Zöld Energia

A magyarok széles rétege passzív klímatudatos egy kutatás szerint

A magyarok jobban elismerik a klímaváltozást és annak hatásait, mint az európai átlag, ugyanakkor kevésbé aggódnak miatta; a termékek és szolgáltatások, így a biztosítások választásakor 41 százalék vásárol a fenntarthatóságra figyelve – derül ki a Századvég kutatásából, amit a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) szerdai konferenciáján mutattak be.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2022-12-02

Szerző:

Vanessza

A szövetség az MTI-hez elküldött közleményben ismertette: a magyarok 96 százaléka szerint változott a klíma, ezzel szemben az európai átlag 86 százalék. A kutatás szerint 41 százalék vásárol fenntarthatósági fókusszal, 27 százalék nem veszi figyelembe ezt a szempontot. A befektetési szempontok közül az érthető kommunikációt, az átláthatóságot, a várható hozam/szolgáltatás mértékét tartják a legfontosabbnak a válaszadók, míg a fenntarthatósági szempontok hátrébb sorolódnak. A kutatásban részt vevők közül senki nem hallott még fenntartható biztosításokról, a többség szkeptikus is azzal kapcsolatban, hogy miként tudnak egyáltalán hozzájárulni a biztosítók a fenntarthatósághoz, a papírmentességen kívül. Arra a kérdésre, hogy választanának-e ilyen terméket, sokan válaszoltak nemmel, tartanak ugyanis attól, hogy a kockázatos befektetések miatt akár a biztosításuk is drágulhat.

A fenntarthatóságra való nyitottság szempontjából a magyarok 25 százaléka nevezhető szkeptikusnak, ők nem tartanak a klímaváltozástól, és marketingcélnak vélik a fenntartható befektetéseket. Passzív klímatudatos 47 százalék, ők némileg tartanak a klímaváltozástól, nem igazán figyelnek oda a fenntarthatóságra, de mégis úgy vélik, hogy tehetünk a klímavédelem érdekében fenntartható befektetéssel. Az aktív fenntarthatóság-pártiak tartanak a klímaváltozástól, oda is figyelnek a fenntarthatóságra, és fontos szempontnak tartják szolgáltatások, termékek választásakor. A vizsgálatból az derült ki, hogy a nők sokkal szenzitívebbek, az iskolai végzettség ugyanakkor nem okoz jelentős eltérést. A biztosítással nem rendelkező magyarok sokkal nagyobb arányban szkeptikusak (39, illetve 24 százalék), és minél több biztosítása van valakinek, annál inkább fenntarthatóság-párti – áll a közleményben.

Kapcsolódó tartalom:fenntarthatóság környezetvédelem

Zöld Energia

Új típusú energiatárolót dolgoztak ki

A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.

Létrehozva:

18 óra telt el a létrehozás óta

2024-04-25

Szerző:

Vanessza

Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.

Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.

A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.

A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.

A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.

Tovább olvasom