Zöld Energia

A magyarok széles rétege passzív klímatudatos egy kutatás szerint

A magyarok jobban elismerik a klímaváltozást és annak hatásait, mint az európai átlag, ugyanakkor kevésbé aggódnak miatta; a termékek és szolgáltatások, így a biztosítások választásakor 41 százalék vásárol a fenntarthatóságra figyelve – derül ki a Századvég kutatásából, amit a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) szerdai konferenciáján mutattak be.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-12-02

Szerző:

Vanessza

A szövetség az MTI-hez elküldött közleményben ismertette: a magyarok 96 százaléka szerint változott a klíma, ezzel szemben az európai átlag 86 százalék. A kutatás szerint 41 százalék vásárol fenntarthatósági fókusszal, 27 százalék nem veszi figyelembe ezt a szempontot. A befektetési szempontok közül az érthető kommunikációt, az átláthatóságot, a várható hozam/szolgáltatás mértékét tartják a legfontosabbnak a válaszadók, míg a fenntarthatósági szempontok hátrébb sorolódnak. A kutatásban részt vevők közül senki nem hallott még fenntartható biztosításokról, a többség szkeptikus is azzal kapcsolatban, hogy miként tudnak egyáltalán hozzájárulni a biztosítók a fenntarthatósághoz, a papírmentességen kívül. Arra a kérdésre, hogy választanának-e ilyen terméket, sokan válaszoltak nemmel, tartanak ugyanis attól, hogy a kockázatos befektetések miatt akár a biztosításuk is drágulhat.

A fenntarthatóságra való nyitottság szempontjából a magyarok 25 százaléka nevezhető szkeptikusnak, ők nem tartanak a klímaváltozástól, és marketingcélnak vélik a fenntartható befektetéseket. Passzív klímatudatos 47 százalék, ők némileg tartanak a klímaváltozástól, nem igazán figyelnek oda a fenntarthatóságra, de mégis úgy vélik, hogy tehetünk a klímavédelem érdekében fenntartható befektetéssel. Az aktív fenntarthatóság-pártiak tartanak a klímaváltozástól, oda is figyelnek a fenntarthatóságra, és fontos szempontnak tartják szolgáltatások, termékek választásakor. A vizsgálatból az derült ki, hogy a nők sokkal szenzitívebbek, az iskolai végzettség ugyanakkor nem okoz jelentős eltérést. A biztosítással nem rendelkező magyarok sokkal nagyobb arányban szkeptikusak (39, illetve 24 százalék), és minél több biztosítása van valakinek, annál inkább fenntarthatóság-párti – áll a közleményben.

Kapcsolódó tartalom:fenntarthatóság környezetvédelem

Zöld Energia

Zöld fordulat napfényből: hogyan lett Magyarország napelemes nagyhatalom?

A mi felelősségünk az, hogy úgy használjuk bolygónk erőforrásait, hogy a gyerekeink és az unokáink életlehetőségei megmaradjanak.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

2026-02-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Áder János, a Zöld átmenet, energia, akkumulátortechnológia – Hol állunk, merre tartunk? című előadásában idézte a meteorológiai világszervezet jelentését, amely szerint a hőerőművek egyharmada olyan helyén működik a világnak, ami vízhiányos, tehát nincsen elegendő mennyiségű víz a hőerőmű hűtéséhez – ismertette az alternativenergia.hu. A vízerőművek közül minden tizedik olyan helyen van, ahol már nincs elegendő víz a folyóban és a tározóban ahhoz, hogy a vízerőművet megfelelő kapacitással tudják működtetni – közölte. Áder János elmondta, hogy Magyarországon a megtermelt energia több mint 43 százaléka nukleáris alapú, ezt Pakson állítjuk elő. További több mint egyharmada még mindig fosszilis, ennek a nagy része gáz. Mintegy 21 százalék a megújuló – több mint kétharmadában naperőművekben előállított – energia.

A tervek között szerepel a villamosenergia-kapacitáson belül a napenergia arányának növelése – ismertette. Magyarországon az elmúlt években minden évben megdupláztuk a naperőművi kapacitást, aminek a következtében ma már nyolcezer megawatt beépített naperőművi kapacitás van. A beépített nyolcezer megawatt 25 százaléka ténylegesen alkalmas lesz majd energiatermelésre – tette hozzá, megjegyezve, hogy ezt tizenkétezer megawatt kapacitásra tervezik bővíteni. Az energiatermelésen belül a napenergia arányát tekintve Magyarország az Európai Unió első helyén áll az elmúlt évek fejlesztései révén – emelte ki.

Megemlítette, hogy épül majd egy gázerőmű is. Előadásában a volt köztársasági elnök beszélt arról, hogy az akkumulátorok a mindennapi életünk részévé váltak. Európában negyven helyen gyártanak már akkumulátorokat, emellett tíz üzemet építenek, és másik tízet terveznek. “Európa az akkumulátoripar fejlesztése irányába halad, tetszik vagy nem tetszik nekünk” – fogalmazott. Kiemelte, hogy az akkumulátorok gyártásánál szigorú környezetvédelmi szabályokat kell betartani, és rendszeresen ellenőrzik az ilyen üzemek működését. Hozzátette: kutatások zajlanak az akkumulátortechnológia területén, a minél környezetbarátabb előállítás, újrahasznosítás érdekében. A Planet Budapest 2026 második napján, február 26-án egy erről szóló magyar fejlesztést mutatnak majd be – jelezte Áder János.

Tovább olvasom