Zöldinfó

Miből készül a legdrágább kávé?

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2014-01-16

Szerző:

Hell

A világ egyik legdrágább kávéjának előállításában komoly szerep jut egy thaiföldi elefántcsordának. Gyomruk tökéletesíti a szakértők szerint egyedülálló aromájú élvezeti terméket.

Az elefántmenhely alapítványa 8 százalékos részesedést kap a kávéforgalomból, amelyet az állatok egészségügyi ellátására fordítanak. A kilogrammonként 1100 dollárba, azaz 240 ezer forintba kerülő Black Ivory kávé korábban csak az igazán tehetősek vagy a világlátottak számára volt hozzáférhető. Novemberben azonban néhány luxusszálló is forgalmazni kezdte a márkát: elsőként Thaiföld északi részén, aztán a Maldív-szigeteken, végül Abu-Dzabiban. A hotelekben csészénként ötven dollárt, tehát 11 ezer forintot kérnek a különleges nedűért. Amikor az elefántok megeszik a kávécserje termését, gyomorsavuk lebontja az abban található proteint, amely miatt érezzük olyan keserűnek a kávét. Az így nyert kávészemekből készült ital nélkülözi a hagyományos kávé keserűségét – magyarázta a titkot Blake Dinkin kanadai üzletember, aki 300 ezer dollárt fektetett a különleges termék kifejlesztésébe.

Az eredmény az ugyancsak luxuskategóriába tartozó, cibetmacskák ürülékéből nyert kávéval vetekszik. Lényeges különbség azonban, hogy a nagytestű elefántok emésztőrendszerében 15-30 órát töltenek el a kávébabok, banán, cukornád és egyéb táplálékok társaságában, és ezáltal páratlanul gyümölcsös aromát nyernek. Egy kilogramm Black Ivory kávé előállításához 33 kilogramm nyers Arabica kávébabot kell megetetni az elefántokkal. Az ürülékkel távozó kávébabot az elefántok gondozóinak feleségei gyűjtik össze, és alapos mosás után kinyerik belőle a kávémagot, amelyet aztán Bangkokban pörkölnek. A különleges kávét produkáló elefántcsorda a thaiföldi Aranyháromszögben él egy rezervátumban. Az elefántmenhely alapítványa nyolcszázalékos részesedést kap a kávéforgalomból, amelyet az állatok egészségügyi ellátására fordítanak. Az alapítvány igazgatója, John Roberts hangsúlyozta: az eljárás semmiféle káros hatással nincs az állatokra, mert a koffein a nyers kávébabból nem szívódik fel az állatok szervezetében.

Kapcsolódó tartalom:Black Ivory kávébab legdrágább luxus

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Szavazz a bokrok hangjára – elindult a 2026-os év madara-választás

Július 25-ig várja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a voksokat az év madarára, a lakosság a kis poszáta, az énekes rigó és kerti geze közül választhat.

Létrehozva:

20 óra telt el a létrehozás óta

2025-07-11

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az MME 1979-óta választja meg az év madarát, ami 2011 óta rendszerint közönségszavazással történik. 2026-ra három, bokorban fészkelő madárfaj, a kis poszáta, az énekes rigó és kerti geze közül választhat a lakosság az egyesület honlapján július 25-e 12 óráig – közölte az alternativenergia.hu. A bokrosok menedéket nyújtanak rengeteg élőlény számára. Sok madár találja meg itt fészkelő- és táplálkozóhelyét, és a vonulás alatt még több használja megállóhelyként, zöld folyosóként ezeket a területeket. Ezért is fontos, hogy ezekre természetbarát szemmel, értékes élőhelyként és ne “rendezetlen bozótként” tekintsünk. A kis poszáta verébnagyságú, de annál karcsúbb madár. Színezete nem feltűnő, jellegzetes “lüktető” éneke alapján azonban könnyű felismerni. Rovarevő, elsősorban lepkehernyókkal, levéltetvekkel táplálkozik. Hazánkban gyakori fészkelő, tavasztól őszig találkozhatunk vele ártéri erdőkben, bokrosokban, de akár városi parkokban is. A telet Afrikában tölti.

Az énekes rigó a fekete rigó után a második leggyakoribb települési fészkelő rigónk. A rokon fajnál kisebb, attól teljesen eltérő színezetű, így könnyű elkülöníteni attól. Életmódja és táplálkozása a fekete rigóéhoz hasonló, de jobban kedveli az üdébb, párásabb parkokat, kerteket, ahol bőven talál kisebb házas csigákat. Fészke igazi remekmű, belsejét nyálával kevert korhadó faanyaggal simára tapasztja. A telet főként a mediterráneumban tölti, de vannak áttelelő példányai is. A kerti geze verébnagyságú, ritkán megfigyelhető madár. Hasoldala világos sárgás, hátoldala sötétebb barnás, esetleg olajzöldbe hajló, lábai kékesszürkék. Fészkeléshez sűrű növényzetet igényel, ezért leginkább nedves területeken, ártéri erdőkben fordul elő. A telet Afrika déli, szubtrópusi részén tölti, hozzánk csak késő tavasszal érkezik, és a költés befejezése után, nyár derekán megkezdi a vonulást a telelőterületek felé.

Tovább olvasom