Zöld Közlekedés

Csak nálunk van carsharing a régióban

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2014-12-29

Szerző:

Hell

Egyelőre csak Budapesten működik carsharingrendszer a kelet-közép-európai országok közül, de Magyarországtól keletre sem biztató a helyzet – derül ki Magyarország piacvezető carsharing-szolgáltatója, az Avalon CarSharing régiós körképéből. A visegrádi négyek közül Lengyelországban várhatóan jövőre jelenik meg az első közösségi autós rendszer, a környező országok közül pedig jelenleg csak Bécsben állnak rendelkezésre közösségi autók.

A közép-európai régió országai közül Magyarország élen jár a közösségi közlekedési szolgáltatásokban: 2014-ben már Budapesten is működik a közösségi kerékpárrendszer csakúgy, mint Varsóban, Prágában, Pozsonyban, illetve Bukarestben. Ezenkívül a telekocsirendszerek is megtelepedtek a régió összes országában, azonban az alternatív taxiszolgáltatást (hivatalosan közösségi utazásmegosztó) nyújtó cégek között már eltérések mutatkoznak. A több európai országban is a taxicégek által kifogásolt egyik globális szolgáltató Bukarestben és Pozsonyban nincs jelen. A régióban csak Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon nyitottak irodát. A cég szolgáltatásait ugyanakkor Franciaországban 2015. január 1-jétől betiltják.

Azonban egy területen különleges helyzetben vannak a magyarok: sem Prágában, sem Pozsonyban, sem pedig Varsóban nincs még működő közösségi autózási rendszer, de Bukarestben és Belgrádban is hiába keressük őket. Ezzel szemben Budapesten már 2013-ban megnyíltak az első közösségiautó-átadó állomások a közeljövőben, elsősorban a nagyobb vidéki városok vasútállomásának közelében is továbbiak nyílhatnak.

Rákaptunk

„A carsharing jelenléte egy adott város közlekedési kultúrájáról és az ott lakók hozzáállásáról is sokat elárul, hiszen egy innovatív, környezetbarát közösségiautó-használatot jelent, ahol az autó akár félórás időtartamra is használható. Főként azoknak kínál jelentős költségmegtakarítást, akik leginkább pár órás, városon belüli utakhoz keresnek autót, hiszen évi 8-10 ezer kilométer alatt olcsóbb, mint a saját autó, és rugalmasabb, mint a bérautó” – magyarázza Sződi János, az Avalon CarSharing ügyvezető igazgatója.
Példaként említi, hogy egy 3 órás, több helyszínt is érintő 20 kilométeres karácsonyi nagybevásárlás közösségi autóval mindössze 3720 forintba kerülne üzemanyaggal együtt, míg taxival ugyanez minimum 5600 forintba. Ugyanez 40 kilométerre és 5 órára számolva közösségi autóval 5830, míg taxival minimum 11 200 forint. Januártól szintén a carsharing autók mellett szól, hogy éves autópálya-matricával rendelkeznek, ezért nem kell „megyei” vagy 10 napos matrica árával számolnunk, ha az M0-s körgyűrű közelében elhelyezkedő bevásárlóközpontokba igyekezünk.

A cégek is kezdenek rákapni a megosztásra.

Ami a hazai gyakorlatot illeti, az Avalon statisztikái szerint a szolgáltatás bevezetése óta a magyarok egyre lelkesebb carsharing-felhasználók, és bizonyos paraméterek alapján többször veszik igénybe a gépkocsikat. Míg Magyarországon átlagosan 4 óra 17 perc, a fejlettebb piacokon kimutathatóan rövidebb, 2-2,5 óra az átlagos közösségiautó-használati idő. Ezenkívül a megtett kilométereket tekintve Magyarországon a magánemberek átlagban körülbelül 47,9 kilométert autóznak alkalmanként, ez pedig mintegy duplája a nyugat-európai átlagénak. Teszik mindezt annak ellenére, hogy az óra- és kilométer-díjszabásban nincsenek jelentős különbségek a magyar és például a német piac között. Az Avalon adatai szerint a magánfelhasználók átlagosan bruttó 6912 forintot fizetnek egy utazásért.

A legközelebb Bécsben van

Lengyelországban szeptemberben jelentették be, hogy Varsó egy 2,5 millió euró (körülbelül. 770 millió forint) értékű tendert ír ki a carsharingrendszer működtetésére. A varsói beruházással kapcsolatban azonban egyelőre nem tisztázott, hogy a szükséges forrást a város vagy egy vállalkozó bocsátja rendelkezésre.

A tervek szerint havi előfizetéssel működne a 300 autót magában foglaló rendszer, és olyan árakat próbálnak kalkulálni, hogy a fővárosiak inkább a rendszer hibrid vagy elektromos gépjárműveit, semmint saját autójukat részesítsék előnyben. A legfontosabb lengyel célkitűzések között szerepel a forgalmi dugók, illetve a levegőszennyezés mértékének csökkentése. Egyes információk szerint Lengyelországban Wrocław lenne a második város, ahol jövőre kiépülhet egy, a varsóinál jóval kisebb carsharingrendszer.

Budapesthez legközelebb Bécsben találhatunk carsharingrendszert, ahol több szolgáltató is várja az érdeklődőket, összesen több mint 1000 autóval. Az óradíjak jelentős szórást mutatnak, de minimum 2-2,5-szerese a magyarénak (6 és 15 euró közötti értékek), azonban kínálnak többféle, jelentős kedvezményt biztosító pár órás csomagokat is kilométer-korlátozással. A legnagyobb eltérés, hogy a Bécsben lévő szolgáltatók többsége nem fix autóponttal működik, hanem egy adott területen belül szabadon vehetők fel, illetve parkolhatók le. Az ilyen rendszerek hátránya, hogy általában nem lehet előre foglalni egy adott autót (vagy csak maximum 30 perccel korábban), hanem a területen belül, akár mobiltelefonos applikáció segítségével kell/lehet keresni, emellett lényegesen drágábbak a fix állomásokkal működő rendszereknél. Ugyanakkor Ausztriában a fővároson kívül Grazban és Salzburgban is elérhető a carsharing.

Keleti irányban Isztambul ideális carsharinghelyszín, ahol több szolgáltató is működik. Az egyik 2011 óta 60 autóval körülbelül 4000 embert, míg a másik 2013 óta 41 gépjárművel 3500 ügyfelet szolgál ki. Az átlagos árszint mintegy másfélszerese a magyarénak, ezenkívül más a díjszabásuk a hétvégén és más a hétköznapokon.

forrás: piacesprofit.hu

Kapcsolódó tartalom:carsharing közösségi autózás megosztás

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöld Közlekedés

Egyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is

Az elektromos autók és töltőpontok gyors terjedése miatt a parkolóházak és mélygarázsok tűzvédelmében egyre nagyobb szerepet kapnak a korai hőérzékelésre épülő intelligens rendszerek.

Létrehozva:

5 nap telt el a létrehozás óta

2026-05-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elektromos mobilitás növekedése Magyarországon már közvetlen hatással van az épületek energetikai és üzemeltetési rendszereire – írja az alternativenergia.hu. Az EAFO adatai szerint 2025 végére a tisztán elektromos autók száma meghaladta a 100 000-et, miközben az új autó-értékesítésekben a BEV-ek aránya már 8,5%-ot ért el. Magyarországon a nyilvános töltőinfrastruktúra is dinamikusan bővül az elektromos járművek számának növekedésével párhuzamosan. A MEKH legfrissebb elektromobilitási jelentése alapján 2025 végén már 4.227 engedélyköteles elektromos töltőberendezés üzemelt országszerte, amelyek döntő része váltakozó áramú (AC) töltő, mellettük egyre több egyenáramú (DC) gyorstöltő. Az előző évhez képest ez nagyságrendileg több mint 30%-os bővülést jelent, ugyanakkor a növekedés szerkezete is jól kirajzolódik: míg az AC töltők továbbra is stabilan bővülnek, a fejlődés egyre inkább a nagy teljesítményű DC gyorstöltők irányába tolódik el. Ez a trend különösen fontos az átmeneti és célzott töltési igények kiszolgálásában, valamint az olyan helyszíneken, ahol a rövid tartózkodási idő alatt történő töltés kulcsfontosságú, mint például autópályák, kereskedelmi egységek, parkolóházak.

