Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Sakál: ellenség a láthatáron?

Létrehozva:

|

Az őshonos aranysakál Magyarországra visszatérését sokan alaptalan félelemkeltésre használják. A sajtóban megjelent hírek és vélemények ellenére azonban a sakálok nincsenek veszéllyel a hazai, túlszaporodott őzpopulációra. A WWF Magyarország hangsúlyozza, hogy több kutatásra lenne szükség e kistermetű, őshonos kutyaféle jobb megismeréséhez. Csak hiteles információk birtokában lehet megfelelő kezelési terveket kidolgozni, és ezzel a sakálokkal való együttélést problémamentessé tenni.

Az elmúlt hetekben-hónapokban több tudósítás jelent meg az aranysakálok okozta „veszélyekkel” kapcsolatban. Erősen túlzó, elfogult vélemények további felnagyításával némelyikük valóságos „sakál-apokalipszist” emleget. A WWF Magyarország szerint a sakál megjelenése és újbóli megtelepedése természetes folyamat. A rókánál alig nagyobb termetű, mintegy 10-12 kg tömegű ragadozó elsősorban kisebb emlősökkel – köztük pockokkal illetve elhullott állatokkal – táplálkozik, így fontos szerepe van a természeti tájak egészségi állapotának megőrzésében.

„Sajnálatosnak tartjuk, hogy a médiában valamennyi hazai ragadozófajt időnként veszélyes fenevadként mutatnak be, ami meglehetősen távol áll a valóságtól.” – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője. „A hiúzok, farkasok, rókák és az aranysakál is fontos szerepet töltenek be a természetben a növényevő állatok selejtezésével, a dögök eltakarításával, a túlszaporodó kártevők gyérítésével. Sokan tudatlanságból, alaptalan félelemből, vélt vagy valós érdekből az irtásukat szorgalmazzák. A fokozottan védett hiúz és farkas esetében ez bűncselekmény, a róka és az aranysakál állományszabályozása ugyanakkor törvényes keretek között jelenleg is elvégezhető.” – tette hozzá a szakember.

Az aranysakál jelenleg korlátlanul vadászható, sőt csapdázható az egész év során. A mérgezésük ugyanakkor tilos, mert az számos más emlős- és madárfajra veszélyt jelentene. Fontos hangsúlyozni, hogy a sajtóban megjelent hírek és vélemények ellenére a sakálok hatása a nagyvad fajokra, tehát az őzre, a szarvasra és a vaddisznóra, minimális, mivel legfeljebb a fiatal egyedeket képesek elejteni. Valós tény ugyanakkor, hogy a Kárpát-medencében e három patás vadfaj részben éppen a ragadozók kipusztítása miatt szaporodott túl, ami mára elviselhetetlenné tette a mezőgazdasági és az erdei vadkárt. Növekszik a közúti vadbalesetek száma, és a kullancsfertőzések gyakorisága is a szoros kapcsolatban áll a patások állományának nagyságával. A magas vadlétszám fenntartásában ugyanakkor a műkedvelő vadászokból élő vadásztársaságok érdekeltek, ezért a vadállomány elhanyagolható mértékű csökkentése is a ragadozókkal szembeni haragot táplálja.

A WWF Magyarország álláspontja szerint újra meg kell tanulni együtt élni a ragadozókkal, szükség esetén a jelenleginél szakszerűbb védelmet biztosítva a háziállatoknak is. A hazánkba visszatérő ragadozók kutatása szintén elengedhetetlen, mivel kezelési terveket csak erre alapozva lehet készíteni. Megfelelő válaszlépéseket kell kidolgozni e fajok visszatérésére vonatkozóan, és értékelni, hogy jelenlétük segíti természeti környezetünk megújulását. Szükség esetén kompenzációs intézkedéseket kell bevezetni, ha a károkozásuk nem hárítható el másképp. Oktalan üldözésük és a róluk szóló, sok esetben valótlant állító rémhírek terjesztése azonban semmiképpen sem járható út! – mondta Gálhidy.

Advertisement

 

 

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

A bolygónkon minden mindennel összefügg, erről szólnak a Planet Lens fesztivál alkotásai

A bolygónkon minden mindennel összefügg és csak az együttélés teremthet harmóniát – erről szólnak a fesztivál alkotásai – hangsúlyozta Áder János.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Áder János volt köztársasági elnök elmondta, hogy az alkotók számára a természet, a környezet és a fenntarthatóság nemcsak egy téma a sok közül, hanem egy tudatosan vállalt küldetés, hitvallás az élet mellett. Mint mondta, a fesztiválra 45 országból érkeztek pályázatok,176 film és 1331 fotó közül választhatta ki a zsűri a versenyműveket.

A május 15. és 18. között zajló rendezvény eseményei ingyenesen látogathatók a város több intézményében és külső helyszínein. A programok a planetlens.hu oldalon is megtalálhatóak. Áder János emlékeztetett, hogy a világ talán legismertebb természetfilmese, David Attenborough egy héttel ezelőtt ünnepelte a kilencvenkilencedik születésnapját. Hozzátette: a jeles nap alkalmából egy angol napilap felkérésére éppen kilencvenkilencen, köztük írók, színészek, zenészek, politikusok, környezetvédelmi szakemberek, tudósok és tévés munkatársak mondták el a legendás alkotóval kapcsolatos élményeiket. A kuratóriumi elnök felidézte, Attenborough első sorozatai alatt az utcák kiürültek, valamint arról is beszélt, hogy a természetfilmes a mai napig tud áhítatot tud teremteni.

Áder János az egyik Attenborough-t köszöntő szavait idézve elmondta, hogy a természetfilmes újra és újra ugyanazzal a felszólítással kezdte a mondandóját: Look, azaz Nézzék! Bármilyen sokszor mondta, a felhívás szinte mágikus erővel hatott, David Attenborough azt mutatta, ami ott volt – fogalmazott Áder János. Hozzátette, hogy alkotót ünneplők szerint Attenborough mindig az igazat mondta, egy olyan korban, amikor nehéz megbízni bárkiben. Olyan korban élünk, amikor még a saját szemünknek hinni sem könnyű, hiszen a digitális felületek ontják a hamisított látványt, és lassanként leszoktatnak az elmélyült figyelemről – fogalmazott a volt köztársasági elnök.

A Planet Lens fesztivál most minden segítséget megad, hogy attenborough-i módon nézzünk és lássunk – fűzte hozzá. Szavai szerint Budapesttől Mongóliáig, az Ibériai-félszigettől Etiópiáig, Kanadától Szovátáig merülhetünk el az elénk táruló látványban. Ami lehet felemelő vagy megdöbbentő – hangsúlyozta.

Áder János kiemelte: a kor, amelyben élünk, az első olyan kihalási hullámot hozta el, amelyért egyértelműen az emberi tevékenység a felelős. A kihalás gyorsasága pedig minden képzeletet felülmúl – hangsúlyozta, hozzátéve: a kérdés az, hogy akarjuk-e a ma ismert és számunkra otthonos állat- és növényvilágot holnap a már kihalt kavicsfogú álteknős mellé tenni.

Advertisement

Az emberi kultúra csak akkor maradhat fenn, ha a biológiai sokféleség megmentésével önmagunkat mentjük meg – fogalmazott Áder János beszédében. Porga Gyula, Veszprém polgármestere (FIDESZ-KDNP) arról beszélt, hogy a 2023-as Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programsorozat három szakaszból állt, a felkészülésből, a programévből és a most “az örökség” szakaszaiból. Mint mondta, az EKF révén olyan feltételek jöttek létre Veszprémben, amelyek lehetőséget biztosítanak például a Planet Lens és más hasonló rendezvények lebonyolítására.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák