Zöldinfó
Higanyszennyezést mutattak ki a tömeges halpusztulással sújtott Odera vízében
Higanyszennyezést mutattak ki az Odera folyó vizében, miután tömeges halpusztulást észleltek a német-lengyel határon futó szakaszon – jelentette a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) német regionális közszolgálati médiatársaság német vizsgálati eredményekre hivatkozva.
Az RBB értesülése szerint a Brandenburg tartományi hatóságok rendkívül magas higanyszennyezettséget mutattak ki a folyóból vett vízmintákból. Axel Vogel tartományi környezetvédelmi miniszter megerősítette az értesülést, de hangsúlyozta: nem tudni még, hogy egyedül a higanyszennyezés, vagy több tényező együtt okozta-e a halpusztulást.Kifejtette: meglehet, hogy a hőségnek és az aszálynak, vagyis a magas vízhőmérsékletnek és az alacsony vízállásnak is van szerepe. Ilyen környezetben minden anyag koncentrációja emelkedik, ezért előfordulhat, hogy normál vízállásnál komoly gondot nem okozó káros anyagok a magas koncentráció miatt végzetessé váltak. Az viszont biztos, hogy nemcsak a folyó lengyelországi szakaszán elpusztult halakat sodorja a víz, hanem a németországi szakaszon is pusztul az élővilág – tette hozzá a Zöldek politikusa.
Az is biztos, hogy sokáig érezhető majd az eset hatása, és hosszú munka lesz a halállomány helyreállítása. Az Odera “mint ökológiailag értékes vízi élőhely számára ez olyan csapás, amelyből valószínűleg évekig nem fog felépülni” – mondta a miniszter, kiemelve: a vizsgálati adatok arra utalnak, hogy a halak legfontosabb természetes táplálékát biztosító zooplankton-állomány is károsodott, ezért a halak nem találnak egyhamar ismét elegendő táplálékot a csaknem 200 kilométeren a német-lengyel határt alkotó, majd lengyel területre visszatérő és Szczecinnél (Stettin) a Balti-tengerbe torkolló folyóban. A tenger viszont valószínűleg nincs veszélyben. “Bármi is került az Oderába, annyira felhígul, hogy a Balti-tengerben már nem okoz kárt” – mondta Axel Vogel az RBB-nek.
A közszolgálati médiatársaság idézte mások mellett a folyó mentén elterülő egyik védett terület, az Alsó-Odera-völgyi Nemzeti Park (Nationalpark Unteres Odertal) helyettes vezetőjét, Michael Tautenhahnt is, aki kiemelte, hogy a halpusztulás “egyszerűen katasztrófa” Németország egyik leggazdagabb természetes élőhelye számára, azért is, mert a mérgező anyagok a halakkal táplálkozó madarakat is veszélyeztetik. Az RBB beszámolója szerint a Lengyelországban kezdődött halpusztulással kapcsolatban egyre erősödik a lengyel partnerekkel szembeni kritika Németországban. A lengyel szakaszon már júliusban észleltek halpusztulást, és meg is kezdték az okok feltárását, de a német hatóságokat sokáig nem tájékoztatták.
Ezt a szövetségi környezetvédelmi minisztérium is kifogásolja. Az ilyen helyzetek kezelésére szolgáló figyelmeztetési rendszer egészen csütörtökig “nem működött” – állapította meg a tárca képviselője a kormány szóvivőinek pénteki berlini tájékoztatóján, hozzátéve, hogy csak akkor kaptak tájékoztatást a lengyel féltől, amikor már a német hatóságok is észlelték a folyó szennyeződését és a halpusztulást. A lengyel hatóságok adatai szerint eddig tíz tonna haltetemet emeltek ki a folyóból. Az esetet ökológiai katasztrófának minősítették, okait vizsgálják.
A rezsiszabályok módosítása óta rengeteg háztartás próbálja visszavenni fogyasztását, az egyik legnépszerűbb módszer a belső hőszigetelés.
Tényleg megéri a beruházás? Ennek járt utána a Pénzcentrum. Egy átlagos hazai családi házban a falakon keresztül akár 30-40, a nyílászárókon 15-20, a padlón keresztül pedig 10-15 százaléknyi hő szökhet el. Éppen ezért megfelelő szigetelés hiányában gyakorlatilag az utcát fűti az ember. Mindenekelőtt érdemes tisztában lenni vele, hogy a hazai vállalatok jelenleg igen leterheltek, az alapanyagok és a kivitelezés ára pedig folyamatosan nő. Emiatt sokan kapkodnak, csak részben végzik el a felújítást, ami problémás lehet. Amennyiben valaki a belső hőszigetelés mellett dönt, alaposan át kell gondolnia a beruházást, hiszen az épületek határoló szerkezetei egy rendkívül összetett rendszert alkotnak.
A hőszigetelés komoly előnyökkel jár, fontos azonban, hogy jó szakembert és rendszert válasszunk. A Pénzcentrum iparági információi szerint a többség azt a nézetet vallja, hogy a szigetelésnek alapvetően kívül kell lennie, emellett fontos, hogy a hibák elkerülése érdekében ne egyedül vágjunk bele a munkába.
0 Ft-os villanyszámla napelem rendszerrel. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)
„A belső oldalt (azaz a meleg felületet) csak akkor érdemes szigetelnünk, ha tényleg nagyon muszáj. De akkor is csak abban az esetben, ha előtte szakértő elvégezte a páratechnikai és a műszaki ellenőrzést” – mondta Lestyán Mária építészmérnök, a Rockwool fejlesztési és alkalmazástechnikai vezetője a lapnak. Egy fal belső leszigetelésével a lakást megóvjuk a hidegtől, de a falszerkezetet nem, a külső szerkezeti fal ugyanis lényegesen hidegebbé válik, ami növeli a penészedés esélyét.
A szakértő szerint belső szigetelésnél a pincefödémet vagy a padlást mi is leszigetelhetjük a hideg oldal felől. „Ez sok esetben hasznos is lehet, hiszen a kádárkockák esetében például a padlásfödémen keresztül akár 30 százalékos is lehet a hőveszteség. Azonban a szobák esetében már jóval óvatosabbnak kell lenni: a belső oldalon hőhidak alakulhatnak ki, amik penészedéshez vezethetnek” – mondta Lestyán Mária.
A legtöbb esetben a falszerkezetek belső szigetelése miatt, folyamatos használat mellett a falak hőtároló képességét-tömegét szinte teljesen elveszítjük. A fűtés lekapcsolásakor így egy hideg külső szerkezettel rendelkező épület gyorsabban fog elkezdeni hűlni, mint melegebb külső szerkezetek esetén. Ha ezek ellenére is mindenképpen a szobák belső szigetelését választjuk, akkor Lestyán Mária szerint a legjobb az, ha azokat a helyiségeket szigeteltetjük, amelyeket telente nem fűtünk. A hőszigetelés finanszírozására több lehetőség is adott, megvalósíthatjuk önerőből, banki hitelből, állami támogatásból vagy akár ezek kombinációjából. Az év végéig elérhető otthonfelújítási program keretében például akár a beruházás árának 50 százalékát is visszakaphatják a gyermeket nevelő családok.
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaRezsicsökkentés: kinek érdemes H tarifát használni?
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA bukaresti vezetők azt ígérik, nem korlátozzák a lakosság áram- és gázfogyasztását
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaIgaz, hogy magyar a napkollektor feltalálója?
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaMutassuk pontosan mikor és hol indul az ingyen napelemes pályázat
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEnnél jobb elektromos SUV-ot most keresve sem találni