Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

EVA, a jövő elektromos taxija

Létrehozva:

|

A Müncheni Műszaki Egyetem és a szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem közös alkotása a karbon karosszériás, 15 perc alatt tölthető EVA taxi.

Több tekintetben is újat mutat a Tum Create nevű felsőoktatási együttműködés keretében megalkotott EVA fantázianevű taxi, hiszen azt valós, jelen esetben a szingapúri közlekedési problémák megoldására fejlesztették ki, és az első vázlattól számítva két éven belül el is készült a teljesen működőképes prototípus – amelyet a Tokiói Autószalonon állítottak ki, írja az automotor.hu. Viszonylag rövid (4316 mm), de széles (1794 mm) és magas (1679 mm) a teljes egészében karbonból készített karosszéria, amelyben 2+1 utasülés található. A tengelytávolság 2602 mm, ennek ellenére csak két teljes értékű utasülés van a második sorban, a vezető melletti helyen egy hátrafelé fordított, 9 hónapostól 3 éves korig használható gyermekülés található.

Az első kerekeket egy 82 LE/223 Nm teljesítményű elektromotor hajtja, az 50 kWh kapacitású lítium-polimer akkumulátor nagyjából 200 kilométer (a szabványos mérés szerint 330 km, de ezt nem tartják reálisnak a fejlesztők) megtételére elegendő energiát tud tárolni – számoltak azzal is, hogy az utas áramot vételez majd a különféle kütyüjeihez, internetezik, satöbbi. Nagy figyelmet fordítottak arra is, hogy az akkumulátorok szempontjából szélsőségesnek számító, forró és nedves klímájú helyeken is zavartalanul működjön az EVA, amelyet egyébként 15 perc alatt tölt fel a hozzá készített villámtöltő.

Zöld Közlekedés

Lemerült az elektromos autója? A magyar fejlesztés segít a bajban!

Létrehozva:

|

Szerző:

Kihirdették az MVM Edison startup verseny idei győzteseit; az innovatív kezdeményezéseket ötlet és érett (scale up) fázis kategóriákban díjazták – tájékoztatta az MVM az MTI-t.

Közölték, hogy az ötlet fázisban a Diverzum diákokat és márkákat összekötő platformja állt a dobogó legfelső fokára, második az automatizált otthoni kertészetet megvalósító MikroKert, a bronzérmes pedig az okos hulladékkezelésre ösztönző GreenMap csapata lett. Az érett fázisú fejlesztések között az első helyezést a városnézést új szintre emelő szabadulószoba-alkalmazás, a CityRoom érte el, második a fiataloknak ökotudatos, digitális közösségi alkotóműhelyt létrehozó RoboKaland, és harmadik az elektromos autók számára töltés-asszisztencia szolgáltatást biztosító Green Assistance csapata lett. A versenyt 2016-ban szervezték meg először, azóta minden évben megtartották; eddig összesen csaknem félezer pályázat érkezett, 59 döntőst mentoráltak és 16 csapat került a nyertesek közé. Idén 186 pályázat érkezett be a vállalathoz.

A szervezők olyan ötleteket díjaztak, amelyek valós problémákra kínálnak megoldásokat, miközben hatékonyabbá teszik az energetikai szektor működését – írták. Az érett és az ötlet fázis első helyezettjei 5 millió forintos fődíjat kaptak, a második és harmadik helyezettek pedig 3, illetve 1 millió forintot nyertek.

Tovább olvasom

Zöld Közlekedés

Szupercsöndes drónt alkottak

Létrehozva:

|

Szerző:

Sokak számára zavaró a drónok búgása, egy amerikai vállalat ezt figyelembe véve hozott létre egy eszközt.

Sok szakértő véli úgy, hogy a drónok a jövőben komoly feladatokat kaphatnak mindennapi életünkben, részt vehetnek például a csomagok szállításában. Az ilyen típusú eszközök ellen szól ugyanakkor, hogy viszonylag zajosak, ami hosszú távon zavaró lehet. Mérnökök egy csoportja a közelmúltban csendes, teljesen elektromos, nulla kibocsátású drónt hozott létre – számol be az Interesting Engineering. Az eszközt a floridai tech startup, az Undefined Technologies készítette. A Silent Ventus nevű drón ionmeghajtással működik. „A Silent Ventus szemléletes példája azon szándékunknak, hogy fenntartható, progresszív és kevésbé zajos városi környezetet teremtsünk” – mondta Tomas Pribanic, a vállalat alapítója és vezérigazgatója. A drón közelebb viszi a céget végső céltermékének megvalósításához, és megmutatja a vállalat technológiájának kettős felhasználását.

Az eszköz egy olyan technológiai szabadalmat használ, melynek köszönhetően képes aktiválni a környező ionfelhőt. Ily módon jelentős iontolóerő keletkezik, meghajtva a gépet. A drón szinte zajtalanul képes mozogni. A szerkezet fejlesztése jó ideje tart már, a munka tavaly decemberben ért el egy fontos mérföldkövet. Az eszköz ekkor egy 2 percen és 30 másodpercen át tartó tesztrepülésen vett részt, a szakértők pedig kipróbálhatták teljesítményét, repülési dinamikáját, állóképességét és zajszintjét. A mérnökök arról számoltak be, hogy a szerkezet ötször tovább tudott a levegőben maradni, mint a korábbi prototípus, és 85 decibelnél is kisebb zajszintet hozott létre. Pribanic akkor azt mondta, hogy drónjuk egy lépéssel közelebb került a piaci bevezetéshez.


Az Undefined Technologies weboldala alapján az eszköz jelenlegi verziója innovatív fizikai megközelítésekre alapozva 70 decibelnél is halkabb hangot ad ki. Az Egyesült Államokban a lakó-, ipari és kereskedelmi zónákban a megengedett zajszint 50-70 decibel, ami azt jelenti, hogy ezeken a területeken az új szerkezetet tökéletesen lehetne használni. Összehasonlításképp: a mai drónok többsége 85-96 decibeles zajjal üzemel.

Tovább olvasom

Zöld Közlekedés

Elon Musk a lítiumbányászati beruházások növelését szorgalmazta

Létrehozva:

|

Szerző:

Elon Musk amerikai üzletember a lítiumbányászati beruházások növelését sürgette annak érdekében, hogy csökkentsék az elektromos járművekben használt fém kereslete és kínálata közötti szakadékot.

A Bloomberg által idézett Tesla cégvezető szerint az elektromos autók akkumulátorainak gyártásához szükséges lítium hiánya a “fő korlátozó tényező”, ami hátráltatja az elektromosautó-ipar fejlődését.
“Segítenünk kell a lítiumbányászatot. Mindenképpen bátorítanám azokat a vállalkozókat, akik megpróbálnak belépni a lítium üzletágba” -mondta Elon Musk. A londoni székhelyű Benchmark Mineral Intelligence ágazati információszolgáltató szerint a lítium globális árindexe 2021-ben 280 százalékos, 2022 első negyedévében pedig további 127 százalékos emelkedést mutatott. Ez növeli az elektromos járművek gyártóinak – köztük a Tesla – költségeit. Ezen túlmenően a lítiumgyártás kevés országban összpontosul, ami növeli a fémellátás megszakadásának kockázatát. Ausztrália és Chile adja a világtermelés 81 százalékát, 55 ezer tonnát, illetve 26 ezer tonnát.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák