Zöldinfó

Jelentősen csökkent a hulladék mennyisége Magyarországon

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2015-02-20

Szerző:

Hell

Jelentősen kevesebb hulladék keletkezik az utóbbi években Magyarországon, 2000-ben az éves mennyiség még 40 millió tonnára rúgott, 2014-ben azonban már csak 17,4 millió tonna volt – ismertette a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, egy szakmai fórumon.

V. Németh Zsolt a Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete (HOE) által szervezett tanácskozáson elmondta, nagy fejlődés tapasztalható a magyar hulladékgazdálkodás területén az elmúlt időszakban, amióta a fenntarthatóság követelményét állították előtérbe. Kiemelte: a kiszámítható, jól működő, hatékony, a szolidaritás elvén működő hulladékgazdálkodás megvalósítása a cél, a társadalmi, gazdasági és környezeti igények összehangolásával. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a szelektív hulladékgyűjtéssel a kilencvenes évek közepén próbálkoztak, ma pedig már 9700 ilyen sziget működik az országban.

Ismertetése szerint a települési hulladék mennyisége az 1990. évi mintegy 5 millió tonnáról 2013-ra 3,7 millió tonnára mérséklődött. Hozzátette: ezen a területen folyamatosan csökken a lerakással ártalmatlanított hulladék aránya, 2000-ben még 83 százalék volt, 2013-ban pedig már 65 százalék. Ezzel párhuzamosan nőtt az anyagában hasznosított és az energetikai hasznosítás aránya. V. Németh Zsolt felhívta a figyelmet, hogy az Alaptörvény értelmében “Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez”, a környezetvédelmi törvény pedig mindenkit a környezet használatának helyes módjára – az elővigyázatosságra, a megelőzésre és a környezet megóvására – ösztönöz a felelősségvállalás – a szennyező fizet – elvének érvényesítésével.

A hulladék-keretirányelvre utalva hangsúlyozta: fontos célkitűzés, hogy a papír-, a fém-, a műanyag- és az üveghulladék hasznosítása 2020-ra a jelenlegi 39 százalékos arányról 50 százalékra növekedjen. Cél az is, hogy a lerakókba kerülő szerves anyag mennyisége mérséklődjön, és jövőre elérje a 820 ezer tonnát. Ezt az államtitkár teljesíthetőnek ítélte. Jelezte: a modern hulladékgazdálkodásban a hulladékra mint erőforrásra tekintenek, ezzel a hulladék lehető legkisebb mennyisége kerüljön csak a lerakókba. Ugyanakkor a hulladékgazdálkodásnak a szolidaritás elvén működő közszolgáltatásnak kell lennie – hívta fel a figyelmet. Ehhez a követelményhez kell igazítani a közszolgáltatók helyzetét, működését – jelezte az államtitkár.

Megemlítette: a hulladékgazdálkodás finanszírozására a Gazdaságfejlesztési és Innovációs, továbbá a Terület- és Településfejlesztési, valamint a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokból jutnak források. A hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztésekre például 118 milliárd forintot szánnak – tette hozzá.

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Bizalom és fenntartások: hogyan viszonyulnak a magyarok a mesterséges intelligenciához?

Százból huszonnyolc magyar hagyná, hogy az agya közvetlenül kapcsolódjon az internethez, harminchét pedig minden adatvédelmet feladna, ha ingyenes és
jobb egészségügyi ellátást kapna cserébe.

Létrehozva:

14 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-07

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Mesterséges intelligenciával (MI) vezérelt implantátumok, a bűnözést előre megjósolni képes, MI-alapú biometrikus rendszer, MI-alapú nyelvtanulást segítő applikációk – írja az alternativenergia.hu. Ez csak három az utóbbi években bemutatott és használatban már jól vizsgázott innovációk közül, melyek célja, hogy jobbá tegyék az életünket. Vajon hogyan vélekednek a mesterséges intelligenciáról a magyarok? Mennyire nyitottak arra, hogy személyes adataikat megosszák az MI-alapú szolgáltatásokkal? Elképzelhetőnek tartják-e egy másik bolygó kolonizálását? A legfrissebb nemzetközi reprezentatív kutatás eredményei most választ adnak ezekre a kérdésekre. Ma már szinte nincs olyan kutatási terület, ahol ne lenne szó az MI-fejlesztésekről. Bár a társadalmi elfogadottsága nő, a technológia széleskörű terjedését továbbra is visszafogja többek között a hiányos adatvédelmi szabályozás. Ezt támasztják alá a Bosch Tech Compass nemzetközi felmérésének eredményei is.

A válaszadók – világszerte és Magyarországon is – immár második éve az MI-t tartják a következő évtized legmeghatározóbb technológiájának. Az adatvédelmi kérdésekre adott válaszok azonban világszerte meglepőek. Százból negyven magyar hajlandó lenne megosztani személyes adatait MI-alapú szolgáltatásokkal, ha az nagyobb kényelmet és egyszerűbb életet ígér. Világszinten ez az arány még magasabb, 45 százalék. Különösen figyelemre méltó, hogy a nemzetközi trendhez hasonlóan százból 37 magyar (világszinten 36%) minden személyes adatát megosztaná egy teljesen ingyenes, MI-támogatott egészségügyi ellátásért cserébe. Ez jól mutatja, mennyire nagy az igény a technológiai fejlesztésekre az egészségügy területén.

A felmérés további érdekessége, hogy minden harmadik magyar (35 százalék) önként részt venne egy másik bolygó kolonizálásában. Százból huszonnyolcan pedig beleegyeznének, hogy az agyuk közvetlenül kapcsolódjon az internethez. Ezek az adatok világszinten is hasonló arányt mutatnak (36% és 30%). Az MI-fejlesztések iránti attitűd pozitív irányba mozdult el. Míg tavaly még 39 százalék, idén már csak 28 százalék használná a mindennapokban az MI-asszisztenst például a határidőnapló kezelésére vagy házimunkára. Ugyanakkor egyre többen fordulnának MI- orvoshoz (44%, tavaly: 39%) vagy MI-pszichológushoz (22%, tavaly: 18%).

A tanulmányról
A Bosch Tech Compass felmérés során a Gesellschaft für Innovative Marktforschung mbH (GIM) 2025 őszén hét országban összesen több mint 12 ezer 18 év feletti embert kérdezett meg. A felmérésben az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Magyarországon és Németországban országonként ezren, míg az Amerikai Egyesült Államokban, Brazíliában, Indiában és Kínában országonként kétezren vettek részt. A reprezentatív kutatást a magyarországi Bosch csoport megbízásából itthon immáron második alkalommal végezték el. A felmérés során a Boscht egyetlen alkalommal sem nevezték meg megrendelőként.

Tovább olvasom