Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

A napelem mellett szóló három fő érv

Létrehozva:

|

Ha röviden szeretné valaki jellemezni a napelemet, akkor azt megteheti három szóval: innováció, változatosság és jövő. Pontosan ezt jelenti manapság a napelem, egy olyan szerkezetet, amelyik folyamatos fejlődés alatt van, ami miatt garantált a számos felhasználási terület, és mindebből az következik, hogy ezen megújuló energiaforrásra alapuló rendszer jelentheti majd a jövőt, kiszorítva azokat a berendezéseket, amelyek még mindig a fosszilis energiahordozókra épülnek.

A folyamatos fejlődés annak tudható be, hogy nem csupán a vezető országok választják ezt szívesen, hanem azok is, amelyek apró lépésekkel, de biztosan haladnak egy zöldebb, tisztább jövő felé. Az idei év bizonyul az egyik legjobbnak az elmúlt években megtapasztalt kisebb visszaesés után, amit javarészt a gazdasági válság okozott. Amerikában 2017-ben például ez az iparág 55 gigawattnyi panelt fog előállítani, ami elegendő 11 millió amerikai háztartás áramellátásához. Ez a termelés 31%-al több a 2014-esnél. De nem kell azt hinni, hogy csak az USA remekel. Az ázsiai országok, élükön Japánnal és Kínával igyekeznek kihasználni a csökkenő napelem árakat. Ezek az országok az energiatermelésük egyre nagyobb hányadát állítják át a napenergia felhasználására, ami azt jelentette, hogy több milliárd dollár befektetői tőke áramlott az iparágba az elmúlt éveken. Ennek eredményeként a napelem árak nagyon visszaestek, és alig négy év alatt majdnem az elképesztő 70 %-al váltak olcsóbbá.

A napelem egyik fő adottsága a számos felhasználási területben is rejlik. Nemrég Kína bemutatta azt a napelem “farmot”, amelyik a vízen lebegve gyűjti a nap energiáját. De ez még semmi, ugyanis egy német cég az utakat alakítaná át naperőművekké. Enne a vállalatnak a legfőbb célja, hogy hogy olyan napelemeket állítsanak elő és használjanak, amelyek a szokásosnál nagyobb terhelést is kibírnának. Például azt, hogy teherautók járjanak rajtuk anélkül, hogy összetörnének. Hogy mennyire megoldható ez? Nos, a technológiai elképzelés bizonyítására egyelőre csupán egy laboratórium körülmények között létrehozott minta áll rendelkezésre. Ez pedig egy remek kezdet lehet.

Ha a napelemről van szó, kétség sem fér hozzá, hogy nem téved az, aki a jövőt látja ebben. Erre példa lehet, hogy az Egyesült Államok és Kína is tavaly rekordot döntött a 7,5 és 15 gigawattnyi napelem telepítésével. Idén a világ összesen 66 gigawatt kapacitású napelemet fog telepíteni. Sőt, a napsütötte Közel-Keleten pedig a befektetések a 2010-es 160 millió dollárhoz képest 3,5 milliárdra emelkedtek. Persze így is vannak olyan kihívások, amelyeket a cégek és az országok csak együttesen tudják megoldani. De egyre inkább úgy tűnik, hogy a vezető országok egyetértenek abban, hogy vétek lenni kihagyni azt, amit a napenergia és a napelem kínál.

Forrás: napelemek-napkollektorok.hu

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

2030-ra duplájára emelkedhet a geotermikus energia felhasználása Magyarországon

A tavaly kidolgozott Nemzeti Földhő Stratégia céljaival összhangban a geotermikus energia felhasználása a jelenlegi kétszeresére emelkedhet Magyarországon 2030-ig – mondta az Energiaügyi Minisztérium (EM) energetikáért felelős államtitkára Bólyban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Steiner Attila egy, a helyi geotermikus rendszer bővítését szolgáló projekt nyitórendezvényén kiemelte: e cél elérése érdekében a magyar kormány több támogatási lehetőséget is kínál a következő időszakban. A Jedlik Ányos energetikai programban több más energiaforrás mellett a geotermikus energia alkalmazását, előállítását is támogatják az ország földgázkitettségének csökkentése érdekében – mondta, kiemelve, hogy a 440 milliárd forintos támogatási programból több mint 70 milliárd forint jut geotermikus projektekre, azon belül fúrásokra és felszíni beruházásokra.
Az államtitkár a Pécs és Mohács között fekvő, közel négyezer lelkes kisváros közintézményeinek, ipari létesítményeinek hőenergia-ellátását szolgáló rendszerről szólva kiemelte, hogy az példaértékű nemcsak országos, de európai szinten is. Külön érdekessége, hogy egyfajta mintaprojektként megmutatja: egy kisebb település esetében is megéri a geotermiára támaszkodni, hiszen Bóly esetében közintézmények és ipari fogyasztók a felhasználók – monda.

Steiner Attila közölte: a geotermikus energia Magyarország számos pontján jól hasznosítható, továbbá biztonságos, olcsó, kiszámítható módon kinyerhető, így a napenergia és az atomenergia mellett a következő időszakban fontos szerepet tölthet be az ország energiaellátásában. Jean-François Paroz, Svájc magyarországi nagykövete emlékeztetett, hogy a Svájci-Magyar Együttműködési Program (Svájci Alap) támogatását is élvezi a bólyi fejlesztés. Közölte: az alpesi ország egy olyan átfogó program keretéből biztosítja a támogatást, amely Magyarország geotermikus potenciáljának magasabb fokú kihasználását és a jelenlegi geotermikus energiatermelési lehetőségek fejlesztését tűzte ki célul.

Hargitai János (KDNP), a térség országgyűlési képviselője azt mondta: Bóly mindig is sikeres volt gazdasági értelemben, de ugrásszerű fejlődésen ment keresztül a közeli M6-os és M60-as autópályák megépítése óta. Úgy vélte, további gazdasági fellendülést hoz majd a kisváros számára a magyar és a horvát sztrádák közeljövőben megvalósuló összeköttetése, valamint az, hogy néhány éven belül átadják a mohácsi Duna-hidat és a hozzá kapcsolódó utakat. Fehérvári Dávid, Bóly független polgármestere emlékeztetett: Bólyban több mint két évtizedes múltra tekint vissza a geotermikus energia hasznosítását szolgáló törekvés, hiszen 2004-ben fúrták az első termálkutat a város központjában. A kedvező tapasztalatok után a geotermikus energiaforrások kiaknázása érdekében ezután további kutakat nyitottak, 2008 óta pedig közintézményeket, később már ipari létesítményeket is fűtenek a feltörő melegvízzel – mondta.

Mivel az egy évben értékesített geotermikus energia mennyisége a 2008-as 13-ról mintegy 20 terajoule-ra, ezzel párhuzamosan a vízforgalom évi 125 köbméterről csaknem 200-ra nőtt, a bólyi geotermikus rendszer elérte felső korlátját: a termelő kutak hozama a beépített technológiával nem emelhető tovább – indokolta az elmúlt évek a fejlesztéseit. A projekt ismertetője szerint a beruházás keretében hatékonyabbá teszik a jelenlegi technológiát, új hőközpontokat létesítenek, és további öt kilométernyi vezetéket építenek a – jelenleg 60 hektáros, és további 30 hektáros bővítés előtt álló – helyi ipari parkban működő vállalkozások nagyobb volumenű kiszolgálása érdekében. Az új vezeték lehetőséget teremt a mezőgazdaság hőenergiával történő ellátására, így üvegházas növénytermesztésre és mezőgazdasági termények szárítására egyaránt.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák