

Zöldinfó
Anglia legszárazabb júliusa volt az idei 1935 óta
Anglia legszárazabb júliusa volt az idei 1935 óta – idézte a BBC hírportálja a brit meteorológiai szolgálat (Met Office) friss jelentését.
Az egyelőre nem végleges adatok alapján Kelet-, Délkelet- és Dél-Angliában az idei július volt az eddigi legszárazabb. Az angliai folyók vízszintje jelenleg alacsony, aminek súlyos hatásai vannak a mezőgazdaságra, a természeti környezetre és a vadon élő állatokra. A vízszolgáltatók arra figyelmeztettek, hogy lehetséges a háztartások vízhasználatának korlátozása. Délkelet-Angliában és Dél-Anglia középső részén átlagosan mindössze öt milliméter eső esett, Anglia átlaga 23,2 milliméter volt. Az Egyesült Királyság átlaga júliusban 46,3 milliméter volt, ezzel 1936 óta a hónap a 19. legszárazabb július lett az országban. Az első locsolási tilalom augusztus 5-én lép életbe, a Southern Water vízszolgáltató ügyfeleit érinti Hampshire-ben és Wight szigetén. A fogyasztók nem tölthetnek fel kerti medencéket, nem locsolhatnak és nem moshatnak autót locsolócsővel.
A gazdák a szárazság pusztító hatásaira figyelmeztettek, a burgonya, a cukorrépa és a kukorica megszenvedi az esőhiányt, egyes gazdák a szokásosnál korábbi aratásra kényszerültek. A vadon élő állatok közül sokan nem alkalmazkodtak a melegebb, szárazabb körülményekhez. A tudósok arra figyelmeztettek, hogy egyes fajok – köztük a poszméhek és számos madárfaj – nagy nehézségek árán maradnak csak életben. Idén a januártól júniusig tartó időszak volt a legszárazabb az országban 1976 óta.

Zöldinfó
AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát
A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág, a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához és meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, valamint az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.

Kiemelték: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, illetve a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás. A jelenleg elfogadott terv kiemelt feladatai közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése – írták a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy a biológiai sokféleség az élővilág változatosságát jelenti, Magyarország sokszínű természeti értékeinek hosszú távú megőrzése pedig elengedhetetlen a jelen és a jövő generációk jóllétének biztosításához. Emellett a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, valamint nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra. Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.
Magyarország egyedülálló és gazdag természeti értékei, a változatos adottságú és egyre többek által látogatott nemzeti parkok, a vadon előforduló, védett növény- és állatfajok és ezek természetes és természetközeli élőhelyei, az őshonos haszonállatok és növények, valamint az egyedi magyar táj és a hozzá kapcsolódó természeti és kulturális értékek mind hozzájárulnak Magyarország országimázsához – mutattak rá a közleményben. A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag és értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez – tájékoztatott a szaktárca.