Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Kerékpárút épült a Zalaegerszegen, a Zala folyó mentén

Milliárdos beruházással a szomszédos települések felé vezető kerékpárút épült Zalaegerszegen, a Zala folyó mentén – tájékoztatott a város önkormányzata.

Létrehozva:

|

A  Zöld Zala-part – turisztikai célú kerékpárút-fejlesztés a Zala mentén és Gébárton elnevezésű projekt a Széchenyi 2020 program keretében készült el. A csaknem 1,1 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás jóvoltából összesen 10,7 kilométer hosszú kerékpárút épült vagy lett kijelölve. A közlemény szerint Zalaegerszeg városa nagy hangsúlyt fektet új kerékpárutak építésére és modernizálásra. A város fejlesztési elképzeléseivel összhangban a projekt célja biztonságos, magas szolgáltatási szintű, harmonikus vonalvezetésű kerékpáros létesítmények építése a térség turizmusának fellendítése érdekében. A Zala folyó mentén húzódó új nyugati nyomvonal 6,6 kilométer hosszúságú, a Teskánd és Bagod felé vezető kerékpárút csatlakozásától a Platán sorig tart. A Gébárti-tó mellett és a Göcseji Falumúzeum előtt kerékpáros pihenőhelyet építettek fedett beállóval, padokkal, ivókúttal és szervizponttal.

A keleti nyomvonal 4,1 kilométer hosszú, és a Mindszenty tértől Zalaegerszeg és Zalaszentiván közigazgatási határáig tart. A munkálatok során megújult a Kiserdei úti és a Nagypáli patak feletti híd, továbbá új híd is épült a Zala folyó felett, amelynek környezetében kerékpáros pihenőhelyet is kialakítottak. Balaicz Zoltán polgármester (Fidesz-KDNP) korábban azt közölte, hogy Zalaegerszegen a mostanival együtt az elmúlt három évben 18,8 kilométer hosszú új kerékpárút épült vagy lett kijelölve 1,6 milliárd forintos beruházással. A tervek szerint 2024-ig 30 kilométerrel bővül a zalaegerszegi kerékpárút-hálózat.

 

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöld Közlekedés

Bővít a BYD Komáromban: évente 1250 elektromos busz érkezhet

A kínai vállalat három európai beruházása közül ez a harmadik, mind Magyarországon.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A kínai BYD 32 milliárd forint értékű beruházással új elektromosbusz-gyártó üzemet épít Komáromban, amelynek köszönhetően 620 új munkahely jön majd létre – írja az alternativenergia.hu. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a BYD új elektromosbusz-gyártó üzemének alapkőletételi ünnepségén arról számolt be, hogy a kínai vállalat 32 milliárd forint értékű beruházást hajt végre Komáromban, amelyet a kormány 3,1 milliárd forinttal támogat, így segítve elő 620 új munkahely létrejöttét. Tájékoztatása szerint a projekt nyomán feláll egy kutatás-fejlesztési tesztlaboratórium, illetve az üzem kapacitása is meg fog háromszorozódni, ezáltal évente összesen 1250 elektromos buszt és teherautót tudnak majd előállítani. Beszédében leszögezte, hogy a BYD egy igen dinamikusan bővülő vállalat, az idei év első öt hónapjában 40 százalékkal növelték az értékesített járműveik számát, azaz hazánk egy olyan gyorsvonatra szállt fel, amelyre Európában sokan próbálnak. “A BYD tevékenységének a bővülése lehetőséget biztosít arra, hogy Magyarország a legmodernebb, az európai gazdaság szempontjából gerincoszlopot adó ágazatban, vagyis az elektromos járműgyártásban továbbra is európai listavezető tud lenni” – hangsúlyozta.

Továbbá emlékeztetett, hogy a BYD másfél év alatt három óriási beruházást jelentett be hazánkban, a cég megkezdte az első európai autógyárának építését Szegeden, aztán úgy döntöttek, hogy az európai központjukat és kutatás-fejlesztési központjukat Budapestre hozzák, ezúttal pedig megkezdik ennek az új buszgyártó üzemnek az építését Komáromban. “Mindhárom beruházásért nagyon komoly versenyt kellett vívnunk. És mindhárom beruházásért nyugat-európai országokkal vívtuk a versenyt. Tehát van itt egy elképesztő képmutatás, amikor nyugat-európai politikusok arról beszélnek, hogy el kéne határolni magunkat Kínától, le kéne építeni az európai-kínai gazdasági együttműködést, miközben a háttérben folyamatosan velük versenyzünk ezekért a kínai beruházásokért” – fogalmazott. “Ma már ezek a beruházási versenyek olyan élesek, hogy vannak, akik erkölcsileg kevésbé vállalható eszközöket is megengednek maguknak. Ezeket általában önök úgy látják, hogy álhíreket terjesztenek a magyar sajtóban arról, hogy hogy és miért nem sikerülnek a kínai beruházások Magyarországon. Ebben persze az a szomorúság, hogy itt magyar újságírók és politikusok is beállnak az idegen érdekeket képviselni” – fűzte hozzá.

Rámutatott, hogy a kínai cégek mára az egyik legnagyobb beruházói közösséget alkotják az országban, és a legmodernebb technológiákat hozzák el hazánkba. Óriási eredménynek nevezte, hogy 2023-ban az Európába irányuló kínai beruházások 44 százaléka, míg tavaly a 31 százaléka Magyarországra érkezett. A miniszter végül kitért Komárom látványos közelmúltbeli fejlődésére is, rámutatva, hogy a város olyan beruházási célponttá vált Magyarországon, amellyel a méreténél és a lakosságszámánál jóval nagyobb súlyt képvisel a nemzetgazdaság teljesítményében. Kifejtette, hogy itt jött létre a Dunántúl egyik fő gazdasági motorja, ami jól tanúsít az is, hogy Komárom-Esztergom vármegye ipari teljesítménye az elmúlt tizenöt évben a háromszorosára nőtt, értéke ezáltal tavaly már meghaladta az ötezer milliárd forintot, miközben a munkanélküliség a felére csökkent. Aláhúzta, hogy mindez részben annak köszönhető, hogy az állam az utóbbi tíz évben 141 beruházáshoz nyújtott támogatást helyben. Illetve köszönetet mondott a BYD vezetőinek, amiért visszaigazolják annak a kormányzati célkitűzésnek a megalapozottságát, amely úgy szól, hogy a Magyarországra először termelést hozó kínai vállalatok a kritikus mennyiség elérése után folyamatosan növelik a technológiai színvonalukat, kutatás-fejlesztési központokat hoznak létre, majd szolgáltatási funkcióikat is telepítenek ide, ahogy ez most is látszik.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák