Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

A napelem mellett szóló három fő érv

Létrehozva:

|

Ha röviden szeretné valaki jellemezni a napelemet, akkor azt megteheti három szóval: innováció, változatosság és jövő. Pontosan ezt jelenti manapság a napelem, egy olyan szerkezetet, amelyik folyamatos fejlődés alatt van, ami miatt garantált a számos felhasználási terület, és mindebből az következik, hogy ezen megújuló energiaforrásra alapuló rendszer jelentheti majd a jövőt, kiszorítva azokat a berendezéseket, amelyek még mindig a fosszilis energiahordozókra épülnek.

A folyamatos fejlődés annak tudható be, hogy nem csupán a vezető országok választják ezt szívesen, hanem azok is, amelyek apró lépésekkel, de biztosan haladnak egy zöldebb, tisztább jövő felé. Az idei év bizonyul az egyik legjobbnak az elmúlt években megtapasztalt kisebb visszaesés után, amit javarészt a gazdasági válság okozott. Amerikában 2017-ben például ez az iparág 55 gigawattnyi panelt fog előállítani, ami elegendő 11 millió amerikai háztartás áramellátásához. Ez a termelés 31%-al több a 2014-esnél. De nem kell azt hinni, hogy csak az USA remekel. Az ázsiai országok, élükön Japánnal és Kínával igyekeznek kihasználni a csökkenő napelem árakat. Ezek az országok az energiatermelésük egyre nagyobb hányadát állítják át a napenergia felhasználására, ami azt jelentette, hogy több milliárd dollár befektetői tőke áramlott az iparágba az elmúlt éveken. Ennek eredményeként a napelem árak nagyon visszaestek, és alig négy év alatt majdnem az elképesztő 70 %-al váltak olcsóbbá.

A napelem egyik fő adottsága a számos felhasználási területben is rejlik. Nemrég Kína bemutatta azt a napelem “farmot”, amelyik a vízen lebegve gyűjti a nap energiáját. De ez még semmi, ugyanis egy német cég az utakat alakítaná át naperőművekké. Enne a vállalatnak a legfőbb célja, hogy hogy olyan napelemeket állítsanak elő és használjanak, amelyek a szokásosnál nagyobb terhelést is kibírnának. Például azt, hogy teherautók járjanak rajtuk anélkül, hogy összetörnének. Hogy mennyire megoldható ez? Nos, a technológiai elképzelés bizonyítására egyelőre csupán egy laboratórium körülmények között létrehozott minta áll rendelkezésre. Ez pedig egy remek kezdet lehet.

Ha a napelemről van szó, kétség sem fér hozzá, hogy nem téved az, aki a jövőt látja ebben. Erre példa lehet, hogy az Egyesült Államok és Kína is tavaly rekordot döntött a 7,5 és 15 gigawattnyi napelem telepítésével. Idén a világ összesen 66 gigawatt kapacitású napelemet fog telepíteni. Sőt, a napsütötte Közel-Keleten pedig a befektetések a 2010-es 160 millió dollárhoz képest 3,5 milliárdra emelkedtek. Persze így is vannak olyan kihívások, amelyeket a cégek és az országok csak együttesen tudják megoldani. De egyre inkább úgy tűnik, hogy a vezető országok egyetértenek abban, hogy vétek lenni kihagyni azt, amit a napenergia és a napelem kínál.

Forrás: napelemek-napkollektorok.hu

Advertisement

 

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Igaz, hogy magyar a napkollektor feltalálója?

Létrehozva:

|

Szerző:

Telkes Mária az Egyesült Államokban máig igen elismert, Magyarországon viszont csak kevesen hallottak róla – idézte fel a Qubit. Hazánk több világhírű tudóssal is büszkélkedhet, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, Szent-Györgyi Albert, Teller Ede vagy éppen Karikó Katalin nevét kevés magyarnak kell csak bemutatni. Akadnak ugyanakkor olyan kutatóink, akik bár nemzetközileg igen elismertek, itthon valamiért kevésbé ragadtak meg a köztudatban. Ilyen személy volt Telkes Mária, akit az Egyesült Államokban gyakran napkirálynőként emlegetnek. Telkes Mária 1900. december 12-én született Budapesten, első diplomáját 1920-ban szerezte az akkori Budapesti Tudományegyetem (a mai ELTE-n) fizikai kémiából, PhD fokozatát pedig négy évvel ezután kapta meg.

