Védetté minősítették a farkast Szlovákiában, s így tilossá válik a vadászata, befogása, megölése és otthoni tartása vagy tenyésztése is – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a környezetvédelmi tárca közlésére hivatkozva csütörtökön.

A környezetvédelmi tárca vezetője, Ján Budaj jelképesen a Föld napján írta alá a rendeletet, amely a környezetvédelmi törvényt kiegészítve, a védett élőlények közé sorolja a farkast (Canis lupus) és eszmei értékét 3000 euróban (egymillió forint) szabja meg. Az új szabályozás szerint a farkas vadászhatósága ez év június elsejével ér véget véglegesen. A döntés több évtizedes – a környezetvédők és a vadásztársaságok közt zajló – vita végére tett pontot Szlovákiában. Bár az Európai Unió tagállamainak többségében a farkas védett és kilövése tilos, vagy csak külön engedély alapján lehetséges, Szlovákiában az erre vonatkozó szabályozás eddig kevésbé volt szigorú, és szezonális keretek között lehetővé tette ennek a ragadozónak a vadászatát.

Szlovákia 1995-ben az egész ország területére és az év teljes hosszára vonatkozó tilalmat vezetett be a farkas vadászatára. Ezt a szabályozást 1999-ben részlegesen feloldották, s azóta az ügyben illetékes szaktárca minden évben kvótában szabta meg a kilőhető farkasok számát. Az engedély az utóbbi időszakban 100-ig terjedő példányról rendelkezett évente. A farkas vadászatának mostani végleges tiltását megelőzően a szlovák hatóságok legutóbb 2015-ben változtattak a farkasok védelmét célzó előírásokon, akkor azoknak a területeknek a számát növelték, ahol tilossá vált a vadászatuk.

Az ország területén élő farkasok létszámáról csak becslések léteznek, s ezek adatai nagyon eltérőek. Míg a vadászegyesületek korábbi statisztikái szerint számuk ezernél több, a környezetvédők 35-40 falkát, közel négyszáz példányt említenek, az állami természetvédelmi alap pedig 600 példány létezéséről tud.

A nagy mocsári csiga segítségével modellezik az öregedési folyamatokat az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben (BLKI) működő Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport munkatársai. Új vizsgálatukkal olyan új géneket azonosítottak az állatban, amelyek a gerincesek öregedésében is kulcsszerepet játszanak.

A felfedezésükkel lehetővé válik az öregedésnél bekövetkező molekuláris és sejtes változások széles körű vizsgálata. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) pénteki közleményében olvasható, hogy a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben már több mint 30 éve használják a nagy mocsári csigát (Lymnaea stagnalis) neurobiológiai kutatásokhoz. A modern társadalomban egyre több embert érintenek az életkorral összefüggő idegrendszeri változások – például a tanulási és emlékezőkészség csökkenése -, valamint az olyan betegségek, állapotok, mint amilyen az enyhe kognitív zavar vagy a demencia. Ez drámai hatással lehet az életminőségre, emellett érzelmi és pénzügyi terheket ró az érintettekre, a rokonaira és végső soron az egész társadalomra.

Emiatt hatalmas szociális és gazdasági igény mutatkozik az említett neurofiziológiai folyamatokat kialakító mechanizmusok pontosabb megismerésére, továbbá a lehetséges terápiás beavatkozások fejlesztésére – írják.
A kutatók arra keresik a lehetséges megoldásokat, hogy lelassítsák vagy akár vissza is fordítsák az öregedéssel járó memóriacsökkenést. Az öregedésért, az öregedés alatt kialakuló memóriavesztésért felelős kulcsmolekulákról, jelátviteli útvonalakról, valamint a sejtszintű változásokról azonban még mindig viszonylag kevés információ áll rendelkezésre.

Az összegzés szerint az öregedéssel járó folyamatok gerincesekben történő vizsgálata – idegrendszerük komplexitása miatt – nem egyszerű feladat a hálózatok és az egyedileg azonosított idegsejtek szintjén. Ezért az öregedéskutatás nagymértékben támaszkodik a gerinctelen modellszervezetekre. Az egyik ilyen gerinctelen modellállat a nagy mocsári csiga, amely évtizedek óta jól ismert és kedvelt alanya az öregedés- és memóriakutatásnak.

A közleményben felidézik, hogy a kutatócsoport korábban már megállapította, hogy adott a lehetőség a neurális hálózatokat farmakológiailag “újraprogramozni” és az idős állatokat “megfiatalítani” a memória javítása érdekében. Mint írják, bár az évtizedek alatt a Lymnaea esetében számos öregedéssel kapcsolatos eredmény született a viselkedési mintázatok és az azokat kialakító neurális hálózatok szintjén, a szóban forgó folyamatok részletes molekuláris hátterét az evolúciósan konzervált, releváns kulcsmolekulák szekvenciáinak hiányában eddig nem lehetett vizsgálni.

Annak érdekében, hogy erre most lehetőség nyíljon, a kutatócsoport számos olyan gént azonosított a csigában, amely a gerincesek öregedéséért vagy az olyan humán eredetű neurodegeneratív betegségek kialakításáért felelős, mint amilyen a Parkinson-, az Alzheimer- vagy a Huntington-kór. A kutatócsoport a közelmúltban olyan további, eddig ismeretlen géneket azonosított a mocsári csigában, amelyek a gerincesek öregedésében is kulcsszerepet játszó epigenetikai módosításokért felelősek, megteremtve ezzel az öregedésnél bekövetkező molekuláris és sejtes változások széles körű vizsgálatának a lehetőségét. Az összefoglaló cikk rávilágít arra, hogy a “Lymnaea öregedési modell” eredményei megerősítették többek között azt is, hogy a különböző gerinctelen és gerinces fajokban számos konzisztens, evolúciósan konzervált viselkedési, anatómiai és fiziológiai folyamat játszódik le.

A részben a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) támogatásával működő Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport legfrissebb eredményeit, valamint az elmúlt évtizedekben a Lymnaeán végzett, öregedéssel kapcsolatos kutatások áttekintését a The Journals of Gerontology: Series A című folyóiratban publikálták a kutatók az angol University of Sussex munkatársaival közösen.

Újdonságok és átalakítások várhatóak a Művészetek Völgyében; a járványhelyzethez alkalmazkodva új helyszínekkel nyit meg a fesztivál – közölték a szervezők szerdán az MTI-vel.

Mint írják, amennyiben a járványhelyzet engedi, július 23. és augusztus 1. között valósul meg a Művészetek Völgye. A fesztivál programja már elkészült, az idén több irodalmi, színházi, képzőművészeti udvar nyílik és egy napra az Opera kamion is a helyszínre érkezik. A közleményben Oszkó-Jakab Natáliát, a Művészetek Völgye Fesztivál igazgatóját idézik, aki elmondta: nyitottak a tereken, Vigántpetenden és Taliándörögdön is új udvarok indulnak, valamint a vásár részt is kicsit átalakítják, hogy elkerüljék a sokadalmat. A szervezők szeretnék megünnepelni a fesztivál tavaly elmaradt harmincadik jubileumát. Tíz napon át új életre kel egy-egy korábbi program az elmúlt harminc évből és egy portrékiállítás is nyílik.

Az idén koncertet ad az Erik Sumo Band, Dés László, a Margaret Island, a Csík Zenekar, a Bohemian Betyars és Rúzsa Magdi, hetvenötödik születésnapját ünnepli Hobo, Plusz-Mínusz koncerttel készül a Quimby. Az eddiginél több irodalmi program várható, Taliándörögdön indít udvart a Petőfi Irodalmi Múzeum, Vigántpetenden Vecsei H. Miklós és a Poket közösség. A kapolcsi evangélikus templomba költözik a Magyar Írószövetség, Lackfi János Versműhelyein és zenés versimpróin a Kaláka Versudvarban lehet részt venni. Hobo előadóestjeivel egy új, vigántpetendi helyszínen várja a nézőket. Az Operaház jóvoltából szintén Vigántpetendre, kamionon érkezik Donizetti vígoperája, a Szerelmi bájital.

A Recirquel a My Land című darabjával tér vissza, az Imre Zoltán Programnak köszönhetően további kortárs táncművészeket is megismerhet a közönség. Táncelőadásokkal, valamint a kortárs művészet és környezettudatosság kapcsolatát vizsgáló programokkal a MANK Artporta is készül. A kapolcsi Kalapos Kertbe hívják az alkotni vágyókat, ott látható Szőke András és Badár Sándor stand-up estje is. Kapolcs új főterén a Nemzeti Filmintézet és a Művészetek Völgye közös, Némafilmhez filmzenét! pályázatának döntős alkotói élőzenés filmvetítésen mutatják be műveiket, esténként a százhúsz éves magyar film kínálatából vetítenek alkotásokat. Új játékteret nyit tánccal, zenével, mesével a gyerekek számára a húsz éves Hagyományok Háza, a Muharay Népművészeti Szövetség programjai a Pest-Buda Udvarba költöznek, az esti koncertek előtt gyerekprogramokat szervez Kőbánya Udvara. A gyerekjogokról informál az Unicef Magyarország, amelynek önkéntesei és fiatal nagykövetei a Harcsa Veronika Udvarban tartanak foglalkozásokat.

Az Aktív Magyarország támogatásával gyalogos, tematikus és e-bike túrák indulnak, bemutatva a környék természeti szépségeit. Számos programmal készül a Kaláka Versudvar, a Momentán Udvar, a Harcsa Veronika Udvar, Kőbánya Udvara és az elmúlt év feszültségeit feldolgozó beszélgetések, előadások, foglalkozások és közösségi események is lesznek. A FényArtban a Művészetek Völgye fényfestő verseny nyertesei alkotásaikkal adnak egyedi hangulatot a taliándörögdi Klastromnak. Színdarabokkal és színházi workshopokkal tölti meg idén induló színterét az Újszínház, visszatér a huszonötéves Fonó, meglepetésekkel készül Palya Bea.

Kép: cultura.hu