

Zöldinfó
A Gazprom egy turbina megjavításáig “teljesen” leállította a gázszállítást az Északi Áramlaton keresztül
A Gazprom orosz gázipari óriásvállalat pénteken bejelentette, hogy az Európába irányuló szállítások szempontjából létfontosságú Északi Áramlat gázvezetéket “teljesen” leállítja egy turbina megjavításáig, noha a karbantartás után szombaton kellett volna újra üzembe helyezni.
A Gazprom közleményében azt írta, hogy a karbantartási művelet során “olajszivárgást” fedezett fel a turbinában. “A javításig (…) a gázszállítás az Északi Áramlaton keresztül teljesen felfüggesztik.” Oroszországnak szombaton kellett volna újraindítani a gázszállításokat az Északi Áramlat gázvezetéken keresztül, miután újabb háromnapos szüneteltetéssel tette próbára az európaiak türelmét, akik versenyt futnak az idővel, hogy elkerüljék az idei téli energiaválságot – írta az AFP francia hírügynökség. A Gazprom pénteken közölte, hogy a műszaki problémákat a turbinát gyártó német Siemens csoport képviselőivel folytatott ellenőrzés során fedezte fel. Az orosz csoport “olajszivárgásról” számol be “az egyik rotor sebességmérőjéhez csatlakozó kábeleken”.
A Telegramon a csoport egy olyan fotót tett közzé, amelyen barnás folyadékkal körülvett kábelek láthatók. Korábban a nap folyamán a Kreml azt állította, hogy az Északi Áramlat gázvezeték működést pótalkatrészhiány fenyegeti a Moszkva ellen az ukrajnai offenzíva nyomán elrendelt szankciók miatt. A Kreml február végi ukrajnai katonai beavatkozásának kezdete óta Moszkva a masszív nyugati szankciókra válaszul jelentősen csökkentette az európaiaknak szánt gázszállításait. Az orosz gáztól nagymértékben függő európaiak azzal vádolják a Kremlt, hogy a gázkérdést nyomásgyakorlásra használja, amit Moszkva a szankciók okozta műszaki problémákra vagy a fizetési késedelmekre hivatkozva cáfol. Oroszország azt állítja, hogy a szankciók megakadályozzák egy Kanadába javításra küldött Siemens-turbina visszaszállítását. Németország, ahol a turbina jelenleg található, ezzel szemben azt állítja, hogy Moszkva akadályozza ennek a kulcsfontosságú alkatrésznek a visszaszolgáltatását.
mti

Zöldinfó
Csak világoszöld a magyar ingatlanpiac – egyelőre nincs sötétzöld alap
Akár több száz milliárd forintnyi további fenntartható befektetés valósulhatna meg Magyarországon ingatlanalapokon keresztül.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Magyarországi Fenntartható Befektetési és Finanszírozási Egyesület (HuSIF) és a Greenbors Consulting Kft. közös tanulmánya szerint a hazai nyilvános ingatlanalapok összvagyona nagyjából 2000 milliárd forintra tehető, ebből mintegy 34 százalék minősül zöldnek, azaz ennyit kezelnek az EU definíciók szerinti ESG (környezeti-társadalmi irányultságú) befektetési kritériumokkal – írja az alternativenergia.hu. Zártkörű ingatlanalapokban ugyancsak körülbelül 2000 milliárd forintot tartanak befektetők, de ezekről nincsenek nyilvánosan elérhető ESG-adatok. Így összességében az ismert zöld ingatlanvagyon aránya jelenleg 15-20 százalék, 600-800 milliárd forint lehet. Ez az arány nemzetközi összehasonlításban nem kiugróan alacsony, ugyanis európai uniós szinten az ingatlanalapok vagyonának körülbelül 42 százalékát kezelik ESG alapon. Ugyanakkor Magyarországon ma még csak egy nyilvános ESG ingatlanalap működik, a kifejezetten fenntartható ingatlanbefektetéseket célzó “sötétzöld” alap pedig egyelőre nincs.
Az uniós 42 százalékból 39 az ESG, és 3 százalék a “sötétzöld” befektetés. Ez utóbbi minősítést azzal lehet kiérdemelni, hogy az alapkezelők a portfólió összeállításánál nemcsak figyelembe veszik a fenntarthatósági szempontokat, hanem kifejezetten a zöld célok elérését támogató befektetésekre fókuszálnak. Magyarországnak érdeke, hogy felzárkózzon az uniós átlaghoz ezen a téren, ideális esetben beelőzze azt. Ezt nemcsak a klíma- és egyéb környezetvédelmi szempontot indokolják, hanem az is, hogy ezáltal csökkenhet az ország energiafüggősége és javulhat versenyképessége – hívták fel a figyelmet.
A tanulmány a felzárkózás érdekében számos szakmai javaslatot fogalmaz meg, egyebek mellett szabályozási egyértelműsítéseket. Javasolják például, hogy egy felújításra vásárolt, induláskor nem energiahatékony épület is lehessen zöld befektetés, ha megfelelő felújítási terv kapcsolódik hozzá. Az ajánlások között szerepel a hiteles, mérhető kritériumrendszerek használata is. Az ingatlanalap, mint forma népszerű Magyarországon, de az ESG-tudatosság még alacsony. A javaslat szerint fontos a társadalmi edukáció, hogy a lakossági befektetők is tudjanak az ESG-befektetésekről, illetve értsék azok jellemzőit. Az új befektetési formák kapcsán megjegyezték: az European Long Term Investment Fund (ELTIF-ek) és a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (SZIT-ek) szintén elősegíthetnék a zöld ingatlanberuházásokat. Támogatni kell elterjedésüket, illetve azt, hogy megjelenjenek bennük a fenntarthatósági szempontok. A tanulmány szerint ideális esetben elérhető jövőkép lehet, hogy több alapkezelő indítson ESG megközelítésű ingatlanalapot, a “világoszöldek” mellett akár “sötétzöldeket” is, és a fenntarthatósági szempontok szerint kezelt összvagyon jelentősen megnőhet, akár 1000 milliárd forint fölé.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Brüsszeli bejelentés: új napelemes szabályozás érkezik
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta
Minden lakóházat érint az EU napelem szabályozása
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Miért állnak le a lakópark napelemei? – A szolgáltató válaszolt!
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta
Megérkezett a hiányzó láncszem a fenntartható napelemes értékláncban
-
Otthon3 nap telt el a létrehozás óta
A könnyűszerkezetesek gyorsaságával épült a betontechnológiás mintaház