Nem sokkal később már el is hagyta az országot, nagybátyját, Ludwig Ernő konzult látogatta meg Amerikában – írja a Qubit. 1925-ben elfogadott egy biofizikus állást a clevelandi klinikánál, itt egy, az agyhullámokat rögzítő fotoelektromos eszközön dolgozott George W. Crile-lal. Másfél évvel később Telkes már a klinika biofizikai osztályának vezetője volt.

0 Ft-os villanyszámla napelem rendszerrel. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

1934-ben a New York Times összeállítása alapján bekerült Amerika tizenegy legsikeresebb és legérdekesebb nője közé – színészek, sportolók mellett ő volt az egyetlen tudós. A Britannica szerint 1937-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot, és ugyanebben az évben a Westinghouse vállalathoz került, ahol olyan fémötvözeteket fejlesztett ki, amelyek a hőt árammá alakítják. A napenergia területén 1939-től kezdődően ért el fontosabb eredményeket. Ekkor a világhírű Massachusettsi Műszaki Intézetben (MIT) vett részt egy projektben, majd a második világháború alatt az Egyesült Államok Tudományos Kutatási és Fejlesztési Hivatalánál kapott feladatokat.

Kép: Wikimedia Commons / MIT

Itt alkotta meg egyik legjelentősebb találmányát, egy olyan lepárlót, amely a napsugárzás segítségével képes a tengervizet ivóvízzé alakítani. Ezt a berendezést széles körben használták a világháború idején, de a haditengerészetnél a későbbiekben is alkalmazták. Telkes Mária a háború után is az MIT maradt, majd az 1950-es évektől a New York-i Egyetemen, az 1970-es évektől pedig a Delaware-i Egyetemen kutatott.

Ő volt a napkirálynő

A magyar származású kutatónő karriere végéig foglalkozott napenergiás eszközökkel, és több szabadalom is fűződik a nevéhez. Egyik legfontosabb áttörését 1948-ban érte el egy másik nővel, Eleanor Raymonddal, a páros ekkor hozta létre a világ első teljesen napenergiával fűtött modern otthonát – a házat a massachusettsi Doverban építették fel. Az építményen dobozszerű napkollektorok fogták be a napfényt, majd egy rekeszben felmelegítették a levegőt. A levegőt innen a falakba pumpálták, kristályos nátrium-szulfátnak adva át a hőt, ily módon raktározva el a meleget. A napenergia segítségével a létező hőcserélő technológiákon is javított, 1953-ban pedig 45 ezer dolláros támogatást kapott a Ford Alapítványtól egy univerzális napkollektoros tűzhely létrehozására – a napenergiával működő, hordozható sütőlapokat Amerikában ma is szokás Telkes-sütőnek nevezni, a passzív házakat pedig Telkes-háznak is hívják.

Emellett a világűr extrém hőmérsékletét kibíró anyagokat is alkotott, 1980-ban pedig részt vett a világ első olyan otthonának létrehozásában, amelynek áramellátását napenergia biztosítja. A kutatónő a tengerentúlon rengeteg elismerést kapott, 1952-ben például elsőként kapta meg az amerikai női mérnökök társaságának életműdíját, karriere legvégén, 1977-ben pedig az Amerikai Tudományos Akadémia kitüntetését. Halála után szűk két évtizeddel, 2012-ben a legnevesebb mérnökök és feltalálók közé is bekerült az Amerikai Feltalálók Dicsőségtermében. A napenergia alkalmazásának terén elért eredményei miatt az Egyesült Államokban Telkes Máriára előszeretettel hivatkoznak napkirálynőként.

Advertisement

A kutató egy olyan korszakban foglalkozott a fenntartható megközelítésekkel, amikor a téma még csak keveseket mozgatott meg. Munkájának hatása máig érződik, a klímaváltozás elleni harc korában pedig áttörései különösen fontosak. Bár kétségkívül Magyarország legnagyobb tudósai közé tartozott, Telkes neve itthon mégsem tartozik a legismertebbek közé. A legendás kutatónő élete utolsó éveit Miamiban töltötte, hét évtized után, 1995-ben tért vissza először – és utoljára – szülőhazájába. Budapesten halt meg tíz nappal 95. születésnapja előtt. Telkes Mária sosem házasodott meg, és gyermeke sem született.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák