Zöldinfó

Csapvíz vagy ásványvíz?

Az ásványi anyagok minősége szempontjából az egyes ásványvizek és a vezetékes ivóvizek között jelentős különbség mutatkozik.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-03-23

Szerző:

Vanessza

Az ásványvíz összetételéről a címkén feltüntetett információ alapján lehet tájékozódni. A vezetékes ivóvíz minőségéről az üzemeltetőtől, az illetékes népegészségügyi szervtől, illetve a települési önkormányzattól kérhető felvilágosítás. A víz egészségre gyakorolt hatásáról kérelemre az illetékes népegészségügyi szerv (Nemzeti Népegészségügyi Központ) ad felvilágosítást. Nagyon magas ásványianyag-tartalmú vizek fogyasztása esetén – például ivókúrák alkalmával – feltétlenül ajánlott a kezelőorvossal történő egyeztetés. Az ásványvíz fogyasztása különösen a nyári meleg napokon előnyös a szervezet só- és vízháztartása szempontjából. Nagyobb mennyiségű, hosszabb ideig történő fogyasztásra azonban – a fentiek miatt – a vezetékes ivóvíz javasolt. Az összetétel mellett érdemes megfontolni, hogy az ásványvízzel szemben a vezetékes ivóvíz költségigénye kisebb, valamint fogyasztásával nem keletkezik műanyag hulladék. A természetes ásványvíz emberi fogyasztásra szánt víz, melynek számos feltételnek kell megfelelnie: nem tartalmazhat olyan mennyiségben mikroorganizmust, parazitát, kémiai- vagy fizikai anyagot, ami az egészségre veszélyt jelenthet. Magyarországon közel száz kút és forrás szolgáltat elismert, természetes ásványvizet, közülük 45-50 vizét palackozzák, írja az egeszsegvonal.gov.hu

Az ásványvizek fogyasztása a szervezet folyadék- és elektrolitpótlását egyaránt szolgálják, hiszen olyan nyomelemeket tartalmaznak, amelyek a szervezet számára könnyen feldolgozhatók és beépíthetők: kalcium, kálium, magnézium, nátrium, valamint klór, vas, cink, foszfor, fluor, jód és szilícium is megtalálhatók benne. A víz ízét az oldott anyagok fajtája és mennyisége határozza meg.

Ásványvizek összetétele

Az ásványvizek ásványianyag-összetétele a kőzetekből kioldott ásványi anyagok függvényében változik, ezért vásárlásuk az ásványianyag-tartalmuk figyelembevételével ajánlott. Fontos tudni, hogy bizonyos ásványi anyagok nagy mennyiségben történő fogyasztása károsan hathat az egészségre. Ezt különösen a nagyobb ásványianyag-tartalmú vizek esetében kell szem előtt tartani, mivel kizárólagos, hosszú időn keresztül történő fogyasztásuk kedvezőtlen lehet, például vesekő kialakulásához is vezethet.

Az ásványvizek csomagolásán az összes ásványi anyag függvényében az alábbi megnevezések olvashatók:

500 mg/l ásványianyag-tartalom felett: ásványvíz;
500 mg/l ásványianyag-tartalom alatt: „csekély ásványianyag-tartalmú”;
50 mg/l ásványianyag-tartalom alatt: „nagyon csekély ásványianyag-tartalmú”.

A természetes feltárt és palackozott ásványvizek ásványianyag-tartalma tág határok (400 és 2.500 mg/l) között változik. Jellegük szerint megkülönböztetünk kalciumos, magnéziumos, nátrium-hidrogén-karbonátos, kloridos és szulfátos vizeket, illetve ezek változatait.

Kalcium

A kalcium a szervezet számára nélkülözhetetlen ásványi anyag, amelyet az emberi szervezet nem képes előállítani, ezért táplálékkal vagy étrend-kiegészítők formájában szükséges bevinni. A felnőtt ember napi kalciumigénye 800-1000 mg, gyermekek esetében kortól függően változó: 8 éves kor alatt kissé alacsonyabb, serdülőkorban kissé magasabb. A várandósok és szoptató anyák kalciumigénye 1200 mg naponta.

Ásványvizeink kalciumtartalma 30-280 mg/l értékek között változik, ezért a legnagyobb értékű víz is csak a napi szükséglet 35 százalékát teszi ki 1 liter természetes ásványvíz elfogyasztása esetén. Ásványvizeink jelentős többsége körülbelül 60 mg/l kalciumot tartalmaz. A természetes ásványvízre vonatkozó rendelet szerint az az ásványvíz nevezhető „kalciumtartalmúnak”, amelynek kalciumtartalma meghaladja a 150 milligrammot literenként.

Kálium

A kálium a szervezet számára létfontosságú ásványi anyag, amely számos nélkülözhetetlen élettani funkcióban részt vesz. Szintjét befolyásolja a táplálékkal bevitt mennyiség, az éghajlati viszonyok, a fizikai aktivitás, a nátriumszint és a vízhajtók (diuretikumok) szedése. Sem a túl magas, sem a túl alacsony káliumszint nem tesz jót a szervezetnek. A kálium vérszintje nagyon szűk határok között mozog, élettani esetben 3,5-5,3 mmol/l a szérumkoncentrációja. Ásványvizeink káliumtartalma 0-15,3 mg/l értékek között változik, ezért a legnagyobb értékű víz is csak a napi szükséglet 0,44 százalékát teszi ki 1 liter természetes ásványvíz naponta történő elfogyasztása esetén.

Magnézium

A magnézium olyan nyomelem, amelyre az emberi szervezet minden sejtjének szüksége van, sejttípustól függően változó mennyiségben. Az emberi szervezetben lejátszódó számos biokémiai folyamat enzimjeinek működéséhez mint nélkülözhetetlen segítő molekula járul hozzá. Napi szükségletünk 5-6 mg/testsúlykilogramm, várandósok és szoptató anyák esetében a napi igény elérheti a 400-450 mg-ot is. Az intenzív fizikai munkát végző férfiak és élsportolók számára különösen fontos a fokozott magnéziumbevitel: napi 350-400 mg magnéziumra van szükségük. Ásványvizeink magnéziumtartalma 13-62 mg/l értékek között változik, ezért a legnagyobb értékű víz is csak a napi szükséglet 18 százalékát teszi ki 1 liter természetes ásványvíz elfogyasztása esetén.

Nátrium

A nátrium elengedhetetlen szerepet játszik számos élettani folyamatban, például a folyadékegyensúly fenntartásában, a különböző idegi ingerületvezetésben, a vizeletkiválasztásban és a megfelelő izomműködésben. Az idült betegségek megelőzése érdekében a napi nátriumbevitelt ajánlott 2,3 g alatt tartani, ami körülbelül 5 gramm sónak felel meg. Gyermekek esetében ez az érték kisebb (0,5-0,9 g).

Ásványvizeink nátriumtartalma 4-186 mg/l értékek között változik, ezért a legnagyobb értékű víz is csak a napi szükséglet 10 százalékát teszi ki 1 liter természetes ásványvíz elfogyasztása esetén. Ásványvizeink jelentős többsége körülbelül 30 mg/l nátriumot tartalmaz. A szív- és érrendszer megbetegedése (például magas vérnyomás) esetén nem ajánlott a magas nátriumtartalmú ásványvizek fogyasztása, helyettük az alacsony (kevesebb mint 20 mg/liter) nátriumtartalmú vizek ajánlottak.

Kapcsolódó tartalom:ásványvíz csapvíz egészség életmód ivóvíz vízszükséglet

Zöldinfó

A biomassza-égetés ára: értékes erdők tűnnek el Magyarországon

Szemléletváltást az erdőkezelésben – ne égessük tovább erőművekben védett erdeinket!

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-20

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Védett erdei élőhelyek pusztulnak – miközben a kivágott és erőművekben elégetett fa kétharmada nem az otthonok fűtését, hanem veszteségként az utcák és a környezet melegítését szolgálja – írja az alternativenergia.hu. A rendszerszinten rossz fakitermelési és fafelhasználási gyakorlat visszásságaira mutatott rá Lillafüreden, a Bükki Nemzeti Park közepén az Erdőszeretet Szövetség, a Greenpeace Magyarország, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország 2026. február 4-én. Magyarországon az erdőterületek mintegy 95%-án folyik faanyagtermelés, védett és Natura 2000-es területeken is. Az erdőkben elsődlegesen a faanyagot látó gyakorlat legnagyobb kárvallottjai Magyarország nemzeti parkjai. A Bükki Nemzeti Park közel fél évszázados fennállása ellenére területének jelentős részén ma is vágásterületek keletkeznek évről évre. A fakitermelésnek nem ritkán száznegyven-százötven éves, gazdag élővilágnak otthont adó tölgyesek, bükkösök is áldozatul esnek. Ezek az erdők pótolhatatlan élőhelyek – otthonai például a fokozottan védett fehérhátú fakopáncsnak, a parlagi sasnak, az uhunak, a hiúznak vagy a havasi cincérnek –, és kulcsszerepet játszanak a klímaváltozás hatásainak mérséklésében.

A kitermelt faanyag több mint fele ráadásul nem tartós felhasználásra kerül: 100 kivágott fából 62-t eltüzelünk, közülük 20 biomassza-erőműbe kerül. Ez évente 1,4 millió m³ tűzifát jelent, ami közel négy Puskás Arénát töltene meg színültig rönkfával, beleértve a játékteret és a nézőteret is. A tűzifa mintegy 60%-a értékes, természetes erdeinkből származik.

A pazarló felhasználási mód mellett ezek az erőművek Magyarország villamosenergia-fogyasztásának csupán 2,7%-át fedezik. Egy kiegyensúlyozott nap- és szélenergia-mixben az évente felhasznált biomassza mennyiség mindössze 41 modern, megfelelően elhelyezett szélturbinával és 570 MW többlet naperőművi kapacitással kiváltható lenne. Ez a jelenlegi hazai naperőművi kapacitás alig 7%-os bővítését jelentené. A kialakult helyzet nem csupán egyes szereplők döntéseinek, hanem egy olyan erdőgazdálkodási, fafelhasználási rendszernek a következménye, amely hosszú időn át a faanyagtermelést helyezte előtérbe az ökológiai szempontokkal szemben.

A szakmai tudás és tapasztalat rendelkezésre áll – a kérdés az, hogy milyen szemlélet és milyen ösztönzők mentén hasznosul. Bár az erdészetek a jogszabályok szerint járnak el, a jelenlegi rendszer mégsem képes garantálni legértékesebb erdeink védelmét. Hiába beszélünk nemzeti parkokról, a gyakorlatban az erdőtervezési folyamatok és a szakmai egyeztetések során a természetvédelmi szempontok gyakran alulmaradnak a gazdasági érdekekkel szemben.

Ahhoz, hogy ez megváltozzon, egyértelmű állami és jogi döntésre lenne szükség: ki kellene mondani, hogy a nemzeti parkokban és a fokozottan védett területeken kizárólag a természet megőrzése lehet a cél. Jelenleg ugyanis az egyeztetések sokszor csak kényszerű alkuk, ahol a természetvédelem csupán jelképes módosításokat tud elérni a fakitermelési terveken, miközben az erdő eredeti funkciója és élővilága sérül. Így hiába „szabályos” egy beavatkozás, az gyakran nemhogy nem segíti a természet megújulását, hanem egyenesen szembemegy azzal.

Az erdők nem pusztán tüzelőanyagot jelentenek, hanem összetett ökológiai rendszerek. Hűtik a levegőt, párologtatnak, árnyékot adnak, csillapítják a szelet, és kiegyenlítik a szélsőséges időjárási hatásokat. Minél nagyobb és összefüggőbb egy erdő, annál erősebb ez a védelmi hatás. Ha a vágásterületekkel feldaraboljuk vagy eltüntetjük őket, ezek a funkciók megszűnnek – és a következményeket mindannyian megérezzük.

A szervezetek szerint közös feladatunk megállítani az erdők további kizsákmányolását. Az erőforrás-pazarlás visszafogására, természetkímélőbb erdőgazdálkodási és -kezelési gyakorlatokra, hatékonyabb felhasználási módszerekre van szükség. Rámutattak, hogy ha csak annyival kevesebb fát vágnánk ki, amennyi jelenleg biomassza-erőművekbe kerül, máris egyötödével csökkenne a fakitermelés volumene, így a legértékesebb védett területeink – köztük a nemzeti parkok legértékesebb idős erdei – a faanyagtermelés terepei helyett jelentős részben háborítatlan élőhelyekké válhatnának.

A szemléletváltás nem elméleti kérdés. Az ország erdőterületének egy kis részén már ma is működnek olyan, folyamatos erdőborítást biztosító kezelési módok, amelyek egyszerre óvják az élőhelyeket és hosszú távon is biztosítanak faanyagot. A tudás és a tapasztalat rendelkezésre áll – most a döntések ideje jött el.

A szervezetek a mai találkozóval arra hívták fel a figyelmet, hogy egy olyan erdőgazdálkodási szemléletre van szükség, amely az erdőt nem tüzelőanyagként, hanem élő rendszerként kezeli. Az erdők sorsa nem csupán természetvédelmi kérdés, hanem mindannyiunk életminőségének és jövőjének alapja.

Tovább olvasom