Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ismét a legzöldebb egyetemek közé került az SZTE

2021-hez képest 12 helyet előre lépve világviszonylatban a 73. helyen végzett a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) a fenntarthatósági szempontok alapján készült UI GreenMetric rangsorban – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága kedden az MTI-t.

Létrehozva:

|

A közlemény szerint az Indonéziai Egyetem toplistájának népszerűsége a korábbi évekhez hasonlóan folyamatosan növekszik: a 2010-es év első felhívásának 95 intézményéhez képest – akkor 35 országból töltötték ki a kérdőívet – idén már 85 ország 1050 egyeteme válaszolt a rangsorkészítők megkeresésére. A zöld kérdőív hat témaköre évek óta változatlan: elhelyezkedés és infrastruktúra, energia és klímaváltozás, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás, közlekedés, oktatás és kutatás. Ezek közül a legnagyobb – 21 százalékos – súlyú az energia és klímaváltozással, a legkisebb – 10 százalékos – jelentőségű a vízgazdálkodással kapcsolatos kérdéskör. Az SZTE eredményei a rangsor szinte minden részterületén javultak az előző évhez képest, az elhelyezkedés és infrastruktúra kategóriában pedig a legjobb magyar intézményként végzett a Tisza-parti egyetem.

A UI GreenMetric rangsor szakértőivel és a nemzetközi hálózat tagintézményeivel intenzív kapcsolatokat ápol a szegedi egyetem. Az SZTE hat külföldi intézménnyel közösen online fenntarthatósági kurzust dolgozott ki. A UI GreenMetric Online Course on Sustainability a 2021/22-es tanévben indult először, a sikert követően pedig a 2022/2023-as tanév őszi félévében újra meghirdette az egyetem, ezzel is erősítve a nemzetközi együttműködést, a jó gyakorlatok megosztását, a társadalmi felelősségvállalást és szemléletformálást. 

Advertisement

Zöldinfó

Védett erdeink jövője a tét: új alapokra helyezné az erdőgazdálkodást a WWF

Élet a moratórium után – a védett és Natura 2000 erdeink kezelését már idén gyökeresen át kell alakítani.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium május közepén azonnali moratóriumot hirdetett a védett erdők fakitermelésére – írja az alternativenergia.hu. A napokban megjelent miniszteri utasítás óvja a védett és Natura 2000 területeken a magas természetességű állami erdeinket, melynek hatálya alatt szeptember 30-áig néhány kivételtől eltekintve tilos a fakitermelés. A WWF Magyarország ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a moratórium lejártával hosszú távon és gyökeresen át kell alakítani a természetvédelmi és turisztikai szempontból legértékesebb erdeink kezelését. A moratórium lejárta után a védett és Natura 2000 területekről száműzni kell a tar- és végvágásokat, illetve a jelentősebb kiterjedésű védett területeket végleg ki kell vonni a gazdasági célú faanyagtermelésből. A váltásra az erdők klímaalkalmazkodása és a vadon élő állat- és növényvilág megőrzése miatt feltétlenül szükség van, de az erdei talaj védelme és a helyben élők életminőségének javítása érdekében ugyancsak elkerülhetetlen.

„Az új kormányzat egyik első lépése szimbolikus jelentőségű – mondta dr. Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője. – A tavaszi időszak tarvágásokkal kapcsolatos társadalmi vitái megmutatták, valós igény van arra, hogy a nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek és egyéb védett területek erdeinek kezelése a jövőben másképpen történjen, a Gemenctől egészen a Zempléni-hegységig.”

A WWF Magyarország az alábbi hét pontban foglalta össze, hogy milyen lépésekre van szükség a védett és Natura 2000 területek erdeinek új szempontú kezeléséhez:

Advertisement
  • 1) A védett és Natura 2000 területek őshonos fafajú erdeiben meg kell szüntetni a vágásos üzemmódú erdőgazdálkodást, vagyis a tar- és végvágás lehetőségét.
  • 2) A nemzeti parkokban és tájvédelmi körzetekben ki kell jelölni a faanyagtermelésből kivont, jelentős kiterjedésű erdőtömböket – ún. természeti övezeteket (más néven magterületek vagy A-zónák) –, ahol kizárólag természetvédelmi erdőkezelés végezhető, illetve lehetőség szerint az erdők háborítatlan állapotú fenntartása kap prioritást.2 Fontos, hogy a védett területek természeti övezeteinek kezelése a nemzetipark-igazgatóságokhoz kerüljön.
  • 3) A 140 évnél idősebb fákból álló, magas természetességű szentélyerdőkben kizárólag természetvédelmi erdőkezelés történhet, az elsődleges cél pedig háborítatlan állapotuk fenntartása legyen, bárhol is vannak az országban!
  • 4) A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében a védett és Natura 2000 területeken az őshonos fafajokból álló, elegyes, vegyeskorú erdők kialakítására és megőrzésére kell alapozni, nem a távoli tájak idegenhonos fafajaira.
  • 5) Biztosítani kell a nem vágásos üzemmódú erdőgazdálkodás, illetve a természetvédelmi erdőkezelés termőhelyi feltételeit – mindenekelőtt a természetes vízellátottságot, illetve vízpótlást, az emberi beavatkozás miatt túlszaporodott patás nagyvadfajok létszámának szabályozását az erdei újulat túlzott károsításának megelőzése érdekében, valamint az inváziós tulajdonságú idegenhonos, fásszárú fajok visszaszorítását.
  • 6) Csökkenteni kell a kitermelt faanyag mennyiségét, és meg kell szüntetni a tűzifa pazarló felhasználását – különösen a biomassza-erőművekben.
  • 7) Az állami erdőket kezelő intézmények finanszírozását fenntarthatóvá kell tenni, hogy ne a fakitermelésből származó bevétel képezze a működésük alapját. Védett és Natura 2000 területeken az erdőgazdálkodást állami forrásokból kell támogatni.

A WWF Magyarország álláspontja szerint a természetvédelmi és turisztikai szempontból legértékesebb erdeink természetességének és ellenálló képességének megőrzése az itt végzett gazdasági célú faanyagtermelésnél jóval fontosabb össztársadalmi érdek, ezért a kezelésüket feltétlenül új alapokra kell helyezni. A feladat megkívánja a jelenlegi erdőtervezés felülvizsgálatát, a védett területekre vonatkozó kezelési tervek elkészítését és az intézményi rendszer átalakítását.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák