Zöldinfó

Miből készül a legdrágább kávé?

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-01-16

Szerző:

Hell

A világ egyik legdrágább kávéjának előállításában komoly szerep jut egy thaiföldi elefántcsordának. Gyomruk tökéletesíti a szakértők szerint egyedülálló aromájú élvezeti terméket.

Az elefántmenhely alapítványa 8 százalékos részesedést kap a kávéforgalomból, amelyet az állatok egészségügyi ellátására fordítanak. A kilogrammonként 1100 dollárba, azaz 240 ezer forintba kerülő Black Ivory kávé korábban csak az igazán tehetősek vagy a világlátottak számára volt hozzáférhető. Novemberben azonban néhány luxusszálló is forgalmazni kezdte a márkát: elsőként Thaiföld északi részén, aztán a Maldív-szigeteken, végül Abu-Dzabiban. A hotelekben csészénként ötven dollárt, tehát 11 ezer forintot kérnek a különleges nedűért. Amikor az elefántok megeszik a kávécserje termését, gyomorsavuk lebontja az abban található proteint, amely miatt érezzük olyan keserűnek a kávét. Az így nyert kávészemekből készült ital nélkülözi a hagyományos kávé keserűségét – magyarázta a titkot Blake Dinkin kanadai üzletember, aki 300 ezer dollárt fektetett a különleges termék kifejlesztésébe.

Az eredmény az ugyancsak luxuskategóriába tartozó, cibetmacskák ürülékéből nyert kávéval vetekszik. Lényeges különbség azonban, hogy a nagytestű elefántok emésztőrendszerében 15-30 órát töltenek el a kávébabok, banán, cukornád és egyéb táplálékok társaságában, és ezáltal páratlanul gyümölcsös aromát nyernek. Egy kilogramm Black Ivory kávé előállításához 33 kilogramm nyers Arabica kávébabot kell megetetni az elefántokkal. Az ürülékkel távozó kávébabot az elefántok gondozóinak feleségei gyűjtik össze, és alapos mosás után kinyerik belőle a kávémagot, amelyet aztán Bangkokban pörkölnek. A különleges kávét produkáló elefántcsorda a thaiföldi Aranyháromszögben él egy rezervátumban. Az elefántmenhely alapítványa nyolcszázalékos részesedést kap a kávéforgalomból, amelyet az állatok egészségügyi ellátására fordítanak. Az alapítvány igazgatója, John Roberts hangsúlyozta: az eljárás semmiféle káros hatással nincs az állatokra, mert a koffein a nyers kávébabból nem szívódik fel az állatok szervezetében.

Kapcsolódó tartalom:Black Ivory kávébab legdrágább luxus

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Védett területeket is érintenek a palagáz-kutatási koncessziók

Leállíttatná a palagázkitermelést a Magyar Természetvédők Szövetsége.

Létrehozva:

9 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-02

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A palagáz feltárását és kitermelését Magyarországon is be kell szüntetni a súlyos kockázatok és káros hatások miatt – véli a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTSZ). A környezetvédelmi szervezet szerdán online sajtótájékoztatón kifejtette: a nagy mélységben elhelyezkedő szénhidrogének kinyerése olyan környezeti, egészségügyi és gazdasági veszélyekkel jár, amelyek meghaladják az abból származó előnyöket – írja az alternativenergia.hu. A palagázkitermelés folyamatos beruházást igényel, következményei ellentétesek az éghajlatvédelmi célokkal, ezek teljes kiszűrésére a környezeti hatásvizsgálatok nem alkalmasak – hangsúlyozták. A változtatást azért is szükségesnek tartják, mert az idén megjelent koncessziós felhívások mindegyike érint védett területeket, olyanokat is, amelyek évek óta rendkívül aszályosak, a vízkészletük korlátozott. A palagáz kitermelése ugyanakkor vízigényes technológia, a létesítményekhez tartozó utak, vezetékek ráadásul a természetes élőhelyeket is feldarabolják – mutattak rá.

A szövetség felhívja a figyelmet, hogy a mezőgazdaságot ugyancsak érintik az összetett ökológiai kockázatok, veszélyeztetve az élelmiszertermelés biztonságát. A Magyar Természetvédők Szövetsége nehezményezi, hogy Magyarországon még mindig jelentős a palagázkitermelés, miközben az európai államok korlátozták vagy be is tiltották.

A szervezet teljes körű kockázatfelmérést és társadalmi egyeztetést sürget, a kormánytól pedig azt kérik, hogy ne kössenek további koncessziós szerződéseket kutatásra, feltárásra és kitermelésre. A moratórium bevezetése érdekében levelet küldtek Gajdos László élő környezetért felelős miniszternek, Kapitány István gazdasági és energetikai miniszternek, valamint az érintett térségek országgyűlési képviselőinek. A kezdeményezést eddig csaknem 50 civil szervezet támogatta – tájékoztattak.

Tovább olvasom