Zöldinfó
Miből készül a legdrágább kávé?
A világ egyik legdrágább kávéjának előállításában komoly szerep jut egy thaiföldi elefántcsordának. Gyomruk tökéletesíti a szakértők szerint egyedülálló aromájú élvezeti terméket.
Az elefántmenhely alapítványa 8 százalékos részesedést kap a kávéforgalomból, amelyet az állatok egészségügyi ellátására fordítanak. A kilogrammonként 1100 dollárba, azaz 240 ezer forintba kerülő Black Ivory kávé korábban csak az igazán tehetősek vagy a világlátottak számára volt hozzáférhető. Novemberben azonban néhány luxusszálló is forgalmazni kezdte a márkát: elsőként Thaiföld északi részén, aztán a Maldív-szigeteken, végül Abu-Dzabiban. A hotelekben csészénként ötven dollárt, tehát 11 ezer forintot kérnek a különleges nedűért. Amikor az elefántok megeszik a kávécserje termését, gyomorsavuk lebontja az abban található proteint, amely miatt érezzük olyan keserűnek a kávét. Az így nyert kávészemekből készült ital nélkülözi a hagyományos kávé keserűségét – magyarázta a titkot Blake Dinkin kanadai üzletember, aki 300 ezer dollárt fektetett a különleges termék kifejlesztésébe.
Az eredmény az ugyancsak luxuskategóriába tartozó, cibetmacskák ürülékéből nyert kávéval vetekszik. Lényeges különbség azonban, hogy a nagytestű elefántok emésztőrendszerében 15-30 órát töltenek el a kávébabok, banán, cukornád és egyéb táplálékok társaságában, és ezáltal páratlanul gyümölcsös aromát nyernek. Egy kilogramm Black Ivory kávé előállításához 33 kilogramm nyers Arabica kávébabot kell megetetni az elefántokkal. Az ürülékkel távozó kávébabot az elefántok gondozóinak feleségei gyűjtik össze, és alapos mosás után kinyerik belőle a kávémagot, amelyet aztán Bangkokban pörkölnek. A különleges kávét produkáló elefántcsorda a thaiföldi Aranyháromszögben él egy rezervátumban. Az elefántmenhely alapítványa nyolcszázalékos részesedést kap a kávéforgalomból, amelyet az állatok egészségügyi ellátására fordítanak. Az alapítvány igazgatója, John Roberts hangsúlyozta: az eljárás semmiféle káros hatással nincs az állatokra, mert a koffein a nyers kávébabból nem szívódik fel az állatok szervezetében.
Zöldinfó
A tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
A Pó-folyóban már csak tíz nap öntözésre elegendő víz van.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Pó-medencében működő obszervatórium figyelmeztetése szerint a legnagyobb olasz folyóban már csak tíz nap öntözésre elegendő víz van, miközben a hőség a folyó torkolatánál tenyésztett kagylókat is elpusztítja – írja az alternativenergia.hu. A mérések szerint csapadék hiányában, a Pó-folyó helyett más vízforrást kell keresni a térség földjeinek öntézésére. Az ország legnagyobb folyójának vízhozama június elejétől hetven százalékkal csökkent. A visszahúzódó édesvíz miatt a sótartalom már a torkolattól számított huszonötödik kilométernél kimutatható, ami azt jelenti, hogy a kiszáradt folyómederben a tengervíz visszafelé áramlik. Az obszervatórium az úgynevezett sóék előretörésének megakadályozását sürgette, az ahhoz szükséges “gáthoz” 25 millió euró beruházást kell – közölte az intézmény.
A Confcooperative agrár- és halászati szervezet vasárnap közölte, hogy a Pó-deltájánál a víz hőmérséklete elérte a 32 Celsius-fokot, ami Rovigónál ezer mázsa kékkagyló pusztulásához vezetett, Ferrara magasságában pedig eltűnt a kisebb méretű vénuszkagylók kilencven százaléka. A szervezet hatalmas melegvizes lábashoz hasonlította a folyó torkolatát. Problémát jelent, hogy az egyre melegebb vízben csökken az oxigénmennyiség, ami algásodáshoz vezet. A szervezet számítása szerint a klímamelegedés az olaszországi halászati ágazat számára évi 200 millió euró kárt okoz, ami leginkább a kagylótenyésztést érinti.
A Pó-alföld rizsföldjein harminc százalékkal kevesebb betakarítás várható a Coldiretti termelői szövetség szerint, amely a hőségnek tulajdonítja a húsz százalékkal visszaesett tejtermelést is. Az ország más részein bozót- és erdőtüzek pusztítanak. Az északnyugati Piemont tartományban az utóbbi napok tűzeseteiben legalább nyolcszáz hektár erdő égett le.
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsökkent a Duna vízhőmérséklete, visszatérhet a nagyobb termelés Pakson

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés