Kapcsolatfelvétel

Öko Fashion

Itt a ”víztelen” farmernadrág

Létrehozva:

|

Átlagosan 42 liter víz felhasználása kell ahhoz, hogy egy farmernadrág elkészüljön. E vízmennyiség nagy részével a ”viseltes” állag létrehozása okolható, ugyanis rengeteg mosás kell ahhoz a ruhagyárban, hogy az a fajta rongyos külső létrejöjjön, ami manapság oly divatos.

Vajon mennyire tudják a vízigényes termékek gyártói csökkenteni a vízlábnyomukat? Nem egészen víztelen (waterless), hanem ”water less” (kevesebb vizet használó) portékák a Levi’s farmerei, írja a piacesprofit.hu. Erik Joule, a vállalat gyártásért és tervezésért felelős alelnöke fontosnak tartja, hogy a mai vállalatok egy nagy ciklus részeként lássák a gyártási folyamatot, amely a bioszférából táplálkozik, de terheli is az ökológiai rendszereket. A Levi’s gyártási szakemberei az embernagyságú kőmosó gépeket már nem vízzel működtetik, hanem száraz kövekkel mossák benne a farmereket. ”Kiderült, hogy az eredmény nagyon hasonló”, mondta Joule, aki szerint a farmerruhák ”szépsége”, hogy szabadon gyűrhetőek, nyúzhatóak (különösen manapság, a kifejezetten viseltesre dizájnolt farmerek korában) és nem kell állandóan kimosnunk, kivasalnunk őket.

A farmerek készítésének utolsó fázisát a az ”ózongépek” jelentik, melyek szintén csökkentik a korábbi vízhasználatot. A cég 96 %-kal kevesebb vizet fogyaszt új generációs termékeihez (a ”Waterless” kollekció egyes darabjainál ez arány kevesebb, 28 %), amivel összesen 172 millió liternyi víz felhasználásának vette elejét. A Levi’s 2011-ig 13 millió darab vízszegény farmerruhát gyártott le. ”És ez csak a kezdet”, hangsúlyozza Joule.

Mely márkák vezették be a víztudatos gyártást?

Gyapottermesztés: a ruhaipari termelés talán leginkább vízigényes fázisa. A Better Cotton nevezetű kezdeményezés keretében a ruhaipari márkák nemcsak vízfogyasztásukat csökkentik, hanem a festékanyagokat is, melyek évtizedeken át ipari szennyvízként ugyancsak a természetben kötöttek ki. Tagok: Nike, Marks & Spencer, Levi Strauss & Co., Tesco, Inditex, Sainsbury’s, Walmart, Tchibo, Tommy Hilfiger, Adidas, H&M, Ikea. Érdkes módon a luxusmárkák nem léptek be a koalícióba.

Szövés: az NRDC Responsible Sourcing (Felelős Beszerzés) nevű kezdeményezésében résztvevő márkák csak bizonyos textilgyárakkal dolgoztathatnak, melyekben a vegyi anyag- és az energia-fogyasztást is kordában tartják. A NDCR pereskedni is kész: 2012-ben bírósági úton támadta meg az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) döntését, miszerint bizonyos feltételekkel és regisztrációhoz kötve engedélyezett a ruhákban a nanotechnológiák használata.

Kelmegyártás: a Levi’s volt az első vállalat, mely arra kötelezte ellátási láncában a textilgyárakat, tegyenek lépéseket a környezetükben lévő (talaj)vízminőség javítására és kevesebb kemikáliát használjanak a gyártás során, ”vagyis a víz tisztábban hagyja el a gyárat, mint ahogy az oda bejött”.

Szállítás, forgalmazás: optimalizálják a szállítást, amivel csökkentik az üvegházgáz-kibocsátást, s gondosan kalkulálják az emissziót.

A fogyasztók mosógépei: egy farmernadrág vízlábnyomának nagy részét az otthoni mosás alkotja. Akár 50 %-kal is csökkenthetjük a vízhasználatot, ha hideg vízzel mossuk ki és felakasztva szárítjuk őket. Ha nem minden héten, hanem kéthetente mossuk ki a farmereket, az évente 500 liter víz megspórolásával egyenlő. Ha az összes vásárló, aki Levi’s ”water less” farmert vásárolt így tesz, 858 400 000 liternyi víz felhasználását spórolhatja meg.

A legdrágább kincsünket pazaroljuk

Egymilliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez. Az értékes természeti erőforrást pazarlóan használják a fejlett országok, miközben egyes régiókban már a vízkészletekért folytatott fegyveres harc veszélye is fennáll.

forrás: piacesprofit.hu

Öko Fashion

100 százalékos pamutként kínálták, de kiderült hogy kamu!

Létrehozva:

|

Szerző:

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) idén is vizsgálta, hogy a 100 százalékos pamutként kínált textiltermékek összetétele igazolja-e a címkén, csomagoláson olvasható információt.

A negyven különböző ágynemű és hálóruha közül négy részben műszálas volt, további kettő pedig legfeljebb messziről láthatott gyapotot – közölte szerdán a minisztérium. A közlemény szerint a pamut természetes, növényi eredetű anyag, viselése, használata kellemesebb a bőrnek. Nedvszívó- és szellőzőképessége nagyobb, a poliészter ágyneműbe, ruhába könnyebben beleizzadhatunk. A műszálak előállítása lényegesen olcsóbb, de a gyártás és annak hulladéka jobban szennyezi a környezetet. A tiszta pamutként kínált termékek mindezekért magasabb áron is kelendőek.

Korábban a 100 százalékos pamut termékekkel kapcsolatos problémák voltak a leggyakoribbak, emiatt foglalkozott ismét ezekkel az árucikkekkel az ITM. A tárca Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma a nyersanyagról a címkén, csomagoláson feltüntetett adatok helytállóságát mérte fel. A tisztességtelen és megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok kiszűrése érdekében mikroszkópos szálfelismeréses vizsgálattal és vegyi módszerekkel állapították meg a portékák összetételét.

A negyven tétel ellenőrzése során fele-fele részben vizsgált ágyneműket és alsóruházati termékeket a labor. Összesen hat árucikkel szemben merült fel kifogás. Két lepedő egyáltalán nem tartalmazott pamutot, csak poliésztert. Egy másik lepedőben és egy ágyhuzatban a megengedettnél nagyobb arányban volt jelen viszkóz. Két hálóruhánál pedig a pamut mellett poliésztert is találtak a szálösszetevők között. A laborvizsgálat eredményét tételesen ismertető táblázat a Fogyasztóvédelmi Portálon érhető el.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint elmondta: “A rendszeres ellenőrzésnek köszönhetően a tavalyi tizenkettőhöz képest idén csak feleannyi textiltermék kifogásolására adott okot a vizsgálat. A megindult fogyasztóvédelmi hatósági eljárások a valós anyagösszetétel feltüntetésére kötelezhetik a forgalmazókat. Jó hír, hogy a gyermekeknek szánt tizenkettő ágynemű, pizsama és fehérnemű mindegyike tényleg kizárólag pamutból volt.”

 

 

Képünk illusztráció.

Tovább olvasom

Öko Fashion

Milyen hatással van a farmerod a bolygónkra?

Létrehozva:

|

Szerző:

Hogyan legyünk részesei a fenntartható, öko divatforradalomnak?

Manapság mindenki visel farmert – erős kifejezés, de ez az igazság. Szinte minden embernek van egy pár farmernadrágja, amelyet rendszeresen visel. Nem mellesleg a kereslet a divatos és olcsó farmerokra sosem volt magasabb. Azonban tisztában vagyunk-e a ‘fast fashion’, azaz a gyors divattermékek vásárlásával járó következményekkel? És mit tehetsz te, mint vásárló, hogy változzon a mai helyzet?

A pamutipar az egyik legnagyobb a világon, évente mintegy 23.000 tonnát gyártanak és dolgoznak fel. A gyapot, amelyből a pamut készül, egy nagyon szomjas és nehezen termelhető növény, ezért rengeteg gazda rovarirtókat és vegyi anyagokat használ, hogy erősítse a termést. Emiatt a gyapottermelés manapság a világ leginkább vízpazarló és szennyező iparága.

Sajnos a listának még nincs vége. Ahhoz, hogy a nyers pamutot farmerszövetté alakítsák, majd ebből farmernadrág legyen, rengeteg folyamaton kell keresztülmenni. Először is a fonalat indigó (klasszikus farmerkék) festékkel kell színezni, amely a víz és vegyi anyagok felhasználása miatt rendkívül károsítja a környezetet.

Ha a designer egy különleges megjelenést vagy mintát szeretne a farmeren, például kőmosottat, fehérítettet vagy más részletet, ezt a legtöbb esetben környezetromboló módszerekkel lehet elérni. Ezek közül a fehérítő folyamat a legveszélyesebb, mert nemcsak sok vizet használ, hanem a vegyi anyagokkal érintkező dolgozók számára is egészségügyi károsodással járhat.

Mégis hogyan változtathatunk ezen? A fogyasztókon hatalmas a felelősség. Van lehetőségünk megkövetelni, hogy a világszerte működő ruházati vállalatok próbáljanak jobban teljesíteni és tenni a jövőnkért és környezetünkért. Napi szinten látunk új technológiákat, amelyek jelentősen javítják a procedúrát. A gyapottermelő gazdákat meg kell ismertetnünk a túlöntözés és a peszticidek következményeivel, illetve jobb vetőmag-alternatívákat és különböző növényvédő módszereket kell biztosítanunk számukra. Ezzel egy hosszú folyamatot indítunk el, amely lassan megváltoztathatja a gyapottermelést a világon.

Ami a farmergyártást illeti, számos innovatív ötlet jelenik meg, mint például a természetes festékek és a lézertechnológia, amelyek alternatívaként szolgálnak a korábbi módszerekre. Ezekkel az eljárásokkal a vállalatok biztonságosabbá tudják tenni a gyártást az alkalmazottaik és a környezet számára.

Tájékoztatónk egyértelmű áttekintést ad a farmer létrehozásának folyamatáról, valamint javaslatokat arra, hogyan változtassuk meg fogyasztói szokásainkat egy fenntarthatóbb farmer- és divatipar érdekében. Mindig ellenőrizd az anyagokat: keress organikus pamutot, újrahasznosítható vagy megújuló anyagokat a címkéken

A Rankabrand honlapon megtalálod a legfenntarthatóbb farmermárkák listáját
Vásárolj helyi üzletekben: a boltok közelében gyártott ruhák kevesebb szén-dioxidot használnak fel a szállítás során
Mosd a farmerod a lehető legkevesebbszer!
Ne dobd ki, ha hibás: adományozd el vagy alakítsd át! A teljes infografika áttekintéséhez kattints az alábbi linkre: Fenntartható divat

 

Tovább olvasom

Öko Fashion

Fonal, amely áramot termel

Létrehozva:

|

Szerző:

A Texasi Egyetem és a dél-koreai Hanyangi Egyetem kutatói egy olyan fonalat alkottak meg, amely áramot termel, ha mozgatják. 

Az egyes fonalszálak annyira érzékenyek, hogy akár az egyes légzésmozdulatok is elegendők az áramtermelésre. A technológia alkalmazási lehetőségei nagyon sokfélék, de a legésszerűbbnek az áramot termelő ruhák megalkotása tűnik. Az új fejlesztés alapját olyan szénből készült üreges henger képezi, amelynek az átmérője körülbelül tízezerszer kisebb az emberi hajszálnál. Ezeket a szálakat fonallá fonták össze, majd azt szilárd polimer védőborítással látták el. Amennyiben a fonalat valami megmozgatja, akkor az üreges henger térfogata lecsökken és az abban lévő elektromos töltések közelebb kerülnek egymáshoz. Mindez növeli a feszültséget és végeredményben az áramtermelést. Az nem igazán lényeges, hogy milyen mozgás éri a fonalat. A kutatók a fejlesztésüknek a Twistron nevet adták.

Hosszú távon ebben vagy más hasonló technológiában ott rejlik az a lehetőség, hogy teljesen kiválthatja az elemeket és az akkumulátorokat, legalább is a kisebb viselhető termékek, például a fitneszkarkötők esetében. De a szenzorokban vagy a kisebb egészségügyi eszközökben is praktikus lenne a megoldás alkalmazása és az áram helyi termelése. A kutatók benyújtották a szabadalmi keresetüket. Amennyiben azt elfogadják, akkor továbbfejlesztik a technológiát. Ezután azt kutatnák, hogy mennyi áram nyerhető ki maximálisan az eljárás segítségével. Abból ugyanis következtetni lehet majd a lehetséges alkalmazási területekre.

forrás: alternativenergia.hu

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Kedvelt