Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Miből készül a legdrágább kávé?

Létrehozva:

|

A világ egyik legdrágább kávéjának előállításában komoly szerep jut egy thaiföldi elefántcsordának. Gyomruk tökéletesíti a szakértők szerint egyedülálló aromájú élvezeti terméket.

Az elefántmenhely alapítványa 8 százalékos részesedést kap a kávéforgalomból, amelyet az állatok egészségügyi ellátására fordítanak. A kilogrammonként 1100 dollárba, azaz 240 ezer forintba kerülő Black Ivory kávé korábban csak az igazán tehetősek vagy a világlátottak számára volt hozzáférhető. Novemberben azonban néhány luxusszálló is forgalmazni kezdte a márkát: elsőként Thaiföld északi részén, aztán a Maldív-szigeteken, végül Abu-Dzabiban. A hotelekben csészénként ötven dollárt, tehát 11 ezer forintot kérnek a különleges nedűért. Amikor az elefántok megeszik a kávécserje termését, gyomorsavuk lebontja az abban található proteint, amely miatt érezzük olyan keserűnek a kávét. Az így nyert kávészemekből készült ital nélkülözi a hagyományos kávé keserűségét – magyarázta a titkot Blake Dinkin kanadai üzletember, aki 300 ezer dollárt fektetett a különleges termék kifejlesztésébe.

Az eredmény az ugyancsak luxuskategóriába tartozó, cibetmacskák ürülékéből nyert kávéval vetekszik. Lényeges különbség azonban, hogy a nagytestű elefántok emésztőrendszerében 15-30 órát töltenek el a kávébabok, banán, cukornád és egyéb táplálékok társaságában, és ezáltal páratlanul gyümölcsös aromát nyernek. Egy kilogramm Black Ivory kávé előállításához 33 kilogramm nyers Arabica kávébabot kell megetetni az elefántokkal. Az ürülékkel távozó kávébabot az elefántok gondozóinak feleségei gyűjtik össze, és alapos mosás után kinyerik belőle a kávémagot, amelyet aztán Bangkokban pörkölnek. A különleges kávét produkáló elefántcsorda a thaiföldi Aranyháromszögben él egy rezervátumban. Az elefántmenhely alapítványa nyolcszázalékos részesedést kap a kávéforgalomból, amelyet az állatok egészségügyi ellátására fordítanak. Az alapítvány igazgatója, John Roberts hangsúlyozta: az eljárás semmiféle káros hatással nincs az állatokra, mert a koffein a nyers kávébabból nem szívódik fel az állatok szervezetében.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást

Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.

Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.

Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák