Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Elektromos biciklikkel hódítana a Porsche

A Porsche egy ideje érdekelt az elektromos kerékpárok piacán, ezúttal egy horvát gyártót vont be e-biciklis csoportjába.

Létrehozva:

|

Egyre több autógyártó dönt úgy, hogy elektromos bicikliket is elkezd forgalmazni, ami egyáltalán nem meglepő: egy gyorsan fejlődő, komoly kereslettel bíró szektorról van szó. Az már sokkal érdekesebb, hogy első ránézésre egészen meghökkentő márkák is próbálkoznak a piacon, ilyen többek között a luxusra specializálódott BMW.

A mezőnyből mindenképp kimagaslik egy másik német gyártó, a Porsche, amely az elmúlt években több szakaszban vetette meg a lábát az e-biciklik világában. A vállalat legújabb lépéseként a horvát Greyp márka beépítésével alakítja át a már létező Porsche eBike Performance-t – számol be az Electrek.

A döntéssel tulajdonképpen három korábbi céget vonnak össze eggyé, a Greyp mellett az elektromos-kerékpár hajtásláncokra szakosodott Fazua, valamint a Porsche saját, házon belüli e-bike csoportja egyesül. A gyártó pár éve jelent meg az e-biciklik piacán, és hamar gyors növekedésnek indult a szektorban. A márka a horvát elektromos szuperautó-gyártó Rimacban már korábban szerzett részesedést, ezzel együtt pedig a Rimac leányvállalatába, a Greypbe is bevásárolta magát.

Advertisement

A közelmúltban aztán úgy döntöttek, teljes egészében megveszik a nagy teljesítményű kerékpárokra szakosodott céget. A Fauza még tavaly év végén került hozzájuk, az összeolvadás utolsó részeként született meg a Porsche eBike Performance – az alapítást technikailag tavaly augusztusban hajtották végre, de a csoport most nyerte csak el végleges formáját. Akkor két, egymással párhuzamos szervezet alakult ki az e-kerékpár diverzióban, az egyik az alkatrészekre specializálódott Porsche eBike Performance GmbH, a másik pedig az utóbbi csoport eredményeire építő, kész kerékpárokat gyártó P2 eBike GmbH. A legfrissebb bejelentés alapján előbbi csoport a németországi Ottobrunnban, a másik pedig a horvátországi Sveta Nedeljában fog működni.

Az, hogy a Porsche eBike Performance alatt tovább élő Greyp neve mennyire marad meg a cégen belül, még kérdéses. Az ugyanakkor biztos, hogy az eddigi eredményeket, tudást átmentik az új struktúrába.

Advertisement

Zöld Közlekedés

Bővít a BYD Komáromban: évente 1250 elektromos busz érkezhet

A kínai vállalat három európai beruházása közül ez a harmadik, mind Magyarországon.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A kínai BYD 32 milliárd forint értékű beruházással új elektromosbusz-gyártó üzemet épít Komáromban, amelynek köszönhetően 620 új munkahely jön majd létre – írja az alternativenergia.hu. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a BYD új elektromosbusz-gyártó üzemének alapkőletételi ünnepségén arról számolt be, hogy a kínai vállalat 32 milliárd forint értékű beruházást hajt végre Komáromban, amelyet a kormány 3,1 milliárd forinttal támogat, így segítve elő 620 új munkahely létrejöttét. Tájékoztatása szerint a projekt nyomán feláll egy kutatás-fejlesztési tesztlaboratórium, illetve az üzem kapacitása is meg fog háromszorozódni, ezáltal évente összesen 1250 elektromos buszt és teherautót tudnak majd előállítani. Beszédében leszögezte, hogy a BYD egy igen dinamikusan bővülő vállalat, az idei év első öt hónapjában 40 százalékkal növelték az értékesített járműveik számát, azaz hazánk egy olyan gyorsvonatra szállt fel, amelyre Európában sokan próbálnak. “A BYD tevékenységének a bővülése lehetőséget biztosít arra, hogy Magyarország a legmodernebb, az európai gazdaság szempontjából gerincoszlopot adó ágazatban, vagyis az elektromos járműgyártásban továbbra is európai listavezető tud lenni” – hangsúlyozta.

Továbbá emlékeztetett, hogy a BYD másfél év alatt három óriási beruházást jelentett be hazánkban, a cég megkezdte az első európai autógyárának építését Szegeden, aztán úgy döntöttek, hogy az európai központjukat és kutatás-fejlesztési központjukat Budapestre hozzák, ezúttal pedig megkezdik ennek az új buszgyártó üzemnek az építését Komáromban. “Mindhárom beruházásért nagyon komoly versenyt kellett vívnunk. És mindhárom beruházásért nyugat-európai országokkal vívtuk a versenyt. Tehát van itt egy elképesztő képmutatás, amikor nyugat-európai politikusok arról beszélnek, hogy el kéne határolni magunkat Kínától, le kéne építeni az európai-kínai gazdasági együttműködést, miközben a háttérben folyamatosan velük versenyzünk ezekért a kínai beruházásokért” – fogalmazott. “Ma már ezek a beruházási versenyek olyan élesek, hogy vannak, akik erkölcsileg kevésbé vállalható eszközöket is megengednek maguknak. Ezeket általában önök úgy látják, hogy álhíreket terjesztenek a magyar sajtóban arról, hogy hogy és miért nem sikerülnek a kínai beruházások Magyarországon. Ebben persze az a szomorúság, hogy itt magyar újságírók és politikusok is beállnak az idegen érdekeket képviselni” – fűzte hozzá.

Rámutatott, hogy a kínai cégek mára az egyik legnagyobb beruházói közösséget alkotják az országban, és a legmodernebb technológiákat hozzák el hazánkba. Óriási eredménynek nevezte, hogy 2023-ban az Európába irányuló kínai beruházások 44 százaléka, míg tavaly a 31 százaléka Magyarországra érkezett. A miniszter végül kitért Komárom látványos közelmúltbeli fejlődésére is, rámutatva, hogy a város olyan beruházási célponttá vált Magyarországon, amellyel a méreténél és a lakosságszámánál jóval nagyobb súlyt képvisel a nemzetgazdaság teljesítményében. Kifejtette, hogy itt jött létre a Dunántúl egyik fő gazdasági motorja, ami jól tanúsít az is, hogy Komárom-Esztergom vármegye ipari teljesítménye az elmúlt tizenöt évben a háromszorosára nőtt, értéke ezáltal tavaly már meghaladta az ötezer milliárd forintot, miközben a munkanélküliség a felére csökkent. Aláhúzta, hogy mindez részben annak köszönhető, hogy az állam az utóbbi tíz évben 141 beruházáshoz nyújtott támogatást helyben. Illetve köszönetet mondott a BYD vezetőinek, amiért visszaigazolják annak a kormányzati célkitűzésnek a megalapozottságát, amely úgy szól, hogy a Magyarországra először termelést hozó kínai vállalatok a kritikus mennyiség elérése után folyamatosan növelik a technológiai színvonalukat, kutatás-fejlesztési központokat hoznak létre, majd szolgáltatási funkcióikat is telepítenek ide, ahogy ez most is látszik.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák