Kihirdették az MVM Edison startup verseny idei győzteseit; az innovatív kezdeményezéseket ötlet és érett (scale up) fázis kategóriákban díjazták – tájékoztatta az MVM az MTI-t.

Közölték, hogy az ötlet fázisban a Diverzum diákokat és márkákat összekötő platformja állt a dobogó legfelső fokára, második az automatizált otthoni kertészetet megvalósító MikroKert, a bronzérmes pedig az okos hulladékkezelésre ösztönző GreenMap csapata lett. Az érett fázisú fejlesztések között az első helyezést a városnézést új szintre emelő szabadulószoba-alkalmazás, a CityRoom érte el, második a fiataloknak ökotudatos, digitális közösségi alkotóműhelyt létrehozó RoboKaland, és harmadik az elektromos autók számára töltés-asszisztencia szolgáltatást biztosító Green Assistance csapata lett. A versenyt 2016-ban szervezték meg először, azóta minden évben megtartották; eddig összesen csaknem félezer pályázat érkezett, 59 döntőst mentoráltak és 16 csapat került a nyertesek közé. Idén 186 pályázat érkezett be a vállalathoz.

A szervezők olyan ötleteket díjaztak, amelyek valós problémákra kínálnak megoldásokat, miközben hatékonyabbá teszik az energetikai szektor működését – írták. Az érett és az ötlet fázis első helyezettjei 5 millió forintos fődíjat kaptak, a második és harmadik helyezettek pedig 3, illetve 1 millió forintot nyertek.

Sokak számára zavaró a drónok búgása, egy amerikai vállalat ezt figyelembe véve hozott létre egy eszközt.

Sok szakértő véli úgy, hogy a drónok a jövőben komoly feladatokat kaphatnak mindennapi életünkben, részt vehetnek például a csomagok szállításában. Az ilyen típusú eszközök ellen szól ugyanakkor, hogy viszonylag zajosak, ami hosszú távon zavaró lehet. Mérnökök egy csoportja a közelmúltban csendes, teljesen elektromos, nulla kibocsátású drónt hozott létre – számol be az Interesting Engineering. Az eszközt a floridai tech startup, az Undefined Technologies készítette. A Silent Ventus nevű drón ionmeghajtással működik. „A Silent Ventus szemléletes példája azon szándékunknak, hogy fenntartható, progresszív és kevésbé zajos városi környezetet teremtsünk” – mondta Tomas Pribanic, a vállalat alapítója és vezérigazgatója. A drón közelebb viszi a céget végső céltermékének megvalósításához, és megmutatja a vállalat technológiájának kettős felhasználását.

Az eszköz egy olyan technológiai szabadalmat használ, melynek köszönhetően képes aktiválni a környező ionfelhőt. Ily módon jelentős iontolóerő keletkezik, meghajtva a gépet. A drón szinte zajtalanul képes mozogni. A szerkezet fejlesztése jó ideje tart már, a munka tavaly decemberben ért el egy fontos mérföldkövet. Az eszköz ekkor egy 2 percen és 30 másodpercen át tartó tesztrepülésen vett részt, a szakértők pedig kipróbálhatták teljesítményét, repülési dinamikáját, állóképességét és zajszintjét. A mérnökök arról számoltak be, hogy a szerkezet ötször tovább tudott a levegőben maradni, mint a korábbi prototípus, és 85 decibelnél is kisebb zajszintet hozott létre. Pribanic akkor azt mondta, hogy drónjuk egy lépéssel közelebb került a piaci bevezetéshez.

Az Undefined Technologies weboldala alapján az eszköz jelenlegi verziója innovatív fizikai megközelítésekre alapozva 70 decibelnél is halkabb hangot ad ki. Az Egyesült Államokban a lakó-, ipari és kereskedelmi zónákban a megengedett zajszint 50-70 decibel, ami azt jelenti, hogy ezeken a területeken az új szerkezetet tökéletesen lehetne használni. Összehasonlításképp: a mai drónok többsége 85-96 decibeles zajjal üzemel.

Elon Musk amerikai üzletember a lítiumbányászati beruházások növelését sürgette annak érdekében, hogy csökkentsék az elektromos járművekben használt fém kereslete és kínálata közötti szakadékot.

A Bloomberg által idézett Tesla cégvezető szerint az elektromos autók akkumulátorainak gyártásához szükséges lítium hiánya a “fő korlátozó tényező”, ami hátráltatja az elektromosautó-ipar fejlődését.
“Segítenünk kell a lítiumbányászatot. Mindenképpen bátorítanám azokat a vállalkozókat, akik megpróbálnak belépni a lítium üzletágba” -mondta Elon Musk. A londoni székhelyű Benchmark Mineral Intelligence ágazati információszolgáltató szerint a lítium globális árindexe 2021-ben 280 százalékos, 2022 első negyedévében pedig további 127 százalékos emelkedést mutatott. Ez növeli az elektromos járművek gyártóinak – köztük a Tesla – költségeit. Ezen túlmenően a lítiumgyártás kevés országban összpontosul, ami növeli a fémellátás megszakadásának kockázatát. Ausztrália és Chile adja a világtermelés 81 százalékát, 55 ezer tonnát, illetve 26 ezer tonnát.