Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Csapvíz vagy ásványvíz?

Az ásványi anyagok minősége szempontjából az egyes ásványvizek és a vezetékes ivóvizek között jelentős különbség mutatkozik.

Létrehozva:

|

Az ásványvíz összetételéről a címkén feltüntetett információ alapján lehet tájékozódni. A vezetékes ivóvíz minőségéről az üzemeltetőtől, az illetékes népegészségügyi szervtől, illetve a települési önkormányzattól kérhető felvilágosítás. A víz egészségre gyakorolt hatásáról kérelemre az illetékes népegészségügyi szerv (Nemzeti Népegészségügyi Központ) ad felvilágosítást. Nagyon magas ásványianyag-tartalmú vizek fogyasztása esetén – például ivókúrák alkalmával – feltétlenül ajánlott a kezelőorvossal történő egyeztetés. Az ásványvíz fogyasztása különösen a nyári meleg napokon előnyös a szervezet só- és vízháztartása szempontjából. Nagyobb mennyiségű, hosszabb ideig történő fogyasztásra azonban – a fentiek miatt – a vezetékes ivóvíz javasolt. Az összetétel mellett érdemes megfontolni, hogy az ásványvízzel szemben a vezetékes ivóvíz költségigénye kisebb, valamint fogyasztásával nem keletkezik műanyag hulladék. A természetes ásványvíz emberi fogyasztásra szánt víz, melynek számos feltételnek kell megfelelnie: nem tartalmazhat olyan mennyiségben mikroorganizmust, parazitát, kémiai- vagy fizikai anyagot, ami az egészségre veszélyt jelenthet. Magyarországon közel száz kút és forrás szolgáltat elismert, természetes ásványvizet, közülük 45-50 vizét palackozzák, írja az egeszsegvonal.gov.hu

Az ásványvizek fogyasztása a szervezet folyadék- és elektrolitpótlását egyaránt szolgálják, hiszen olyan nyomelemeket tartalmaznak, amelyek a szervezet számára könnyen feldolgozhatók és beépíthetők: kalcium, kálium, magnézium, nátrium, valamint klór, vas, cink, foszfor, fluor, jód és szilícium is megtalálhatók benne. A víz ízét az oldott anyagok fajtája és mennyisége határozza meg.

Ásványvizek összetétele

Advertisement

Az ásványvizek ásványianyag-összetétele a kőzetekből kioldott ásványi anyagok függvényében változik, ezért vásárlásuk az ásványianyag-tartalmuk figyelembevételével ajánlott. Fontos tudni, hogy bizonyos ásványi anyagok nagy mennyiségben történő fogyasztása károsan hathat az egészségre. Ezt különösen a nagyobb ásványianyag-tartalmú vizek esetében kell szem előtt tartani, mivel kizárólagos, hosszú időn keresztül történő fogyasztásuk kedvezőtlen lehet, például vesekő kialakulásához is vezethet.

Az ásványvizek csomagolásán az összes ásványi anyag függvényében az alábbi megnevezések olvashatók:

Advertisement

500 mg/l ásványianyag-tartalom felett: ásványvíz;
500 mg/l ásványianyag-tartalom alatt: „csekély ásványianyag-tartalmú”;
50 mg/l ásványianyag-tartalom alatt: „nagyon csekély ásványianyag-tartalmú”.

A természetes feltárt és palackozott ásványvizek ásványianyag-tartalma tág határok (400 és 2.500 mg/l) között változik. Jellegük szerint megkülönböztetünk kalciumos, magnéziumos, nátrium-hidrogén-karbonátos, kloridos és szulfátos vizeket, illetve ezek változatait.

Advertisement

Kalcium

A kalcium a szervezet számára nélkülözhetetlen ásványi anyag, amelyet az emberi szervezet nem képes előállítani, ezért táplálékkal vagy étrend-kiegészítők formájában szükséges bevinni. A felnőtt ember napi kalciumigénye 800-1000 mg, gyermekek esetében kortól függően változó: 8 éves kor alatt kissé alacsonyabb, serdülőkorban kissé magasabb. A várandósok és szoptató anyák kalciumigénye 1200 mg naponta.

Advertisement

Ásványvizeink kalciumtartalma 30-280 mg/l értékek között változik, ezért a legnagyobb értékű víz is csak a napi szükséglet 35 százalékát teszi ki 1 liter természetes ásványvíz elfogyasztása esetén. Ásványvizeink jelentős többsége körülbelül 60 mg/l kalciumot tartalmaz. A természetes ásványvízre vonatkozó rendelet szerint az az ásványvíz nevezhető „kalciumtartalmúnak”, amelynek kalciumtartalma meghaladja a 150 milligrammot literenként.

Kálium

Advertisement

A kálium a szervezet számára létfontosságú ásványi anyag, amely számos nélkülözhetetlen élettani funkcióban részt vesz. Szintjét befolyásolja a táplálékkal bevitt mennyiség, az éghajlati viszonyok, a fizikai aktivitás, a nátriumszint és a vízhajtók (diuretikumok) szedése. Sem a túl magas, sem a túl alacsony káliumszint nem tesz jót a szervezetnek. A kálium vérszintje nagyon szűk határok között mozog, élettani esetben 3,5-5,3 mmol/l a szérumkoncentrációja. Ásványvizeink káliumtartalma 0-15,3 mg/l értékek között változik, ezért a legnagyobb értékű víz is csak a napi szükséglet 0,44 százalékát teszi ki 1 liter természetes ásványvíz naponta történő elfogyasztása esetén.

Magnézium

Advertisement

A magnézium olyan nyomelem, amelyre az emberi szervezet minden sejtjének szüksége van, sejttípustól függően változó mennyiségben. Az emberi szervezetben lejátszódó számos biokémiai folyamat enzimjeinek működéséhez mint nélkülözhetetlen segítő molekula járul hozzá. Napi szükségletünk 5-6 mg/testsúlykilogramm, várandósok és szoptató anyák esetében a napi igény elérheti a 400-450 mg-ot is. Az intenzív fizikai munkát végző férfiak és élsportolók számára különösen fontos a fokozott magnéziumbevitel: napi 350-400 mg magnéziumra van szükségük. Ásványvizeink magnéziumtartalma 13-62 mg/l értékek között változik, ezért a legnagyobb értékű víz is csak a napi szükséglet 18 százalékát teszi ki 1 liter természetes ásványvíz elfogyasztása esetén.

Nátrium

Advertisement

A nátrium elengedhetetlen szerepet játszik számos élettani folyamatban, például a folyadékegyensúly fenntartásában, a különböző idegi ingerületvezetésben, a vizeletkiválasztásban és a megfelelő izomműködésben. Az idült betegségek megelőzése érdekében a napi nátriumbevitelt ajánlott 2,3 g alatt tartani, ami körülbelül 5 gramm sónak felel meg. Gyermekek esetében ez az érték kisebb (0,5-0,9 g).

Ásványvizeink nátriumtartalma 4-186 mg/l értékek között változik, ezért a legnagyobb értékű víz is csak a napi szükséglet 10 százalékát teszi ki 1 liter természetes ásványvíz elfogyasztása esetén. Ásványvizeink jelentős többsége körülbelül 30 mg/l nátriumot tartalmaz. A szív- és érrendszer megbetegedése (például magas vérnyomás) esetén nem ajánlott a magas nátriumtartalmú ásványvizek fogyasztása, helyettük az alacsony (kevesebb mint 20 mg/liter) nátriumtartalmú vizek ajánlottak.

Advertisement

Zöldinfó

Támogatással segítik az erdők klímaalkalmazkodását Magyarországon

Új pályázati felhívás jelent meg 29 milliárd forintos keretösszeggel az erdőgazdálkodók számára – mondta Mocz András.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A helyettes államtitkár kiemelte, a KAP keretében megjelent, “Versenyképes erdőgazdálkodást szolgáló beruházások támogatása” című felhívásban négy célterületre pályázhatnak a magán erdőgazdálkodók és az állami erdészeti társaságok – ismertette az alternativenergia.hu. Az erdőgazdálkodási alaptevékenységből és az erdőgazdálkodásból származó termékek hozzáadott értékének fejlesztése, a hatékonyság javításához szükséges digitalizációs beruházások mellett az erdészeti szaporítóanyag-előállítás fejlesztése is elszámolható. A kérelmeket május 7-től lehet benyújtani – tette hozzá. Zöldvagyonunk legjelentősebb eleme, a több mint 2 millió hektár magyar erdő érintett a klímaváltozásban. Az erdészeti ágazat egyik legfontosabb feladata, hogy a modern technológia és az erdészeti tudomány eredményeinek felhasználásával operatív klímaadaptációs megoldásokat dolgozzon ki – húzta alá.

A tavalyi évben megalakult Erdészeti Klímaadaptációs Fórum is ezt hivatott szolgálni. Nyolc szakmai munkacsoportjának egyike az erdészeti szaporítóanyagokkal foglalkozik, és a folyamatos kutatások mentén irányt mutat a termelőknek – írták. Mocz András hangsúlyozta, fontos, hogy olyan őshonos szaporítóanyagokat termeljünk, amelyek a klímaváltozáshoz alkalmazkodva a magyar erdőkben felhasználhatók és a jövő erdeit biztosítják a következő generációk számára. Erre már számos, határokon átnyúló együttműködés és kísérlet is zajlik, például déli származású, nem invazív szaporítóanyagokkal.

A legtöbb esetben van lehetőség az erdők alkalmazkodóképességének javítására. Kulcsfontosságú lehet az erdők természetességi állapotának helyreállítása, vagy olyan faállományok kialakítása, amelyek a megváltozott klimatikus viszonyok mellett várhatóan nem pusztulnak ki és képesek az erdei életközösségek életfeltételeit fenntartani – tette hozzá a helyettes államtitkár. Az Interreg Magyarország-Szlovákia Programban megvalósuló projekt keretében a projektpartnerek a klímához már adaptálódott őshonos fafajok magjából, modern technológiával burkolt gyökérzetű facsemetéket nevelnek, és országszerte több helyszínen kísérletet indítanak növekedésük nyomon követésére – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák