Kapcsolatfelvétel

Öko Fashion

Itt a ”víztelen” farmernadrág

Létrehozva:

|

Átlagosan 42 liter víz felhasználása kell ahhoz, hogy egy farmernadrág elkészüljön. E vízmennyiség nagy részével a ”viseltes” állag létrehozása okolható, ugyanis rengeteg mosás kell ahhoz a ruhagyárban, hogy az a fajta rongyos külső létrejöjjön, ami manapság oly divatos.

Vajon mennyire tudják a vízigényes termékek gyártói csökkenteni a vízlábnyomukat? Nem egészen víztelen (waterless), hanem ”water less” (kevesebb vizet használó) portékák a Levi’s farmerei, írja a piacesprofit.hu. Erik Joule, a vállalat gyártásért és tervezésért felelős alelnöke fontosnak tartja, hogy a mai vállalatok egy nagy ciklus részeként lássák a gyártási folyamatot, amely a bioszférából táplálkozik, de terheli is az ökológiai rendszereket. A Levi’s gyártási szakemberei az embernagyságú kőmosó gépeket már nem vízzel működtetik, hanem száraz kövekkel mossák benne a farmereket. ”Kiderült, hogy az eredmény nagyon hasonló”, mondta Joule, aki szerint a farmerruhák ”szépsége”, hogy szabadon gyűrhetőek, nyúzhatóak (különösen manapság, a kifejezetten viseltesre dizájnolt farmerek korában) és nem kell állandóan kimosnunk, kivasalnunk őket.

A farmerek készítésének utolsó fázisát a az ”ózongépek” jelentik, melyek szintén csökkentik a korábbi vízhasználatot. A cég 96 %-kal kevesebb vizet fogyaszt új generációs termékeihez (a ”Waterless” kollekció egyes darabjainál ez arány kevesebb, 28 %), amivel összesen 172 millió liternyi víz felhasználásának vette elejét. A Levi’s 2011-ig 13 millió darab vízszegény farmerruhát gyártott le. ”És ez csak a kezdet”, hangsúlyozza Joule.

Mely márkák vezették be a víztudatos gyártást?

Gyapottermesztés: a ruhaipari termelés talán leginkább vízigényes fázisa. A Better Cotton nevezetű kezdeményezés keretében a ruhaipari márkák nemcsak vízfogyasztásukat csökkentik, hanem a festékanyagokat is, melyek évtizedeken át ipari szennyvízként ugyancsak a természetben kötöttek ki. Tagok: Nike, Marks & Spencer, Levi Strauss & Co., Tesco, Inditex, Sainsbury’s, Walmart, Tchibo, Tommy Hilfiger, Adidas, H&M, Ikea. Érdkes módon a luxusmárkák nem léptek be a koalícióba.

Szövés: az NRDC Responsible Sourcing (Felelős Beszerzés) nevű kezdeményezésében résztvevő márkák csak bizonyos textilgyárakkal dolgoztathatnak, melyekben a vegyi anyag- és az energia-fogyasztást is kordában tartják. A NDCR pereskedni is kész: 2012-ben bírósági úton támadta meg az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) döntését, miszerint bizonyos feltételekkel és regisztrációhoz kötve engedélyezett a ruhákban a nanotechnológiák használata.

Kelmegyártás: a Levi’s volt az első vállalat, mely arra kötelezte ellátási láncában a textilgyárakat, tegyenek lépéseket a környezetükben lévő (talaj)vízminőség javítására és kevesebb kemikáliát használjanak a gyártás során, ”vagyis a víz tisztábban hagyja el a gyárat, mint ahogy az oda bejött”.

Szállítás, forgalmazás: optimalizálják a szállítást, amivel csökkentik az üvegházgáz-kibocsátást, s gondosan kalkulálják az emissziót.

A fogyasztók mosógépei: egy farmernadrág vízlábnyomának nagy részét az otthoni mosás alkotja. Akár 50 %-kal is csökkenthetjük a vízhasználatot, ha hideg vízzel mossuk ki és felakasztva szárítjuk őket. Ha nem minden héten, hanem kéthetente mossuk ki a farmereket, az évente 500 liter víz megspórolásával egyenlő. Ha az összes vásárló, aki Levi’s ”water less” farmert vásárolt így tesz, 858 400 000 liternyi víz felhasználását spórolhatja meg.

A legdrágább kincsünket pazaroljuk

Egymilliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez. Az értékes természeti erőforrást pazarlóan használják a fejlett országok, miközben egyes régiókban már a vízkészletekért folytatott fegyveres harc veszélye is fennáll.

forrás: piacesprofit.hu

Öko Fashion

Magyar dizájnerek, akik szemétből alkotnak egyedi, környezetbarát kreációkat

Létrehozva:

|

Szerző:

Akár a hulladékot gyűjtöd szelektíven, akár a ruháidat akarod újrahasznosítani vagy elajándékozni, máris tettél egy lépést a környezet érdekében. 

Az elmúlt években egyre több márka is rájött arra, hogy szemétből alkotni menő, így nemcsak fenntartható, hanem egyedi és sokszínű darabokkal örvendeztették meg a dizájner ruhák és kiegészítők kedvelőit – olvasható a Coloré női magazin összeállításában

A környezettudatosság számos márkának lett a küldetése, bizonyítva azt, hogy a divat világában is helye van fenntarthatóságnak. 

  • A Hikezone kávés zsákból gyárt mintás topánkákat, amelyek különleges kiegészítői lehetnek minden egyes szettünknek.
  • A Nana Bags a már nem használt farmerek és leselejtezett kárpitok anyagait felhasználva csinál táskákat.
  • RePityke mindenféle textíliát, kidobott ruhaanyagokat használ fel táskáihoz.
  • A Réthy Fashion Nemcsak a farmereket készíti használt anyagból, hanem a fiatalságot is neveli.
  • A Printa összes konyhai kiegészítője, táskája, tasakja, keféje természetes és komposztálható alapanyagokból készül.
  • A Delka bag a táskáik gyártása során keletkezett hulladékból gyártott újabb táskákat.
Tovább olvasom

Öko Fashion

Jól hangzik a magát tisztító edzőruha, de a környezet fizet meg érte

Létrehozva:

|

Szerző:

A legnagyobb divatmárkák mostanában azzal kísérletezgetnek, hogy maguktól tisztuló, a kellemetlen szagokat eltüntető edzőruhákat gyártsanak – bár ez könnyebbség a mosás során, a környezetnek korántsem jelent sok jót.

A ruhákból kikerülő ezüstionok ugyanis finoman szólva sem tesznek jót a környezetnek, írta a womenshealthmag.com. Jól hangzik az önmagát tisztító sportruha – ki ne szeretné, ha a teremben izzadva vagy egy hosszabb futás után ne legyen csupa izzadtságszag, és ne kelljen nonstop szellőztetni a fürdőben sem a szennyes miatt? A ruhagyártók egy része már gondolt a probléma megoldására, és olyan anyagból készülő edzőruhákat is gyárt, amely magától mérsékli a kellemetlen szagokat. A piacon jelenleg elérhető öntisztító, szagtalanító edző ruhák antimikrobális bevonata ezüstionokat enged a környezetbe, ami egy természetes baktériumgyilkos. Kísérletek során ezek az ezüstionok baktériumokat, vírust, algákat és gombákat pusztítottak el. Csakhogy ez a módszer, bármennyire nem tűnik problémásnak, valójában kifejezetten káros lehet a környezetre.

