kutatók DNS-vizsgálatokkal követték nyomon, hogy mi történt a vadon élő állatokkal a sugárszennyezett térségben, melynek települései hirtelen elnéptelenedtek.

A vaddisznók és az elszabadult házisertések DNS-ének vizsgálata arra az eredményre vezetett, hogy a kutatók által biológiai inváziónak nevezett jelenség a vaddisznók génjeiben is kimutatható. Az is kiderült, hogy ezek a házisertésgének az idők során fokozatosan “felhígultak”. Anderson szerint a házisertések nem tudtak életben maradni a vadonban, de a robusztus vaddisznók jól érezték magukat az elhagyott településeken. A kiürített terület volt a két faj kereszteződésének kiindulópontja, a hibrid sertések aztán vaddisznókkal szaporodnak tovább. Ahogy Kaneko Singo professzor, a Fukusimai Egyetem Környezeti Radioaktivitás Intézetének munkatársa fogalmazott: “Ezek az invazív gének eltűnnek, és a természetes helyzet kezd visszaállni”. Fukusima környékére 2018 óta kezdenek visszatelepülni az emberek. Anderson szerint a vaddisznók számára valójában csak az ember az igazi ellenfél.

Zöld Energia

Hogyan építhető naperőmű a világ egyik legkeményebb környezetében?

A tibeti létesítmény segít zöld energiával ellátni a régiót.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A China Huaneng Group, Kína egyik legnagyobb állami tulajdonú villamosenergia-termelő vállalata bejelentette, hogy sikeresen csatlakozott a hálózatra a Tibeti Autonóm Területen, Sannan városánál található Dzsiava I. naperőműve – számol be a PV Magazine. A több mint 4500 méter magasan fekvő létesítmény jelenleg a legnagyobb napenergia-tároló projekt a régióban, de a rendszert a következő lépésekben tovább bővítik majd. Az I. fázisú erőmű Dzsiava faluban fekszik, és 250 MW napelemes kapacitással, valamint egy 50 MW/200 MWh-s elektrokémiai energiatároló rendszerrel büszkélkedhet. A tárolóegységet úgy tervezték, hogy a napfényes órákban elnyelje a felesleges energiát, éjszaka pedig négy óra alatt akár 200 MWh-t szabadítson fel, ezzel javítva a térség energiabiztonságát, illetve egyenlítve ki a csúcsidőszakokban jelentkező energiaigényt. A projektet a Huaneng Yarlung Tsangpo Hydropower Development Co., Ltd., a Huaneng Group leányvállalata hozta létre. Az építkezés hivatalosan 2024 februárjában kezdődött, az erőművet pedig 2025 márciusának végére, 13 hónapos intenzív építkezést követően kapcsolták a hálózatra. Ennél keményebb környezetben nem nagyon lehet beruházást megvalósítani.

A projekt helyszínén az oxigén szintje mindössze 60%-a a tengerszinten mérhetőnek, míg az ultraibolya sugárzás mértéke két-háromszoros. A hőmérséklet eközben közel 30 Celsius-fokos ingadozásokat mutat naponta. A zord környezet az éves építési időt kevesebb mint hat hónapra korlátozta, és a csapatnak olyan nehézségekkel kellett megküzdenie, mint a magassági betegség, a szélsőséges időjárás és a gépek csökkent hatékonysága.

A Huaneng szerint a projekt révén értékes tapasztalatokat szereztek a magashegyi mérnöki munkák terén, megalapozva a Tibetben, Csinghajban, Hszincsiangban és más, hasonló kihívást jelentő régiókban megvalósítandó jövőbeli nagyszabású projekteket. A teljes üzembe helyezést követően az I. fázis várhatóan évente körülbelül 370 GWh villamos energiát fog termelni, és létfontosságú szerepet játszik majd a tibeti csúcsidőszakokban jelentkező áramhiány enyhítésében. A létesítményt is magába foglaló, 850 MW-os Yalong River projektet három szakaszban valósítják meg.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák