

Zöldinfó
Ellenáll a válságnak a vízellátás Bécsben
Az osztrák főváros mégsem aggódik a vízellátás miatt. “A bécsi víz nemcsak jó minőségű, de válságbiztos is” – jelentette ki Bécs klímatanácsnoka, Jürgen Czernohorszky. A város célja, hogy különböző intézkedésekkel legalább 2050-ig szavatolja a városlakók biztonságos vízellátását. Kivételes helyzetben vannak a szomszédos főváros lakói, ahol még a csapból is forrásvíz folyik. Bécs vízellátását ugyanis összesen 70 Alsó-Ausztriában és Stájerországban eredő forrás biztosítja. Bár a szárazság az osztrák fővárosra is rányomta bélyegét, a városlakóknak mégsincs okuk aggodalomra. “A vízellátás folyamatosan biztosított, még csak spórolni sem kell a vízzel” – állítja a bécsi vízellátásért felelős Wiener Wasser szóvivője, Astrid Rompolt, aki ennek ellenére óvatosságra int, hisz az erőforrások végesek. Bár az utóbbi negyven évben 150 literről 130 literre csökkent a bécsiek egy főre jutó napi vízfogyasztása, a népességnövekedés miatt azonban 2050-ig várhatóan 15 százalékkal fog nőni a teljes vízfogyasztás.
A városvezetés a vízvezeték-hálózat folyamatos felújításával és bővítésével, valamint a víztározók hálózatának bővítésével készül a növekvő fogyasztásra – különös tekintettel azokra a városrészekre, melyeket újonnan népesítenek be a városba költözők. Ezért Bécs épp azon dolgozik, hogy egy negyedik fővezetéket építsen ki Meidling térségében, ősszel pedig egy újabb vezeték létesítésére koncentrál majd a Floridsdorfer híd környékén.
Mindemellett a rekkenő hőségben ivókutak, szökőkutak, tűzcsapra szerelhető párakapuk és vízfüggönyök nyújtanak enyhülést a járókelőknek, ha 30 Celsius-fok fölé kúszik a hőmérő higanyszála. Csak első tűnik pazarlásnak ez a nagyvonalú vízhasználat a város utcáin. “A napi vízfogyasztáshoz képest elenyésző az a vízmennyiség, amit erre a célra felhasználunk, mégis egy jól használt erőforrásról van szó, hiszen élhetőbbé teszi a várost.” – hangsúlyozza a klímatanácsnok.
Az esővíz hasznosítási lehetőségein is dolgozik a város. A csapadék nagy része eddig a csatornahálózatban, majd a szennyvíztisztító rendszerben landolt, ami nemcsak víz, de energia- és pénzpazarlás is. Sokkal hasznosabb lenne, ha az esővíz felszívódna a talajban és a zöldfelületeket táplálná, ahelyett, hogy ivóvizet kellene pazarolni az öntözésre. Tetőzöldítési és a szivacsváros elveinek megfelelő projektekkel próbálja előremozdítani ezeket a folyamatokat Bécs környezetvédelmi főosztálya. A nagyobb hipermarketeknek például azt tanácsolják, hogy zöldítsék a parkolóikat, alakítsanak ki kisebb zöld szigeteket, ahova elfolyhat a lehulló esővíz.
Kép: Wiener Wasser_Zinner

Zöldinfó
AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát
A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág, a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához és meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, valamint az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.

Kiemelték: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, illetve a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás. A jelenleg elfogadott terv kiemelt feladatai közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése – írták a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy a biológiai sokféleség az élővilág változatosságát jelenti, Magyarország sokszínű természeti értékeinek hosszú távú megőrzése pedig elengedhetetlen a jelen és a jövő generációk jóllétének biztosításához. Emellett a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, valamint nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra. Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.
Magyarország egyedülálló és gazdag természeti értékei, a változatos adottságú és egyre többek által látogatott nemzeti parkok, a vadon előforduló, védett növény- és állatfajok és ezek természetes és természetközeli élőhelyei, az őshonos haszonállatok és növények, valamint az egyedi magyar táj és a hozzá kapcsolódó természeti és kulturális értékek mind hozzájárulnak Magyarország országimázsához – mutattak rá a közleményben. A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag és értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez – tájékoztatott a szaktárca.