Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Miből készül a legdrágább kávé?

Létrehozva:

|

A világ egyik legdrágább kávéjának előállításában komoly szerep jut egy thaiföldi elefántcsordának. Gyomruk tökéletesíti a szakértők szerint egyedülálló aromájú élvezeti terméket.

Az elefántmenhely alapítványa 8 százalékos részesedést kap a kávéforgalomból, amelyet az állatok egészségügyi ellátására fordítanak. A kilogrammonként 1100 dollárba, azaz 240 ezer forintba kerülő Black Ivory kávé korábban csak az igazán tehetősek vagy a világlátottak számára volt hozzáférhető. Novemberben azonban néhány luxusszálló is forgalmazni kezdte a márkát: elsőként Thaiföld északi részén, aztán a Maldív-szigeteken, végül Abu-Dzabiban. A hotelekben csészénként ötven dollárt, tehát 11 ezer forintot kérnek a különleges nedűért. Amikor az elefántok megeszik a kávécserje termését, gyomorsavuk lebontja az abban található proteint, amely miatt érezzük olyan keserűnek a kávét. Az így nyert kávészemekből készült ital nélkülözi a hagyományos kávé keserűségét – magyarázta a titkot Blake Dinkin kanadai üzletember, aki 300 ezer dollárt fektetett a különleges termék kifejlesztésébe.

Az eredmény az ugyancsak luxuskategóriába tartozó, cibetmacskák ürülékéből nyert kávéval vetekszik. Lényeges különbség azonban, hogy a nagytestű elefántok emésztőrendszerében 15-30 órát töltenek el a kávébabok, banán, cukornád és egyéb táplálékok társaságában, és ezáltal páratlanul gyümölcsös aromát nyernek. Egy kilogramm Black Ivory kávé előállításához 33 kilogramm nyers Arabica kávébabot kell megetetni az elefántokkal. Az ürülékkel távozó kávébabot az elefántok gondozóinak feleségei gyűjtik össze, és alapos mosás után kinyerik belőle a kávémagot, amelyet aztán Bangkokban pörkölnek. A különleges kávét produkáló elefántcsorda a thaiföldi Aranyháromszögben él egy rezervátumban. Az elefántmenhely alapítványa nyolcszázalékos részesedést kap a kávéforgalomból, amelyet az állatok egészségügyi ellátására fordítanak. Az alapítvány igazgatója, John Roberts hangsúlyozta: az eljárás semmiféle káros hatással nincs az állatokra, mert a koffein a nyers kávébabból nem szívódik fel az állatok szervezetében.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

A válaszadók 77 százaléka a természetvédelmet helyezné előtérbe a Balatonnál

A magyarok többsége szigorúbban védené a Balatont a túlzott beépítéstől.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Balaton védelmét a többség az államtól várja, és akár a természeti kockázattal járó beruházások felfüggesztését, az ilyen területeket érintő állami kisajátítást vagy az építési tilalom bevezetését is támogatná – derül ki a 21 Kutatóközpont októberi, reprezentatív országos kutatásából. A kutatóközpont kedden az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a felmérés 2026. október 13–15. között zajlott, ezer fő megkérdezésével, az European Climate Foundation megrendelésére – írja az alternativenergia.hu. Az eredmények szerint a megkérdezettek 65 százaléka gondolja úgy, hogy a Balaton partját túlságosan beépítették az elmúlt időszakban, míg 15 százalék ezzel ellentétes véleményen van. A válaszadók ötöde nem tudott véleményt formálni a kérdésben. A megkérdezettek 60 százaléka szerint nincs elég szabadstrand a Balaton partján, 20 százalék viszont úgy véli, hogy elegendő a hozzáférhető partszakasz.

A Balaton-parti beépítésekről a válaszadók több mint háromnegyede, 77 százaléka szerint elsősorban a természetvédelmi szempontokat kellene figyelembe venni, míg 13 százalék inkább a gazdasági és befektetői szempontokat helyezné előtérbe. Azzal, hogy fel kellene-e függeszteni a beruházások engedélyezését, illetve kivitelezését mindaddig, amíg tudományos vizsgálat készül a környezeti hatásokról, a válaszadók 44 százaléka teljes mértékben egyetért. További 28 százalék inkább támogatná az intézkedést, míg 23 százalék ellenezné a felfüggesztést.

A megkérdezettek 55 százaléka szerint elsődlegesen az állam felelőssége, hogy a Balatont mint természeti értéket megőrizze. Második helyen a helyi önkormányzatok állnak 22 százalékkal, míg a lakosságot 9 százalék jelölte meg. A kérdőív két lehetséges intézkedés támogatottságára is kitért: a kisajátításra és az építési tilalomra. A válaszadók 72 százaléka támogatná, hogy az állam akár kisajátítással védje meg az érzékeny Balaton menti területeket, 21 százalékuk viszont ellenzi ezt a kezdeményezést. Emellett 57 százalék teljes mértékben, további 27 százalék pedig inkább támogatja a teljes építési tilalom bevezetését a kiemelt fontosságú Balaton-parti területeken.

Advertisement

Összességében a kutatás eredményeiből az rajzolódik ki, hogy a többség támogatná, ha az állam fellépne a Balaton természeti értékeinek védelmében a beruházókkal szemben – összegezte az eredményeket a 21 Kutatóközpont. A közlemény szerint a véleménykülönbségekben az is megmutatkozott, hogy azok, akik soha nem látogatják a Balatont, kevésbé tudtak állást foglalni a kérdésekben, és bizonyos esetekben kevésbé elkötelezettek a tó védelme mellett, mint a rendszeres látogatók. A telefonos adatfelvételben az interjúalanyok kiválasztásának súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai alapján történt, lakóhely, nem, kor és iskolai végzettség szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák