Egy kaliforniai startup célja az, hogy olyan fákat hozzon létre, amelyek hagyományos társaiknál jobban kötik meg a szén-dioxidot.

Egy kaliforniai biotech startup szerint a fotoszintézis jelentheti a megoldást a szén-dioxid elleni küzdelemben – számol be az Interesting Engineering. A Living Carbon csapata azon dolgozik, hogy genetikai módosítás révén új, a klímaváltozást okozó légköri szén-dioxidot még hatékonyabban megkötő fatípust hozzon létre. Yumin Tao, a vállalat igazgatóhelyettese kollégáival felfedezte, hogy a sütőtöktől és zöldmoszatoktól kölcsönzött génekkel javíthatják a fotoszintézist. Tao az Interesting Engineeringnek adott interjújában azt mondta, különböző módszerekkel próbálják fejleszteni a növények gázelnyelő, valamint tároló képességét. A szakértő szerint a fotoszintézis mozgatórugója a RuBisCo enzim, amely ugyanakkor oxigént is felvesz. Ez egy toxikus melléktermékkel jár, melynek lebontásához szén-dioxidot szabadít fel a növény. A Living Carbon fejlesztésének célja, hogy csökkentsék ezen jelenség előfordulását, és fokozzák a fák növekedését. A projektben genetikai módosításra alapoznak, mert a hagyományos keresztezés lassú és kevésbé hatékony folyamat.

A csapat a közelmúltban számolt be nyárfákkal kapcsolatos eredményeiről. Az adatok alapján a genetikai beavatkozás meghozta a kívánt módosulásokat, fontos azonban hozzátenni, hogy egyelőre csak kezdeti kísérletről van szó, a növények szénelnyelő képessége még nem javult kimutathatóan. A következő cél az, hogy a laboratóriumon kívül, terepen is kipróbálják a cég fáit, ezeket tavaly júliusban ültettek el. Az Oregoni Állami Egyetemmel közösen folytatott tesztben négy éven át vizsgálják majd a növényeket, de egy hosszabb, favidéki gazdálkodókkal végzett kísérletet is végeznek. Taóék azt is el akarják érni, hogy növényeik kevésbé legyenek fogékonyak a gombafertőzésre. A szakértő nem tart attól, hogy fáik károsítanák az ökoszisztémát. A Living Carbon távolabbi célja az, hogy a szén-dioxidot nagyon hosszú időre el tudják raktározni, olyan módon, hogy az akár sose jusson vissza a légkörbe. A vállalat folyamatosan keresi és teszteli a különböző ötleteket.

Legyen a pesti alsó rakpart a Margit hídtól a Közraktár utcáig végleg a gyalogosoké és a kerékpárosoké!

Ezt kérte korábban már a Levegő Munkacsoport számos civil szervezettel együtt, akik a világszerte végbemenő folyamatokat követve kezdeményezték a városok visszahódítását az ott lakók számára. Az elmúlt években a hétvégéken a gyalogosoknak és a bicikliseknek megnyitott rakpart sikere és a közvélemény-kutatások is alátámasztották: a budapestieknek szükségük van több szabad közterületre. A megnyitott rakpart rövid időn belül Budapest egyik legnépszerűbb közterévé vált. Ez nem meglepő, hiszen a városban a parkoló és áthaladó autókkal terhelt, szennyezett levegőjű utcákon nincs lehetőség kellemes időtöltésre. Különösen súlyos a helyzet a belső kerületekben, ahol a keskeny utcákba alig süt be a nap, és csak 1-4 négyzetméter aktív közterületi zöldfelület jut egy főre, ami az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott 9 négyzetmétert meg sem közelíti.

A kikapcsolódáshoz alkalmas közterületek hiánya is hozzájárul ahhoz, hogy egyre többen költöznek el Budapestről, tovább növelve az autóforgalmat. A járványhelyzet óta sokan dolgoznak távmunkában, akiknek így felszabadul a munkába járással töltött idejük. A szabadidő társas és kellemes eltöltésének alkalmas színtere lehet a közösségi tér. Ezt is tudja biztosítani a megnyitott rakpart, ami ráadásul a belső kerületekből gyalog vagy kerékpárral, esetleg közösségi közlekedéssel gyorsan megközelíthető. A víz közelsége és a dunai panoráma pedig egyedi élményt ad a rakparton időzőknek. A pesti alsó rakpartnak – a vízcsőcsere miatti – hónapokig tartó lezárása az autóforgalom elől azt is bebizonyította, hogy emiatt nem lesz rosszabb a város közlekedése.

„Általános tapasztalat, hogy az autóforgalom előli útlezárások, útszűkítések idején a közlekedés igazodik a megváltozott feltételekhez: a korábban a lezárt útszakaszokon közlekedő autók nagy része a lezárás után eltűnt az egész térségből, azaz az autósoknak csak egy része választott más útvonalat. Mások a környezetbarátabb közlekedési módra tértek át vagy otthon maradtak. Ezt a jelenséget nevezik a közlekedési szakértők a forgalom elpárolgásának. Az Európai Bizottság külön kiadványt jelentett meg a témáról, ami a közlekedési tárcának köszönhetően magyarul is olvasható” – mondta el Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse.

„A világ számos városában adtak át korábban az autók által használt folyópartot a gyalogosoknak, és ez mindenütt nagy népszerűségnek örvendett. Csak nyerhetünk azzal, ha követjük ezt a világtendenciát” – tette hozzá Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

Több mint száz pályamű érkezett a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) által támogatott Planet Z fenntarthatósági pályázatra; a Zöld Követ Egyesület versenyén a hulladékcsökkentés és az újrahasznosítás témájában nyújtották be a legtöbb ötletet. Az első helyezett Butter Kitti Rovar dóm projektje lett.

A fiatalok számára meghirdetett 2,3 millió forint összdíjazású versenyre összesen 117 pályamű érkezett, amelyek közül hat nyertest választott ki a zsűri. A különdíjast a BKIK egymillió forintos szakmai csomaggal támogatja – olvasható a szervezők MTI-hez kedden eljuttatott közleményében. A Zöld Követ Egyesület 2021 decemberében hirdette meg 18-25 éveseknek szóló Planet Z fenntarthatósági ötletpályázatát. Február 25-éig 89 egyéni és 28 csapatban benyújtott ötlet érkezett be. Az egyesület arra törekszik, hogy minél több ötletnek találjanak pártfogót, mentort, és ezen felül egy olyan közösséget építsenek fel, ahol egymást is segítik és támogatják ötleteik megvalósításában – idézte a közlemény Király Nórát, a Zöld Követ Egyesület elnökét. Az ötletbörzére benyújtott pályázatok jelentős része hulladékcsökkentés, a “zero waste” és újrahasznosítás kategóriában érkezett, de a természeti környezet védelme, a biodiverzitás megőrzése, a vízhasználat megreformálása, valamint a vízminőség javítása is visszatérő téma volt.

A vállalati képviselőkből és nonprofit egyesületek szakértőiből álló zsűri összesen hat pályaművet díjazott a hétfői döntőn. Az első helyezett Butter Kitti Rovar dóm projektje egy köztérre kihelyezhető installáció, ami egyszerre nyújt lakhelyet, ivóvizet és porozható virágokat a beporzó rovarok számára. Második helyezett Kertész-Kollár Márta Oktatótanya projektje, egy minta-konyhakert létrehozása, amely a vegyszermentes háztáji növénytermesztést népszerűsíti, valamint Gaján Réka, Gerencsér Evelin és Hamar József ÖkoPlusz projektje, amely a közösségi médiában népszerűsíti a környezettudatos életmódot. Harmadik helyezett lett Lengyel Nándor és Csomor Balázs Patrik decarbonise! koncepciója, valamint Gál-Bárdos Dorottya Fesztiválkomposzt-ötlete, továbbá Ádám Anna, Dengi Marcell és Czigány Balázs Menimo-ötlete – áll a közleményben.

Mint írják, a BKIK Fehérvári Dávid közönségkedvenc CsikkZero koncepcióját egymillió forint értékű szakmai konzultációs különdíjjal ismerte el. A projekt célja, hogy egy olyan gépet fejlesszenek, amely képes a fűből, a kavicsok közül és a bokrok alól eltávolítani a cigarettacsikkeket, valamint az apró hulladékokat akkor is, ha azok már a talajba ragadtak. A közleményben Zsabka Zsoltot, a BKIK általános alelnökét is idézik, aki elmondta: céljuk az volt, hogy a leendő nyertest segítsék a vállalkozási ötletének megvalósításában, annak piacra vitelében. A közösségi médiában zajló közönségszavazással azt is fel tudták mérni, melyik ötletnek lehet a legszélesebb körű támogatottságra, melyikre lehet a legnagyobb igény. A Planet Z kezdeményezésről bővebb információ a www.planetz.hu weboldalon található meg.