Zöldinfó

Oslo rezsitámogatással védi a norvég háztartásokat és cégeket az emelkedő áramköltségekkel szemben

A norvég kormány pénteken bejelentette, hogy majdnem 10 milliárd norvég koronás (397 milliárd forintos) rezsitámogatási alapot hoz létre a Statnett norvég állami áramszolgáltató bevételéből, hogy megakadályozza a növekvő villanyáramdíjak miatt a háztartások és vállalatok áramköltségeinek emelkedését.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-07

Szerző:

Hell

Az elektromos áram díja rekordmagasságokba emelkedett Dél-Norvégiában 2022-ben a szárnyaló európai földgázárak és elektromosáram-díjak, valamint a száraz, aszályos év miatt, amely elapasztotta a tározók vízszintjét a vízenergiára épülő dél-norvég térségben. A magas áramdíjak nehéz helyzetbe hozták a helyi villamoshálózatokat üzemeltető cégeket is, amelyek piaci áron kénytelenek beszerezni az üzemeltetés során természetes módon kieső árammennyiséget, és arra figyelmeztettek: a fogyasztókra kell hárítaniuk a szolgáltatási díjak emelkedéséből fakadó többletköltséget. A norvég kormány bejelentette: az országos, távolsági hálózatot és a határokon átnyúló vezetékeket üzemeltető Statnett különleges bevételét csoportosítja át, hogy fedezni tudja a kieső árammennyiség megvásárlása miatti pluszköltségeket.

Oslo reményei szerint ez akár 3 ezer norvég korona éves megtakarítást is jelenthet az átlagos norvég háztartás számára. A norvég állam már december óta támogatja a háztartások elektromosáram-fogyasztását, mostantól pedig bizonyos szint felett az áramfogyasztási költségek 90 százalékát fedezi. A mostani támogatási rendszer legalább 2023 márciusáig marad érvényben, és az utolsó becslések szerint 34,8 milliárd norvég koronába (1382 milliárd forintba) fog kerülni a norvég államnak. A Statnett augusztusban bejelentette, hogy 2023 végéig elengedi a hálózati díj megfizetését fogyasztóinak, amelyek többnyire nagy iparvállalatok és helyi hálózatokat üzemeltető cégek.

mti

Kapcsolódó tartalom:áram energiaválság fenntarthatóság rezsitámogatás

Zöldinfó

Bizalom és fenntartások: hogyan viszonyulnak a magyarok a mesterséges intelligenciához?

Százból huszonnyolc magyar hagyná, hogy az agya közvetlenül kapcsolódjon az internethez, harminchét pedig minden adatvédelmet feladna, ha ingyenes és
jobb egészségügyi ellátást kapna cserébe.

Létrehozva:

14 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-07

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Mesterséges intelligenciával (MI) vezérelt implantátumok, a bűnözést előre megjósolni képes, MI-alapú biometrikus rendszer, MI-alapú nyelvtanulást segítő applikációk – írja az alternativenergia.hu. Ez csak három az utóbbi években bemutatott és használatban már jól vizsgázott innovációk közül, melyek célja, hogy jobbá tegyék az életünket. Vajon hogyan vélekednek a mesterséges intelligenciáról a magyarok? Mennyire nyitottak arra, hogy személyes adataikat megosszák az MI-alapú szolgáltatásokkal? Elképzelhetőnek tartják-e egy másik bolygó kolonizálását? A legfrissebb nemzetközi reprezentatív kutatás eredményei most választ adnak ezekre a kérdésekre. Ma már szinte nincs olyan kutatási terület, ahol ne lenne szó az MI-fejlesztésekről. Bár a társadalmi elfogadottsága nő, a technológia széleskörű terjedését továbbra is visszafogja többek között a hiányos adatvédelmi szabályozás. Ezt támasztják alá a Bosch Tech Compass nemzetközi felmérésének eredményei is.

A válaszadók – világszerte és Magyarországon is – immár második éve az MI-t tartják a következő évtized legmeghatározóbb technológiájának. Az adatvédelmi kérdésekre adott válaszok azonban világszerte meglepőek. Százból negyven magyar hajlandó lenne megosztani személyes adatait MI-alapú szolgáltatásokkal, ha az nagyobb kényelmet és egyszerűbb életet ígér. Világszinten ez az arány még magasabb, 45 százalék. Különösen figyelemre méltó, hogy a nemzetközi trendhez hasonlóan százból 37 magyar (világszinten 36%) minden személyes adatát megosztaná egy teljesen ingyenes, MI-támogatott egészségügyi ellátásért cserébe. Ez jól mutatja, mennyire nagy az igény a technológiai fejlesztésekre az egészségügy területén.

A felmérés további érdekessége, hogy minden harmadik magyar (35 százalék) önként részt venne egy másik bolygó kolonizálásában. Százból huszonnyolcan pedig beleegyeznének, hogy az agyuk közvetlenül kapcsolódjon az internethez. Ezek az adatok világszinten is hasonló arányt mutatnak (36% és 30%). Az MI-fejlesztések iránti attitűd pozitív irányba mozdult el. Míg tavaly még 39 százalék, idén már csak 28 százalék használná a mindennapokban az MI-asszisztenst például a határidőnapló kezelésére vagy házimunkára. Ugyanakkor egyre többen fordulnának MI- orvoshoz (44%, tavaly: 39%) vagy MI-pszichológushoz (22%, tavaly: 18%).

A tanulmányról
A Bosch Tech Compass felmérés során a Gesellschaft für Innovative Marktforschung mbH (GIM) 2025 őszén hét országban összesen több mint 12 ezer 18 év feletti embert kérdezett meg. A felmérésben az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Magyarországon és Németországban országonként ezren, míg az Amerikai Egyesült Államokban, Brazíliában, Indiában és Kínában országonként kétezren vettek részt. A reprezentatív kutatást a magyarországi Bosch csoport megbízásából itthon immáron második alkalommal végezték el. A felmérés során a Boscht egyetlen alkalommal sem nevezték meg megrendelőként.

Tovább olvasom