Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Fedélzetre léptek az UNICEF Magyarország új Fiatal Nagykövetei

A kiválasztott fiatalok lesznek korosztályuk szóvivői.

Létrehozva:

|

Kiválasztotta Fiatal Nagyköveti Tanácsának új tagjait az UNICEF Magyarország. A tizenéves Fiatal Nagykövetek közreműködnek a szervezet programjaiban, képviselik korosztályuk érdekeit, hangot adnak a gyerekek véleményének és részt vesznek a gyermekjogi ismeretek terjesztésében is.

Az UNICEF egy olyan világ építésében kéri a fiatalok segítségét, ahol minden gyermek biztonságban, erőszakmentesen élhet, érvényesülnek a jogai és kibontakoztathatja a benne rejlő képességeket. A világ egyik legismertebb gyermekjogi szervezeteként az UNICEF különösen fontosnak tartja a fiatalok bevonását az őket érintő döntésekbe, hiszen ők lesznek a jövő felnőttjei, akik véleményükkel és javaslataikkal már most is nagy szerepet játszanak egy biztonságosabb, egészségesebb, boldogabb élet kialakításában.

A Fiatal Nagykövet pozíciót az UNICEF Magyarország 2015-ben hozta létre azzal a céllal, hogy a Gyermekjogi Egyezmény szellemében biztosítsa a gyermekek részvételét munkájában. Az új tagokat minden évben pályázat útján választják ki, jelenleg 17 diák alkotja a Tanácsot az ország minden pontjáról, mert lényeges szempont, hogy sokféle fiatal sokféle világa tükröződjön munkájukban.

A 14-21 év közötti Fiatal Nagykövetek részt vesznek az UNICEF Magyarország rendezvényein, programjaiban, panelbeszélgetéseken osztják meg gondolataikat, döntéshozókkal találkoznak, cikket írnak, kampányokban hallatják a hangjukat. Önkéntes munkájuk során alakíthatják a gyermekjogi szervezet tevékenységét és kipróbálhatják magukat új, izgalmas helyzetekben. Saját Instagram oldalukon naprakész információkat osztanak meg aktuális projektjeikről. Tavaly óta lelkesen dolgoznak a szervezet nagyszabású Klímahősök programján, ahová további klímavédő fiatalokat várnak, hogy együtt hallassák hangjukat az éghajlatváltozással kapcsolatosan. A Fiatal Nagykövetek moderátorként és beszélgetőpartnerként is részt vettek az UNICEF Magyarország által szervezett Klímahősök konferenciákon, valamint a novemberi nagyszabású Gyermekjogi Konferencián.  Munkájuk során a mentális egészség témaköre is egyre nagyobb hangsúlyt kap: a Lélekemelő program népszerűsítésével a gyermekek, fiatalok és az őket támogató felnőttek mentális egészségének megőrzéséhez járulnak hozzá.

„Kiemelten fontos számunkra, hogy Fiatal Nagyköveteink folyamatosan, sokszor napi szinten jelen legyenek a szervezet munkájában. Témáink sokszínűek, így rengeteg lehetőség van a részvételre különböző programjainkban és élő eseményeinken. Azok a fiatalok, akik nagyköveteink lesznek, egyben korosztályuk szóvivőivé is válnak, kortársaik véleményét, aggályait és mindennapi kihívásait hangosítják ki. Mindemellett a hasonló korú fiatalokat is megszólítják és általuk még szélesebb körben válhatnak ismertté a gyermekek jogai és érdekei” – mondta Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója.

Advertisement

„Örömmel láttam, hogy idén is mennyien jelentkeztek Fiatal Nagykövetnek, hiszen ez azt jelzi, mennyire fontos az a munka, amelyet ez a nagyszerű fiatalokból álló csapat végez. Öröm látni, hogy évről-évre milyen sokoldalú, elszánt és tettrekész fiatalok kerülnek a csapatba – gazdagítva azt a közös tudást és tapasztalatot, amellyel a gyermekjogok fontosságát, és a korosztályuk képviseletét támogatják. Köszöntjük őket a fedélzeten!” – mondta Labancz Dániel, klinikai gyermek-szakpszichológus, a program koordinátora.

Az UNICEF Magyarország Fiatal Nagyköveteihez – Bársony Anna, Berényi Gergő, Galambos Anna, Gyurkovics Kornél, Kapai Ramóna, Karsai Vivien, Lehoczky Tamara, Ormai Anna, Pege Gyula, Szász Anna Dorottya, Szirtes Marcell, Torgyik Éva, Vecsernyés Panka – idén csatlakoztak az új tagok: Hucskó Csenge, Nagy Dimitra Anna, Simon-Demény Luca, Vázsonyi Benedek.

Az új tagok Székesfehérvárról, Pilisborosjenőről, Kecskemétről és Magyarhertelendről csatlakoztak a Fiatal Nagykövetek Tanácsához.

Forrás: UNICEF Magyarország

 

Advertisement

Zöldinfó

2030-ra az élőhelyek 30 százalékát, 2050-re pedig a 90 százalékát helyre kell állítani

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén rendeletjavaslatot fogadott el, amely szerint a tagállamoknak egyre több, 2030-ra legalább 30, 2040-re legalább 60, 2050-re pedig legalább 90 százaléknyi leromlott ökológiai állapotú élőhelyet kell helyreállítaniuk – tájékoztatott az uniós parlament kedden.

Létrehozva:

|

Szerző:

A 329 szavazattal, 275 ellenében és 24 tartózkodás mellett elfogadott rendeletjavaslat a természet helyreállításán túl elő kívánja segíteni a klímaváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós kötelezettségek teljesítését, valamint az élelmezésbiztonság javítását. Célja, hogy a tagállamok 2030-ra visszaállítsák a jó ökológiai állapotot a rendelet hatálya alá tartozó élőhelyek, köztük az erdők, gyepterületek, vizes élőhelyek, folyók, tavak és korallágyak legalább 30 százalékán, 2040-re legalább 60 százalékán, 2050-re pedig legalább 90 százalékán. Ennek során elsőbbséget élveznek majd a Natura 2000 védettség alá volt területek – írták. A tagállamoknak gondoskodniuk kell a már regenerálódott területek állapotromlásának megakadályozásáról, valamint nemzeti helyreállítási terveket kell elfogadniuk a kitűzött célok teljesítésére.

A mezőgazdasági termelésbe bevont élőhelyek fajgazdagságának helyreállítása érdekében a tagállamoknak javítaniuk kell a gyepterületek lepkepopuláció-indexén, a nagy biodiverzitású tájképi elemekkel rendelkező mezőgazdasági földterületek arányán, valamint a szántóföldek ásványi talajában található szervesszén-készleten. Mivel a madarak jól jelzik egy adott terület biológiai sokféleségének általános állapotát, a mezőgazdasági területek madárpopulációira vonatkozó mutató javítására is intézkedéseket kell hozni. A rendeletjavaslat azt is célozza, hogy a tagállamok 2030-ra állítsák helyre a mezőgazdasági hasznosítású lecsapolt tőzeglápok legalább 30 százalékát, majd 2040-ig 40 százalékát, 2050-ig pedig 50 százalékát elárasztás útján. Az elárasztási kötelezettség nem vonatkozik a mezőgazdasági termelőkre és a földtulajdonos magánszemélyekre, teljesítése önkéntes alapú marad – írták.

A rendeletbe vészfékmechanizmus épül azokra az esetekre, ha valamilyen rendkívüli körülmény miatt az EU élelmezésbiztonságát veszélyeztetné a mezőgazdasági ökoszisztémákra előírt célértékek teljesítése – emelték ki. A tagállamoknak legalább 25 ezer kilométeres folyószakaszon biztosítaniuk kell a víz szabad áramlását, felszámolva a mesterséges akadályokat, valamint gondoskodniuk kell arról, hogy a városi zöldterület és a városi lombkorona-fedettség nettó mértékben ne csökkenjen a területükön. A rendeletjavaslat végezetül legalább hárommilliárd fa ültetését írja elő.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!