Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Jelentősen csökkent a hulladék mennyisége Magyarországon

Létrehozva:

|

Jelentősen kevesebb hulladék keletkezik az utóbbi években Magyarországon, 2000-ben az éves mennyiség még 40 millió tonnára rúgott, 2014-ben azonban már csak 17,4 millió tonna volt – ismertette a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, egy szakmai fórumon.

V. Németh Zsolt a Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete (HOE) által szervezett tanácskozáson elmondta, nagy fejlődés tapasztalható a magyar hulladékgazdálkodás területén az elmúlt időszakban, amióta a fenntarthatóság követelményét állították előtérbe. Kiemelte: a kiszámítható, jól működő, hatékony, a szolidaritás elvén működő hulladékgazdálkodás megvalósítása a cél, a társadalmi, gazdasági és környezeti igények összehangolásával. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a szelektív hulladékgyűjtéssel a kilencvenes évek közepén próbálkoztak, ma pedig már 9700 ilyen sziget működik az országban.

Ismertetése szerint a települési hulladék mennyisége az 1990. évi mintegy 5 millió tonnáról 2013-ra 3,7 millió tonnára mérséklődött. Hozzátette: ezen a területen folyamatosan csökken a lerakással ártalmatlanított hulladék aránya, 2000-ben még 83 százalék volt, 2013-ban pedig már 65 százalék. Ezzel párhuzamosan nőtt az anyagában hasznosított és az energetikai hasznosítás aránya. V. Németh Zsolt felhívta a figyelmet, hogy az Alaptörvény értelmében “Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez”, a környezetvédelmi törvény pedig mindenkit a környezet használatának helyes módjára – az elővigyázatosságra, a megelőzésre és a környezet megóvására – ösztönöz a felelősségvállalás – a szennyező fizet – elvének érvényesítésével.

A hulladék-keretirányelvre utalva hangsúlyozta: fontos célkitűzés, hogy a papír-, a fém-, a műanyag- és az üveghulladék hasznosítása 2020-ra a jelenlegi 39 százalékos arányról 50 százalékra növekedjen. Cél az is, hogy a lerakókba kerülő szerves anyag mennyisége mérséklődjön, és jövőre elérje a 820 ezer tonnát. Ezt az államtitkár teljesíthetőnek ítélte. Jelezte: a modern hulladékgazdálkodásban a hulladékra mint erőforrásra tekintenek, ezzel a hulladék lehető legkisebb mennyisége kerüljön csak a lerakókba. Ugyanakkor a hulladékgazdálkodásnak a szolidaritás elvén működő közszolgáltatásnak kell lennie – hívta fel a figyelmet. Ehhez a követelményhez kell igazítani a közszolgáltatók helyzetét, működését – jelezte az államtitkár.

Megemlítette: a hulladékgazdálkodás finanszírozására a Gazdaságfejlesztési és Innovációs, továbbá a Terület- és Településfejlesztési, valamint a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokból jutnak források. A hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztésekre például 118 milliárd forintot szánnak – tette hozzá.

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Kerékpárutak épülnek a magyar-román határ mentén Bihar megyében

Csaknem kétszáz kilométernyi kerékpárút épül a magyar-román határ romániai oldalán, Bihar megyében a folyók töltésein, összekapcsolva a határ két oldalán lévő településeket – mondta el az MTI-nek Pásztor Sándor.

Létrehozva:

|

Szerző:

A Bihar megyei Körösök Vízügyi Igazgatóság vezetője közölte: a határmenti megyében az Ér, a Berettyó, a Sebes-Körös és a Fekete-Körös töltésén épülnek kerékpárutak az országos helyreállítási program (PNRR) keretében. Ezek a folyók természetes folyását követik, így nem a meglévő határátkelőknél szelik át a magyar-román határt. De azt remélik, a jövőben határátlépésre is lehet használni őket, a program megvalósítási határideje ugyanis 2026. Pásztor Sándor abban bízik, addig Románia schengeni csatlakozása is megtörténik. Mint részletezte, a Bukarestben szerdán aláírt finanszírozási szerződés szerint az Ér töltésén épülő kerékpárút a romániai Biharfélegyháza és a magyarországi Pocsaj közelében éri el a határt. Utóbbi településre lehet eljutni a Berettyó töltésén épülő kerékpárúton is, mely a romániai Margittával kapcsolja össze a magyarországi nagyközséget.

A tervek szerint a Sebes-Körös töltésén haladva Nagyváradról Biharkeresztesre, míg a Fekete-Körös mentén Nagyszalontáról Sarkadra és Gyulára lehet eltekerni, de a hajdúváros és a bihari megyeszékhely, Nagyvárad között is lesz kerékpárút. Pásztor Sándor elmondta: magyar oldalon nagyrészt kiépültek a kerékpárutak, de az érintett vízügyi hatóságokat is értesítette a romániai tervekről. Hozzátette, a romániai hatóságok egyéves előkészítő munkán vannak túl, mely során telekkönyvezték a töltéseket. A kerékpárutak tervezése jövő héten kezdődik, év végén pedig a kivitelezésre is kiírnák a versenytárgyalást. A Bihar megyében épülő kerékpárutak csak kis szakaszát képezik a PNRR keretében megépülő romániai biciklihálózatnak, melyről szerdán írt alá finanszírozási szerződést Cseke Attila fejlesztési és Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter.

Az RMDSZ MTI-nek küldött közleménye szerint ezek öt erdélyi megyében 426 kilométernyi kerékpárút megépítésére vonatkoznak. Bihar megyében 180, Arad megyében 29, Hargita megyében 45, Maros megyében 34, Szatmár megyében 4, Temes megyében 108 kilométernyi bicikliút létesül. A folyók töltésein megvalósuló beruházások turisztikai és árvízvédelmi szempontból is fontosak.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!