A szállodák, bevásárlóközpontok, irodaházak, lakóparkok számára ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az elektromosautó-töltés rövid idő alatt vált opcionális szolgáltatásból alapelvárássá. A változás azonban nem áll meg a kényelmi szempontoknál. A mélygarázsokban megjelenő töltőpontokkal együtt egy olyan tűzbiztonsági kockázat is bekerült az épületekbe, amely működésében alapvetően eltér a hagyományos járműtüzekétől. Az elektromos járművekhez kapcsolódó események egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem a látható pillanatnál kezdődnek. Egy akkumulátorhibát megelőző folyamat sok esetben hosszú ideig észrevétlen marad: lokális hőtermeléssel indul, amely sem füstöt, sem lángot nem okoz, így a klasszikus érzékelési logika számára gyakorlatilag „láthatatlan”. A szakirodalom ezt a jelenséget termikus elszabadulásként írja le, amely egy kritikus pont után gyors, önfenntartó reakcióvá válik. Amikor ez a folyamat láthatóvá válik, a beavatkozási lehetőségek már erősen korlátozottak.

A kockázat azonban nem kizárólag az akkumulátorban rejlik. A töltési infrastruktúra ugyanúgy a rendszer része, és a tapasztalatok szerint sok esetben innen indul a probléma. Egy nem megfelelő csatlakozás, egy fokozatosan romló kontaktus vagy egy túlterhelt töltőberendezés mind olyan helyzetet teremthet, amely lokális túlmelegedéssel indul, és végső soron ugyanabba a folyamatba torkollik. „A legtöbb esetben a tűz nem egy látványos meghibásodás következtében alakul ki, hanem egy lassan kialakuló hőterheléssel kezdődik, amit sem a személyzet, sem egy hagyományos rendszer nem veszi észre időben” – mondja Móró Tibor, a Smartme Building Technologies Kft. ügyvezető igazgatója. „A probléma gyökere az, hogy ezek a folyamatok nem illeszkednek a klasszikus tűzvédelmi logikába, ezért sok épület, illetve annak tűzvédelmi rendszere, egyszerűen nincs felkészítve rájuk.”

A jelenlegi épületbiztonsági – tűzjelző – rendszerek többsége, leginkább füst- vagy lángérzékelésre épül. Ez a megközelítés jól működik „hagyományos” tüzek esetében, de az elektromos járművekhez kapcsolódó eseményeknél késői jelzést ad, illetve adhat. Egy akkumulátor tűz esetén, mire a füst, mint az égést kísérő jelenség megjelenik, a folyamat már jellemzően túlhaladt azon a ponton, ahol egyszerű beavatkozással megállítható lenne. A védekezés ezért egyre inkább a korai állapotok felismerésére épül. A hangsúly nem az égés detektálásán, hanem a hőmérséklet-változások értelmezésén van. Azok a megoldások, amelyek képesek a környezeti hőmintázatok folyamatos figyelésére, egy teljesen más időpillanatban adnak visszajelzést: akkor, amikor a folyamat még jó eséllyel kontrollálható vagy megállítható. Ez különösen fontos olyan helyeken, ahol a töltési folyamat folyamatos, és az eltérések nem feltétlenül járnak azonnali, szemmel látható jelekkel.

„A parkolóházak és mélygarázsok üzemeltetőinek ma már nem az a legfontosabb kérdésük, hogy mi történik egy tűz keletkezése után (hogyan korlátozható, illetve kontrollálható a tűz terjedés), hanem az, hogy mikor tudnak még időben beavatkozni” – fogalmaz Móró Tibor. „Az elektromos töltés megjelenésével a hangsúly egyértelműen a megelőzésre helyeződik át.” A hőkamerás megfigyelés alapvetően nem az égés jól és könnyen detektálható jellemzőit – füstöt vagy lángot – érzékeli, hanem a környezeti, felületi hőmérséklet értékeket, illetve a hőmérsékletváltozásokat detektálja és analizálja (a normál CCD elemmel kiegészített hőkamerák, a füst és lángjellemzőket is képesek detektálni ezzel kiegészítve, „megerősítve” a thermokamera által szolgáltatott jelzést).

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a thermokamera, már egy kezdeti túlmelegedést is észlelni képes, különbséget tud tenni a „normál” és a „rendellenes” hőmérsékletértékek között és így riasztást adni még a kritikus (hőmérsékleti) állapot előtt. „Az általunk javasolt rendszerek egyik legfontosabb eleme az automatizmus: ha a rendszer veszélyes hőmérséklet-emelkedést érzékel, képes közvetlenül beavatkozni is akár – pl. automatikusan lekapcsolni a töltést. Ez az a pont, ahol folyamat megszakítható, így biztosítva, hogy a beavatkozás még a kritikus állapot kialakulása előtt megtörténjen, ezáltal jelentősen csökkentve a tovaterjedő káresemények kockázatát.”

Tovább olvasom