Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Felére csökkentenék a farkasok számát Svédországban

Létrehozva:

|

A svéd kormány a felére csökkentené az országban élő farkasok számát, ám ez szembe menne az Európai Unió biodiverzitási szabályozásával.

Jelenleg a becslések szerint mintegy 480 farkas él vadon 40 falkában. A kormány idén szeretné felére csökkenteni a populációt. Anna-Caren Sätherberg vidékügyi miniszter szerint a farkaspopuláció évről évre nő, és a farkasállomány egy részének kilövésével csak a parlament által kitűzött célokat valósítanák meg – idézte a tárca vezetőjét a The Guardian. A miniszter hangsúlyozta: felkérték a környezetvédelmi hatóságot, hogy határozza meg pontosan, mekkora populációt bír el az ország. Ugyanis egyre több az emberek és farkasok közötti konfliktus, és csökken a ragadozó elfogadottsága. A környezetvédelmi hatóság korábban úgy becsülte: ahhoz, hogy életképes maradjon a populáció, és ne gyengítse a beltenyészet, nem eshet 300 egyed alá a farkasok száma, amelyet folyamatosan gyarapítanak az országon kívülről érkező új példányok.

A svéd parlament többsége azonban legfeljebb 170 példányt tartana megfelelőnek, ami az Európai Unióban meghatározott 170-270 példányból álló populáció alsó értéke. A farkasok száma Svédországban egy 1789-es törvény miatt csökkent le, amely engedélyezte a közemberek számára a vadászatot, ami megtizedelte a szarvas- és jávorszarvas-állományt, és a farkasokat rákényszerítette, hogy inkább a haszonállatokra vadásszanak. Az 1800-as évek közepére eltűntek az ország déli részéről, és egy évszázaddal később már kihaltnak hitték őket. Az 1980-as években azonban az orosz-finn populációból három farkas érkezett Svédország déli részére, és ezzel egy új svéd-norvég populáció alakult ki, amelynek jelenleg már mintegy 480 példánya élhet 40 falkában, túlnyomórészt Svédország középső részén.

A természetvédelmi csoportok szerint 300 farkas lenne a minimum, és úgy vélik, hogy az ország könnyen eltarthatna ezer farkast is. Szerintük a kormány beadta a derekát az ország erős vadászlobbijának, akik azzal érvelnek, hogy a farkasok jávorszarvasokat ejtenek el, és veszélyt jelentenek a vadászok kutyáira. A Természetvédelmi Világalap (WWF) ragadozószakértője, Benny Gäfwert elmondta, hogy a szervezet ellenzi a farkasok nagy mértékű irtását, és a svéd parlament által meghatározott 170 példányt “semmilyen tudományos tény nem erősíti meg”. Hozzáfűzte: a vadonban váratlan dolgok történhetnek, és egy 170 példányos populáció nagyon kevés. “A gond akkor jelentkezik, ha a genetikát vizsgáljuk: minél kisebb a farkaspopuláció, annál nagyobb a genetikai változások hatása” – figyelmeztetett. Maria Gardfjell, a svéd zöldpárt képviselője szerint törvénytelen lenne 170 egyedre csökkenteni a populációt. “Megsértené a fajok sokszínűségére vonatkozó uniós jogszabályokat, és Svédországot akár bíróság elé is állíthatná az EU” – mondta Gardfjell a svéd rádióban.

Zöldinfó

Államosítás előtt áll a legnagyobb német földgázimportőr

Állami tulajdonba veszik az Unipert, Németország első számú földgázimportőrét, a tárgyalások az utolsó szakaszban vannak – közölte kedden az orosz földgázszállítások visszafogása miatt megrendült vállalat.

Létrehozva:

|

Szerző:

A közlemény szerint a lezáráshoz közeledő tárgyalások arról szólnak, hogy a szövetségi kormány megvásárolja a Fortum finn állami energetikai vállalattól az Uniperben birtokolt tulajdonrészét és nyolcmilliárd eurós tőkeemelést hajt végre. A német állam így “jelentős többségi részesedést szerez az Uniperben” – közölték, hozzátéve, hogy a megállapodást még nem véglegesítették. Az Uniper azért került nehéz pénzügyi helyzetbe, mert Oroszország az Ukrajna ellen indított háborújával összefüggésben visszafogta németországi földgázszállításait, noha a földgázkereskedelmet nem érintik az EU-s szankciók, vagyis az Oroszországot a háború miatt büntető európai uniós intézkedések. A szállítások egyoldalú visszafogása miatt az Uniper arra kényszerül, hogy a Moszkva által nem betartott szerződésekben rögzítettnél jóval magasabb áron, a piacon szerezze be az ügyfelei – köztük számos németországi közműszolgáltató – ellátásához szükséges földgázt.

Az orosz szállítások leállása és a földgáz piaci árának meredek, éves összevetésben nagyjából hatszoros emelkedése révén a cég likviditási válságba jutott. A szövetségi kormány eddig egy kilencmilliárd eurós hitellel támogatta az ország energiaellátásában rendszerszintű fontosságú vállalatot az állami fejlesztési bankon (KfW) keresztül, majd tárgyalásokat kezdtek egy újabb, négymilliárd eurós csomagról. Az Uniper keddi közleménye alapján ez a tárgyalási folyamat végül nem egy újabb hitelkeret megnyitásához, hanem államosításhoz vezet. Az üzemi tanács vezetője, Harald Seegatz a tervezett lépésről egy keddi nyilatkozatában azt mondta, hogy az idő sürget, mert a cég vesztesége napi szinten százmillió euró. Azonban az államra mint fő tulajdonosra nemcsak azért van szükség, hogy az Uniper “túlélje a gázválságot”, hanem ezért is, hogy jelentős szereplő maradjon az ágazat több évig tartó átalakításában, amelynek révén Németország a földgázról átáll a hidrogén használatára – mondta az üzemi tanács vezetője a Rheinische Post című lap hírportálján idézett nyilatkozatában.

 

mti

Tovább olvasom

Ezeket olvassák