Zöldinfó
Kisléptékű fakitermelésekkel őrizhetjük meg az erdei aljnövényzetet
Miközben a klímaváltozás és a biodiverzitás-csökkenés korát éljük, valamint újabb és újabb idegenhonos fajok okoznak súlyos gazdasági és ökológiai károkat, a társadalom részéről egyre összetettebb igények fogalmazódnak meg az erdőkkel kapcsolatban. Az HUN-REN Ökológia Kutatóközpont Erdőökológiai Kutatócsoportja hosszú ideje olyan kutatásokat végez, amelyekben azt keresik, hogyan hangolható össze az erdei életközösségek védelme az erdők iránti társadalmi igények kielégítésével.
Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)
Napjainkban az erdőgazdálkodásnak számos, korábban ismeretlen kihívással kell szembenéznie. A faanyagtermelés mellett egyre hangsúlyosabb, hogy az erdőgazdálkodók biztosítsák a lakosság rekreációs igényeinek való megfelelést, és számos egyéb ökoszisztéma-szolgáltatást is. Az erdei életközösségek és az általuk nyújtott szolgáltatások hosszú távú fennmaradását azonban nagymértékben veszélyezteti a konvencionális, azaz úgynevezett vágásos erdőgazdálkodás, amelynek során nagy területeken termelik ki a fákat. Ökológiai szempontból ez a gazdálkodási mód igen kedvezőtlen, mivel nagy kiterjedésű, fátlan vágásterületeket eredményez, amelyek nem képesek biztosítani az erdei környezetet, mikroklímát az addig ott élő erdőlakó fajok számára.
Évtizedekkel ezelőtt megkezdődött már olyan alternatív gazdálkodási módok bevezetése, amelyek révén a vágásos gazdálkodás ökológiai hátrányai kiküszöbölhetőek. Ezeket ma örökerdő-gazdálkodásnak vagy folyamatos erdőborítást fenntartó gazdálkodásnak nevezzük. Lényegük, hogy a fakitermelés kisebb térléptékben, néhány száz négyzetméteres foltokban, úgynevezett lékekben történik, míg a lékek körül a zárt lombsátor, az erdőborítás hosszú távon, folyamatosan megmarad. Ezt a gazdálkodási módot jelenleg hazánk erdeinek mindössze alig több mint öt százalékán alkalmazzák, de aránya egyre növekvő tendenciát mutat. A folyamatos erdőborítás segítségével fenntartható az erdei mikroklíma, megőrizhetők az erdőkhöz szorosan kötődő fajok, és könnyebb meghagyni a különféle elegyfafajokat is. Az örökerdő-gazdálkodás gyakorlati kivitelezéséről néhány erdőgazdálkodó, mint például a módszer hazai úttörőjének tekinthető Pilisi Parkerdő Zrt. évtizedes tapasztalatokkal rendelkezik. Azonban mindeddig kevés tudományos bizonyíték állt rendelkezésre arról, hogy pontosan milyen típusú lékeket érdemes alkalmazni, amelyekkel az erdő felújulása is biztosítható, és az erdei környezet és életközösség is minél jobban megőrizhető. Ezt a kérdést kezdte el több oldalról körüljárni az Erdőökológiai Kutatócsoportnak a Parkerdővel közösen létrehozott Pilis Kísérlete tizenegy évvel ezelőtt. Legfrissebb tanulmányukban azt tárták fel, hogyan alakul egy gyertyános-tölgyes erdő aljnövényzete különböző méretű és alakú lékek nyitása során.
A Pilisszántó melletti Hosszú-hegyen található kísérletünkben kétféle lékméret és kétféle lékalak hatását vizsgálták az erdei mikroklímára, az aljnövényzetre és a fásszárú újulatra. Kutatócsoportjuk korábbi eredményei megmutatták, a kialakított lékek méretével és alakjával hatékonyan szabályozhatók a lékek mikroklimatikus viszonyai. A lékméret növelésével fokozható a gyepszintre jutó fény mennyisége, míg a lék alakjával a talajnedvesség szintje befolyásolható: a kör alakú lékek az elnyújtott alakúaknál jobban elnedvesednek, mivel közepüket kevésbé érik el a környező fák gyökerei, így azok kevésbé szívják el a vizet a talajból. „A különböző környezeti körülményeket biztosító léktípusokban pedig más és más lesz az aljnövényzet alakulásának útja. Mindez felhasználható arra, hogy a gazdálkodás igényei szerint alakítsuk a felnövekvő újulat és a lágyszárú aljnövényzet közötti versengést, illetve hogy elősegítsük, hogy az aljnövényzet minél inkább a természetes erdők aljnövényzetéhez hasonló irányba fejlődjön” – hangsúlyozta Tinya Flóra, a csoport tudományos munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.
A gazdálkodás által nem érintett, természetközelinek tekinthető tölgyes erdők faállománya és aljnövényzete változatos szerkezetű és összetételű. A vágásos gazdálkodással kezelt erdőkben azonban homogén, zárt lombsátor jön létre, melynek egyenletes árnyalása az eredetileg változatos aljnövényzetet rendszerint homogén, gyér gyepszintté alakítja át. A HUN-REN ÖK kutatói kimutatták, hogy lékek nyitásával ez az elszegényedett aljnövényzet diverzebbé tehető: minden léktípusban megnő az aljnövényzet mennyisége, de hogy milyen fajok lesznek jellemzőek a lékben, az már függ a lék alakjától és méretétől.
A megfelelő léktípusok megtalálása az erdészeti gyakorlat számára kiemelten fontos a tölgyesek esetében, mivel a tölgy fényigényes fafaj, és túl erős árnyalás alatt nem képes felújulni. A kutatók azt találták ugyanakkor, hogy a jobb megvilágítással rendelkező, nagyobb lékekben az erősebb versenyképességű lágyszárúak és fafajok – például a vadszeder – elnyomják a fejlődő tölgy csemetéket. A kutatók szerint a tölgy felújítása a kis elnyújtott lékekben indítható meg a leghatékonyabban. Itt sem a vadszeder, sem a gyertyán újulat túlzott előretörésétől nem kell tartani, így kevesebb ápolási munkára van szükség az erdészet részéről.
Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
Zöldinfó
A nádas titkai: tonnaszámra rejtett hulladék a Tisza-tó szigetein
A versenyt szervező PET Kupa Egyesület sokat látott szervezőit is meglepte az eredmény: több mint 10 tonna hulladékot gyűjtöttek össze az idei versenyen a petkalózok.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A meglepettség oka, hogy 2025-ben nem érkezett nagyobb árhullám, az előzetes hulladékmonitoringok, folyótisztító akciók sem tártak fel jelentős petbányákat – írja az alternativenergia.hu. Mégis, a Tisza-tó nádasai, nehezen megközelíthető, zegzugos szigetei óriási mennyiségű hulladékot rejtettek. A 2025-ben hatodik alkalommal meghirdetett versenyre 15 csapat nevezhetett, így maximális létszámmal, valamint további 40 önkéntes bevonásával zajlott a verseny. Az időjárás kegyes volt a mindenre elszánt petkalózokhoz, kellemes, 26-28 fokos hőmérséklet mellett, esőmentes időben dolgozhattak. A csapatok közül 11 visszatérő volt, így ők már a korábbi évek tapasztalataival felvértezve vágtak bele a folyótisztításba, de a 4 újonc teljesítménye is tiszteletre méltó – őket a hulladék látványa miatti döbbenet hajtotta. Ez az elán nem egyedi, a PET Kupa versenyek elmúlt 13 éve alatt sokszor tapasztalták meg a szervezők, hogy milyen hatással van az egyébként csodálatos Tisza árterében, nádasaiban rejlő hulladékmennyiség azokra, akik először szembesülnek vele. Sajnos a felvízi országokból, elsősorban Kárpátaljáról folyamatosan érkezik az utánpótlás. Ez az oka annak, hogy a PET Kupa Egyesület jelenleg is több határokon átívelő nemzetközi projekten dolgozik. Ezeken keresztül, valamint szemléletformáló programjaik segítségével szeretnék elősegíteni a változást.
Ugyanaz az útvonal, egyre több hulladék
A VI. Tisza-tavi PET Kupa mezőnye a korábbi évekhez hasonlóan a Tiszafüred – Tiszaszőlős – Tiszaderzs – Tiszanána-Dinnyéshát útvonalon haladt. A bázis ezúttal is Tiszafüred volt, minden este ide tértek vissza a petkalózok a nap fáradalmait kipihenni. A verseny június 12-én a hajóépítéssel vette kezdetét a Tiszafüredi Morotva Kerékpáros Pihenőparkban. A másnapi megnyitóra már minden hajó vízre került, ezzel bizonyítva, hogy hulladékgyűjtésre alkalmas. A petkalózokat Dr. Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára köszöntötte, aki tettekkel is bizonyította támogatását: vízre szállt és szemetet szedett. Lovas Attila, a KÖTIVIZIG igazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy a két szervezet között nemcsak a verseny ideje alatt áll fenn partnerség, hiszen a PET Kupa Kiskörei Folyómentő Központja (FMK) a vízügy területén található, így az együttműködés folyamatos. A település nevében a csapatokat Virág Tibor alpolgármester köszöntötte. A rajtot követően a pethajók és a kenus különítmények bevetették magukat az ártérbe, hogy hulladék után kutassanak. Kissé csalódottan, „csupán” 1,6 tonna hulladék összegyűjtésével zárták a napot, amiről hamar kiderült, hogy csak bemelegítés volt, hiszen a második nap eredménye már 5,2 tonna lett! Ilyen hatalmas mennyiséget Tisza-tavi PET Kupán még nem gyűjtöttek a csapatok!
A tiszaderzsi Kárász Kikötőben néhány óra alatt a hulladék szelektálása is megtörtént (üveg, fém, kupak, villanykörte, HDPE/LDPE, PET-palackok színek szerint, kommunális és nagy darabos kategóriákra). A PET Kupa önkéntesei mellett a munkában a csapatok is részt vettek, hiszen ezért is PETákok jártak, amivel a versenyben előbbre juthattak. Emellett PETák járt a fair play-ért, a közösségi médiában való posztolásért és az esti játékokban (kvíz, népdalátköltési verseny, petkupás hiedelmek kitalálása, irodalmi vetélkedő) való részvételért is. A harmadik napon – a legrövidebb távon – szintén közel 4 tonna hulladékot gyűjtöttek a versenyzők. Összesen 1920 zsákkal, több mint 10 tonnával zárult a verseny. Habár 2024-ben 19 csapat vett részt a Tisza-tavi PET Kupán, az eredmény „csak” 7,5 tonna lett. Idén, a rekord mennyiség hátterében a PET Kupa szakemberei szerint két ok állhat: pontosabb mérést alkalmaztak, valamint látványosan megnőtt az üvegpalackok mennyisége, ami szintén gyarapította a tömeget.
Helyezések
Magát a Kupát végül a Siemens Energy csapata vihette haza, akiknek kiforrott hulladékgyűjtési
stratégiája már többször bizonyított a felső-tiszai versenyen, ahol évek óta ők a Kupa hordozói,
vagyis a címvédők. A második helyen a szintén rutinos petkalózokból álló Csakazértis csapata
végzett, míg a harmadik helyet a régióból érkező Viresol-KALL csapata érdemelte ki. A Tisza-tó Hőse
– azaz az 1 főre jutó legtöbb hulladékot gyűjtő csapat – a Csakazértis lett.
1. Siemens Energy – 11.450 PETák
2. Csakazértis – 11.119 PETák
3. Viresol-Kall – 10.029 PETák
4. MBH Bank
5. evosoft
6. MoHuLLám
7. KÖTIVIZIG
8. Beesmark
9. Nokia
10. MATEszedd
11. Henkel
12. Vízitücsök
13. Dabas Sziget
14. FBN – Family Affair
15. MásKépMás Alapítvány
A kommunális hulladékot a versenyt is támogató MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. segítségével
szállíttatja el a PET Kupa Egyesület, míg a szelektív, illetve még szelektálásra váró hulladék a Tisza-
tóért Környezetvédelmi Nonprofit Kft.-nek köszönhetően jut el Kiskörére, a Folyómentő Központba,
ahol további válogatás, előkészítés után adják át újrahasznosításra, hazai hulladékfeldolgozó
cégeknek. Ezáltal ennek az óriási mennyiségnek körülbelül a 60%-a körforgásban tartható és értékes
másodnyersanyagként kelhet új életre.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaPályázat indul energiatárolókra és napelemekre, részletek!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaMegérkezett a hiányzó láncszem a fenntartható napelemes értékláncban
-
Zöldinfó7 óra telt el a létrehozás ótaPoloskák, csigák, dióburokfúrólégy? Itt a természetes védekezés eszköztára
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaMagyarország nem támogatja az uniós javaslatot a tíz évnél idősebb autók éves műszaki vizsgájáról
-
Zöldinfó5 óra telt el a létrehozás ótaA nádas titkai: tonnaszámra rejtett hulladék a Tisza-tó szigetein