Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) idén is vizsgálta, hogy a 100 százalékos pamutként kínált textiltermékek összetétele igazolja-e a címkén, csomagoláson olvasható információt.

A negyven különböző ágynemű és hálóruha közül négy részben műszálas volt, további kettő pedig legfeljebb messziről láthatott gyapotot – közölte szerdán a minisztérium. A közlemény szerint a pamut természetes, növényi eredetű anyag, viselése, használata kellemesebb a bőrnek. Nedvszívó- és szellőzőképessége nagyobb, a poliészter ágyneműbe, ruhába könnyebben beleizzadhatunk. A műszálak előállítása lényegesen olcsóbb, de a gyártás és annak hulladéka jobban szennyezi a környezetet. A tiszta pamutként kínált termékek mindezekért magasabb áron is kelendőek.

Korábban a 100 százalékos pamut termékekkel kapcsolatos problémák voltak a leggyakoribbak, emiatt foglalkozott ismét ezekkel az árucikkekkel az ITM. A tárca Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma a nyersanyagról a címkén, csomagoláson feltüntetett adatok helytállóságát mérte fel. A tisztességtelen és megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok kiszűrése érdekében mikroszkópos szálfelismeréses vizsgálattal és vegyi módszerekkel állapították meg a portékák összetételét.

A negyven tétel ellenőrzése során fele-fele részben vizsgált ágyneműket és alsóruházati termékeket a labor. Összesen hat árucikkel szemben merült fel kifogás. Két lepedő egyáltalán nem tartalmazott pamutot, csak poliésztert. Egy másik lepedőben és egy ágyhuzatban a megengedettnél nagyobb arányban volt jelen viszkóz. Két hálóruhánál pedig a pamut mellett poliésztert is találtak a szálösszetevők között. A laborvizsgálat eredményét tételesen ismertető táblázat a Fogyasztóvédelmi Portálon érhető el.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint elmondta: “A rendszeres ellenőrzésnek köszönhetően a tavalyi tizenkettőhöz képest idén csak feleannyi textiltermék kifogásolására adott okot a vizsgálat. A megindult fogyasztóvédelmi hatósági eljárások a valós anyagösszetétel feltüntetésére kötelezhetik a forgalmazókat. Jó hír, hogy a gyermekeknek szánt tizenkettő ágynemű, pizsama és fehérnemű mindegyike tényleg kizárólag pamutból volt.”

Képünk illusztráció.

Hogyan legyünk részesei a fenntartható, öko divatforradalomnak?

Manapság mindenki visel farmert – erős kifejezés, de ez az igazság. Szinte minden embernek van egy pár farmernadrágja, amelyet rendszeresen visel. Nem mellesleg a kereslet a divatos és olcsó farmerokra sosem volt magasabb. Azonban tisztában vagyunk-e a ‘fast fashion’, azaz a gyors divattermékek vásárlásával járó következményekkel? És mit tehetsz te, mint vásárló, hogy változzon a mai helyzet?

A pamutipar az egyik legnagyobb a világon, évente mintegy 23.000 tonnát gyártanak és dolgoznak fel. A gyapot, amelyből a pamut készül, egy nagyon szomjas és nehezen termelhető növény, ezért rengeteg gazda rovarirtókat és vegyi anyagokat használ, hogy erősítse a termést. Emiatt a gyapottermelés manapság a világ leginkább vízpazarló és szennyező iparága.

Sajnos a listának még nincs vége. Ahhoz, hogy a nyers pamutot farmerszövetté alakítsák, majd ebből farmernadrág legyen, rengeteg folyamaton kell keresztülmenni. Először is a fonalat indigó (klasszikus farmerkék) festékkel kell színezni, amely a víz és vegyi anyagok felhasználása miatt rendkívül károsítja a környezetet.

Ha a designer egy különleges megjelenést vagy mintát szeretne a farmeren, például kőmosottat, fehérítettet vagy más részletet, ezt a legtöbb esetben környezetromboló módszerekkel lehet elérni. Ezek közül a fehérítő folyamat a legveszélyesebb, mert nemcsak sok vizet használ, hanem a vegyi anyagokkal érintkező dolgozók számára is egészségügyi károsodással járhat.

Mégis hogyan változtathatunk ezen? A fogyasztókon hatalmas a felelősség. Van lehetőségünk megkövetelni, hogy a világszerte működő ruházati vállalatok próbáljanak jobban teljesíteni és tenni a jövőnkért és környezetünkért. Napi szinten látunk új technológiákat, amelyek jelentősen javítják a procedúrát. A gyapottermelő gazdákat meg kell ismertetnünk a túlöntözés és a peszticidek következményeivel, illetve jobb vetőmag-alternatívákat és különböző növényvédő módszereket kell biztosítanunk számukra. Ezzel egy hosszú folyamatot indítunk el, amely lassan megváltoztathatja a gyapottermelést a világon.

Ami a farmergyártást illeti, számos innovatív ötlet jelenik meg, mint például a természetes festékek és a lézertechnológia, amelyek alternatívaként szolgálnak a korábbi módszerekre. Ezekkel az eljárásokkal a vállalatok biztonságosabbá tudják tenni a gyártást az alkalmazottaik és a környezet számára.

Tájékoztatónk egyértelmű áttekintést ad a farmer létrehozásának folyamatáról, valamint javaslatokat arra, hogyan változtassuk meg fogyasztói szokásainkat egy fenntarthatóbb farmer- és divatipar érdekében. Mindig ellenőrizd az anyagokat: keress organikus pamutot, újrahasznosítható vagy megújuló anyagokat a címkéken

A Rankabrand honlapon megtalálod a legfenntarthatóbb farmermárkák listáját
Vásárolj helyi üzletekben: a boltok közelében gyártott ruhák kevesebb szén-dioxidot használnak fel a szállítás során
Mosd a farmerod a lehető legkevesebbszer!
Ne dobd ki, ha hibás: adományozd el vagy alakítsd át! A teljes infografika áttekintéséhez kattints az alábbi linkre: Fenntartható divat

A Texasi Egyetem és a dél-koreai Hanyangi Egyetem kutatói egy olyan fonalat alkottak meg, amely áramot termel, ha mozgatják. 

Az egyes fonalszálak annyira érzékenyek, hogy akár az egyes légzésmozdulatok is elegendők az áramtermelésre. A technológia alkalmazási lehetőségei nagyon sokfélék, de a legésszerűbbnek az áramot termelő ruhák megalkotása tűnik. Az új fejlesztés alapját olyan szénből készült üreges henger képezi, amelynek az átmérője körülbelül tízezerszer kisebb az emberi hajszálnál. Ezeket a szálakat fonallá fonták össze, majd azt szilárd polimer védőborítással látták el. Amennyiben a fonalat valami megmozgatja, akkor az üreges henger térfogata lecsökken és az abban lévő elektromos töltések közelebb kerülnek egymáshoz. Mindez növeli a feszültséget és végeredményben az áramtermelést. Az nem igazán lényeges, hogy milyen mozgás éri a fonalat. A kutatók a fejlesztésüknek a Twistron nevet adták.

Hosszú távon ebben vagy más hasonló technológiában ott rejlik az a lehetőség, hogy teljesen kiválthatja az elemeket és az akkumulátorokat, legalább is a kisebb viselhető termékek, például a fitneszkarkötők esetében. De a szenzorokban vagy a kisebb egészségügyi eszközökben is praktikus lenne a megoldás alkalmazása és az áram helyi termelése. A kutatók benyújtották a szabadalmi keresetüket. Amennyiben azt elfogadják, akkor továbbfejlesztik a technológiát. Ezután azt kutatnák, hogy mennyi áram nyerhető ki maximálisan az eljárás segítségével. Abból ugyanis következtetni lehet majd a lehetséges alkalmazási területekre.

forrás: alternativenergia.hu