

Zöldinfó
Átadták az idei Jedlik Ányos-díjakat
Idén öten kapták meg a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) egyik legrangosabb elismerését, a Jedlik Ányos-díjat, amely a sikeres feltalálói tevékenység, valamint a kiemelkedő hatékonyságú iparjogvédelmi munkásság elismerését szolgálja.
0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)
A díjat Grad-Gyenge Anikó jogász és egyetemi docens, Soós Tibor okleveles vegyész, Vizi E. Szilveszter orvos, farmakológus, akadémikus, Zábori Zoltán gépészmérnök, valamint Zsiborács Henrik környezetgazdálkodási és vidékfejlesztési agrármérnök vehette át csütörtökön Budapesten, az ELTE Egyetemi Könyvtárban. Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke a díjátadón kiemelte: Jedlik Ányos öröksége azt üzeni, hogy a tudás nem önmagáért való, akkor válik igazán értékessé, ha új megoldásokat teremt, előre viszi a társadalmat és a gazdaságot. Elmondta, hogy a díjjal nemcsak a kimagasló feltalálói tevékenységet ismerik el, hanem azt is, ha valaki elkötelezett a szellemi tulajdon védelme iránt, magas színvonalon műveli és ezt hirdeti is.
A díj megalapítása óta összesen 142-en részesültek ebben a rangos kitüntetésben: kiemelkedő iparjogvédelmi portfólióval rendelkező feltalálók, kutatók, fejlesztők, szabadalmi ügyvivők, ügyvédek, jogi képviselők, valamint hivatali munkatársak – tette hozzá.
Gratulálok az idei díjazottaknak, akik munkásságukkal példaképként szolgálnak mindannyiunk, különösen a feltörekvő fiatal generáció, a jövő innovátorai és iparjogvédelmi szakemberei számára – mondta.
Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára kiemelte: a díjjal olyan tudósokat, feltalálókat ismernek el, akik a legkiválóbb példái, hogy a tudomány és az innováció hogyan kapcsolódhat össze a találmányok piacra vezetésével. Hozzátette: a magyar gazdaság versenyképességének kulcsfaktora, hogy a tudásból hogyan lehet innovatív termékeket, szolgáltatásokat előállítani, és ezeket hogyan lehet kivinni a hazai és a külpiacokra. Mint hangsúlyozta, ennek nagyon fontos eleme a találmányok megóvása.
2025-ben Jedlik Ányos-díjjal tüntették ki Grad-Gyenge Anikó jogászt, egyetemi docenst. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tudományos és innovációs dékánhelyettese 2010 óta elkötelezetten támogatja a különböző szerzői jogi tevékenységeket végző civil szervezetek munkáját. A szellemi tulajdonvédelem területén végzett kutatásai és oktatási tevékenysége révén generációkat inspirál és segít eligazodni a szerzői jog világában, de a hazai jogalkotásban és az európai uniós jogharmonizációban is aktív szerepet vállal – hangzott el a méltatásban. Jedlik Ányos-díjban részesült Soós Tibor okleveles vegyész, aki a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpontjában a Szerves Kémiai Intézet Organokatalízis Kutatócsoportjának vezetőjeként kimagasló eredményeket ért el a katalizátorok fejlesztése terén. Szabadalmai és kutatásai jelentős hatással vannak a vegyiparra és a gyógyszeriparra egyaránt.
Egyik legkiemelkedőbb találmánya egy olyan katalizátor, amely környezetbarát módon segíti a vegyipari folyamatokat. Eredményeit nemcsak a tudományos világ ismeri el, hanem ipari szereplők is alkalmazzák fejlesztéseit. Jedlik Ányos-díjat kapott dr. Vizi E. Szilveszter orvos, farmakológus, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke. Az idegtudományok kiemelkedő szakértőjeként kutatásai az agy ingerületátvitelének megértését célozzák. Az általa elért tudományos eredmények segítik a neurológiai betegségek kezelését és a gyógyszerfejlesztést. Számos nemzetközi szabadalom fűződik a nevéhez, amelyek az orvostudomány területén nyitnak új lehetőségeket. Tudományos életműve és innovációs munkája egyaránt hozzájárul a modern orvoslás fejlődéséhez.
A 2025-ös Jedlik-díjazottak között szerepel Zábori Zoltán gépészmérnök, a műszaki tudomány kandidátusa, a BME Kandó Kálmán Doktori Iskola tagja és oktatója, 2010 óta az SZTNH Hatósági Ügyviteli Főosztály vezetője. Jelenleg is a Szabadalmi Ügyvivői Vizsgabizottság tagja, felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyamokon, valamint a Műegyetemen oktat, ahol több évtizede A szellemitulajdon-védelem tantárgy felelőse. Munkájával nagymértékben hozzájárul az iparjogvédelmi kultúra megalapozásához a műszaki felsőoktatásban is. Jedlik Ányos-díjjal tüntették ki Zsiborács Henrik környezetgazdálkodási és vidékfejlesztési agrármérnököt, a környezettudományok doktorát, a Pannon Egyetemen a Soós Ernő KFK Megújuló Energiaforrások Kutatócsoport tudományos főmunkatársát. Mérnökként és kutatóként az energiagazdálkodás és a megújuló energiaforrások területén végzett munkája kiemelkedő jelentőségű. Az energiatermelés optimalizálására irányuló kutatásai új lehetőségeket nyitnak a fenntartható fejlődés terén.
A Jedlik Ányos-díj átadására első ízben 1996-ban, a magyar szabadalmi rendszer centenáriumi évében került sor, idén pedig már 29. alkalommal osztották ki az elismerést.
A díjazottakról készült videók megtekinthetők az SZTNH Facebook-oldalán.

Zöldinfó
Több időt kaptak a cégek az ESG folyamatok kiépítésére
Az Európai Tanács elhalasztotta a fenntarthatósági kötelezettségek teljesítésének kezdetét.

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Az Európai Tanács áprilisi döntésének értelmében a nem tőzsdén jegyzett nagyvállalatok számára a 2026-ról 2028-ra, a tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) 2027-ről 2029-re kerül át kötelezettség kezdete. A tanácsadó cég szerint az STC irányelv csökkentheti az adminisztratív terheket és növelheti a beruházási hajlandóságot. Az EY az irányelvről szervezett tájékoztatóján megjelent 50 magyar vállalati vezető körében végzett felmérése azt mutatta ki, hogy csaknem 40 százalékuk nem készül fenntarthatósági jelentést készíteni 2025-ről. Többségük pedig a fenntarthatósági jelentésekről szóló (CSRD) irányelv szerint kívánja elkészíteni a fenntarthatósági jelentését a 2025-ös évről. A résztvevők töredéke gondolkodik más piaci szabványban vagy abban, hogy megvárja a kkv-k számára kialakított önkéntes fenntarthatósági jelentési szabvány (VSME) megújított változatát.
A vezetők csaknem fele saját bevallása szerint még csak ismerkedik a CSRD követelményeivel, amelyek célja, hogy a vállalatok átlátható és részletes módon számoljanak be ESG teljesítményükről. A válaszadók közel 25 százaléka készített eddig próbajelentést, ötöde kettős lényegességi (DMA – pénzügyi és társadalmi hatásokra fókuszáló) elemzést, és hasonló arányban vannak azok, akik már konzultáltak a könyvvizsgálójukkal a lehetőségekről. A hatályba lépett uniós jogszabályt a tagállamoknak legkésőbb 2025. december 31-ig kell átültetniük a nemzeti jogrendjükbe – tette hozzá az EY.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Megnyílt a Fertő tó északi kikötője
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Feleannyi idő alatt kelnek el a fővárosi panelek
-
Zöldinfó13 óra telt el a létrehozás óta
Áll a bál a Borussia Dortmund napelemes projektje körül
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Állatokról szóló választható tantárgy bevezetését tervezik Romániában
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Az amerikai vámok negatívan hatnak a német járműipar üzleti hangulatára