Az Amerikai Kémiai Társaság friss kutatása szerint a mosással magában nincs gond – ha a kereskedelmi forgalomban elérhető, öntisztító ruhákat mossuk, olyan kevés ezüstion kerül a környezetbe, hogy az elhanyagolható. A kutatók megnézték a szennyvíz toxicitását, és arra jutottak, hogy nem okoz problémát a benne található ezüstionok mennyisége. A probléma azonban továbbra is fennáll, csak nem a mosásnál, hanem akkor, amikor a ruhát kidobjuk, és hulladékká válik. Ezeket a ruhadarabokat ugyanis rendszerint ugyanúgy a kommunális szemétbe dobjuk, mint minden más ruhát, így pedig már komolyabb szennyezést jelenthetnek a környezetnek. Jelenleg nincs lehetőségünk arra, hogy máshogy, szelektíven gyűjtsük őket. A szakértők szimulációk segítségével azt mutatták ki, hogy a ruhadarabokban megmaradó ezüst előbb-utóbb kioldódik az anyagból, ez pedig már káros a környezetre nézve.

A szakértők szerint a környezetszennyező hatást két dologgal lehetne mérsékelni: a ruhagyártóknak figyelniük kellene arra, hogy mennyi ezüstöt használnak, és hogy a megfelelő, biztonságos szint alatt tartják-e a mennyiséget, mi pedig azzal tehetünk a legtöbbet, ha nem dobjuk ki a ruhákat már az első kopás vagy szakadás következtében, hanem megpróbáljuk meghosszabbítani az élettartamukat.

Tovább olvasom

Öko Fashion

100 százalékos pamutként kínálták, de kiderült hogy kamu!

Létrehozva:

|

Szerző:

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) idén is vizsgálta, hogy a 100 százalékos pamutként kínált textiltermékek összetétele igazolja-e a címkén, csomagoláson olvasható információt.

A negyven különböző ágynemű és hálóruha közül négy részben műszálas volt, további kettő pedig legfeljebb messziről láthatott gyapotot – közölte szerdán a minisztérium. A közlemény szerint a pamut természetes, növényi eredetű anyag, viselése, használata kellemesebb a bőrnek. Nedvszívó- és szellőzőképessége nagyobb, a poliészter ágyneműbe, ruhába könnyebben beleizzadhatunk. A műszálak előállítása lényegesen olcsóbb, de a gyártás és annak hulladéka jobban szennyezi a környezetet. A tiszta pamutként kínált termékek mindezekért magasabb áron is kelendőek.

Korábban a 100 százalékos pamut termékekkel kapcsolatos problémák voltak a leggyakoribbak, emiatt foglalkozott ismét ezekkel az árucikkekkel az ITM. A tárca Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma a nyersanyagról a címkén, csomagoláson feltüntetett adatok helytállóságát mérte fel. A tisztességtelen és megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok kiszűrése érdekében mikroszkópos szálfelismeréses vizsgálattal és vegyi módszerekkel állapították meg a portékák összetételét.

A negyven tétel ellenőrzése során fele-fele részben vizsgált ágyneműket és alsóruházati termékeket a labor. Összesen hat árucikkel szemben merült fel kifogás. Két lepedő egyáltalán nem tartalmazott pamutot, csak poliésztert. Egy másik lepedőben és egy ágyhuzatban a megengedettnél nagyobb arányban volt jelen viszkóz. Két hálóruhánál pedig a pamut mellett poliésztert is találtak a szálösszetevők között. A laborvizsgálat eredményét tételesen ismertető táblázat a Fogyasztóvédelmi Portálon érhető el.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint elmondta: “A rendszeres ellenőrzésnek köszönhetően a tavalyi tizenkettőhöz képest idén csak feleannyi textiltermék kifogásolására adott okot a vizsgálat. A megindult fogyasztóvédelmi hatósági eljárások a valós anyagösszetétel feltüntetésére kötelezhetik a forgalmazókat. Jó hír, hogy a gyermekeknek szánt tizenkettő ágynemű, pizsama és fehérnemű mindegyike tényleg kizárólag pamutból volt.”

 

 

Képünk illusztráció.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák