Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának (ÖK) munkatársai terepi vizsgálattal igazolták, hogy a Magyarországon alkalmazott földi szúnyoggyérítés a beporzó rovarokat is pusztítja – közölte az alternativenergia.hu. Közleményük szerint először végeztek hazánkban kontrollált terepi vizsgálatot arról, hogy a földi szúnyoggyérítés a csípőszúnyogok mellett milyen hatással van más repülő rovarokra. A HUN-REN ÖK kutatóinak eredményei szerint a kezelés rövid távon átlagosan közel felére csökkentette a szúnyogok számát, ugyanakkor jelentős mértékben érintette a nem célzott, köztük a beporzó rovarokat is. A vizsgálat a földi ULV (ultra low volume) módszerre terjedt ki. Ennél a technológiánál nagyon kis mennyiségű rovarirtó szert (Deltametrin) rendkívül finom, ködszerű cseppek formájában juttatnak a levegőbe. A gyérítést rendszerint napnyugta után vagy hajnalban végzik, amikor a szúnyogok a legaktívabbak. A kutatás különlegessége, hogy külön mérte a beavatkozás hatékonyságát az őshonos és az inváziós – például az ázsiai tigrisszúnyog és a koreai szúnyog – fajok esetében. Ez azért fontos, mert a korábbi feltételezések szerint az inváziós fajok kevésbé érzékenyek a hagyományos földi kémiai kezelésekre.

Ezek a fajok ugyanis inkább nappal aktívabbak, kisebb területen mozognak, és gyakran védettebb, emberközeli környezetben – sűrű növényzetben, udvarokban, épületek körül – tartózkodnak, ezért az irtószerek is várhatóan kevésbé hatnak rájuk. A vizsgálat eredményei azonban kimutatták, hogy az inváziós és az őshonos fajok egyedszáma rövid távon hasonló mértékben csökkent a kezelések után. Ez arra utal, hogy a jelenlegi földi ULV-eljárás az inváziós szúnyogokra is hat, a hatás nem különíthető el attól, amit az őshonos fajok esetében mértek. A kutatók megállapították, hogy a kezelt területeken a szúnyogok egyedszáma átlagosan mintegy 45 százalékkal csökkent, a hatékonyság ugyanakkor korántsem volt egységes: egyes helyeken erős, máshol alig kimutatható hatás jelentkezett. A kezelések eredményességét a helyi környezeti tényezők – például a szélviszonyok és a kiinduló szúnyogegyedszám – is befolyásolták.

A vizsgálat másik fontos megállapítása, hogy a földi ULV-kezelések nem szelektívek. A sátorszerű Malaise-csapdákkal gyűjtött minták alapján a szúnyogok mellett más repülő rovarok egyedszáma is jelentősen visszaesett a kezelt területeken. A csökkenés különösen a kisebb és közepes méretű rovarcsoportoknál volt erős, és a beporzók – köztük zengőlegyek, méhek és lepkék – is érintettek voltak.

Garamszegi László Zsolt, a HUN-REN ÖK főigazgatója a közleményben kifejtette: az ULV-alapú gyérítés ökológiai kihívást jelent, mert miközben rövid távon csökkenti a szúnyogok számát, hasonló mértékű károkat okoz a repülőrovar-közösségekben is. A főigazgató szerint a jelenlegi gyakorlat átgondolása szükséges, és a jövőben nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az integrált szúnyoggyérítésre, különösen a biológiai védekezésre és a tenyészőhelyek felszámolására. A kutatók kiemelték: a tanulmány célja nem az egyoldalú állásfoglalás, hanem az, hogy objektív, számszerű alapot biztosítson a jövőbeli döntéshozatalhoz és a stratégiák kidolgozásához.

Ennek elősegítésére a HUN-REN ÖK szakemberei Szúnyoggyérítés ökológiai alapokon: egy integrált megközelítés címmel szakmai kiadványt és ajánlást is megjelentettek, amelyben összefoglalják a hazai szúnyoggyérítés jelenlegi gyakorlatát, a biológiai védekezési lehetőségeket, a módszerekkel kapcsolatos aktuális kihívásokat és az integrált, ökológiai szemléletű szúnyoggyérítés szakmai ajánlásait.