Zöldinfó
Sakál: ellenség a láthatáron?
Az őshonos aranysakál Magyarországra visszatérését sokan alaptalan félelemkeltésre használják. A sajtóban megjelent hírek és vélemények ellenére azonban a sakálok nincsenek veszéllyel a hazai, túlszaporodott őzpopulációra. A WWF Magyarország hangsúlyozza, hogy több kutatásra lenne szükség e kistermetű, őshonos kutyaféle jobb megismeréséhez. Csak hiteles információk birtokában lehet megfelelő kezelési terveket kidolgozni, és ezzel a sakálokkal való együttélést problémamentessé tenni.
Az elmúlt hetekben-hónapokban több tudósítás jelent meg az aranysakálok okozta „veszélyekkel” kapcsolatban. Erősen túlzó, elfogult vélemények további felnagyításával némelyikük valóságos „sakál-apokalipszist” emleget. A WWF Magyarország szerint a sakál megjelenése és újbóli megtelepedése természetes folyamat. A rókánál alig nagyobb termetű, mintegy 10-12 kg tömegű ragadozó elsősorban kisebb emlősökkel – köztük pockokkal illetve elhullott állatokkal – táplálkozik, így fontos szerepe van a természeti tájak egészségi állapotának megőrzésében.
„Sajnálatosnak tartjuk, hogy a médiában valamennyi hazai ragadozófajt időnként veszélyes fenevadként mutatnak be, ami meglehetősen távol áll a valóságtól.” – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője. „A hiúzok, farkasok, rókák és az aranysakál is fontos szerepet töltenek be a természetben a növényevő állatok selejtezésével, a dögök eltakarításával, a túlszaporodó kártevők gyérítésével. Sokan tudatlanságból, alaptalan félelemből, vélt vagy valós érdekből az irtásukat szorgalmazzák. A fokozottan védett hiúz és farkas esetében ez bűncselekmény, a róka és az aranysakál állományszabályozása ugyanakkor törvényes keretek között jelenleg is elvégezhető.” – tette hozzá a szakember.
Az aranysakál jelenleg korlátlanul vadászható, sőt csapdázható az egész év során. A mérgezésük ugyanakkor tilos, mert az számos más emlős- és madárfajra veszélyt jelentene. Fontos hangsúlyozni, hogy a sajtóban megjelent hírek és vélemények ellenére a sakálok hatása a nagyvad fajokra, tehát az őzre, a szarvasra és a vaddisznóra, minimális, mivel legfeljebb a fiatal egyedeket képesek elejteni. Valós tény ugyanakkor, hogy a Kárpát-medencében e három patás vadfaj részben éppen a ragadozók kipusztítása miatt szaporodott túl, ami mára elviselhetetlenné tette a mezőgazdasági és az erdei vadkárt. Növekszik a közúti vadbalesetek száma, és a kullancsfertőzések gyakorisága is a szoros kapcsolatban áll a patások állományának nagyságával. A magas vadlétszám fenntartásában ugyanakkor a műkedvelő vadászokból élő vadásztársaságok érdekeltek, ezért a vadállomány elhanyagolható mértékű csökkentése is a ragadozókkal szembeni haragot táplálja.
A WWF Magyarország álláspontja szerint újra meg kell tanulni együtt élni a ragadozókkal, szükség esetén a jelenleginél szakszerűbb védelmet biztosítva a háziállatoknak is. A hazánkba visszatérő ragadozók kutatása szintén elengedhetetlen, mivel kezelési terveket csak erre alapozva lehet készíteni. Megfelelő válaszlépéseket kell kidolgozni e fajok visszatérésére vonatkozóan, és értékelni, hogy jelenlétük segíti természeti környezetünk megújulását. Szükség esetén kompenzációs intézkedéseket kell bevezetni, ha a károkozásuk nem hárítható el másképp. Oktalan üldözésük és a róluk szóló, sok esetben valótlant állító rémhírek terjesztése azonban semmiképpen sem járható út! – mondta Gálhidy.
Zöldinfó
Februárban is megdőlt a mindenkori melegrekord az EU klímaváltozást figyelő szolgálata szerint
Az idei február volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – közölte csütörtökön kiadott jelentésében az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S).
A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. Adataik szerint az idei volt globálisan a legmelegebb február: az átlagos felszíni levegőhőmérséklet 13,54 Celsius-fok volt, ami 0,81 fokkal meghaladja az 1991-2020 közötti időszak februári átlagát, és 0,12 fokkal több az eddig mért legmelegebb, 2016. februári hőmérsékletnél. Az uniós szolgálat korábbi jelentése szerint az 1850-től vezetett globális feljegyzések azt mutatják, hogy 2023 volt a Föld legmelegebb éve, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és a Csendes-óceán keleti részének felszíni vízrétegét felmelegítő El Nino jelenség miatt, amely emelte a globális hőmérsékletet. Tavaly június óta minden hónap a világ legmelegebbje volt a korábbi évek azonos időszakához képest. A Copernicus csütörtöki közlése szerint az idei február 1,77 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti, 1850-1900 közötti időszak februári átlaghőmérsékletének becsült értéke. Az elmúlt tizenkét hónap globális átlaghőmérséklete is rekordmagas volt, 0,68 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát és 1,56 fokkal az 1850-1900 közötti átlagot.
A napi globális átlaghőmérséklet a hónap első felében kiugróan magas volt, négy egymást követő napon, február 8. és 11. között 2 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti szintet. Európában a hőmérséklet 3,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020. februári átlagot, átlag feletti hőmérséklet különösen Közép- és Kelet-Európában volt tapasztalható. Európán kívül a hőmérséklet Észak-Szibériában, Észak-Amerika középső és északnyugati részén, Dél-Amerika jelentős részén, Afrikában és Nyugat-Ausztráliában volt átlag feletti. A december és február közötti időszak vonatkozásában azt közölték, hogy az ideit tél volt az eddigi legmelegebb a világon, a hőmérséklet 0,78 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát. Az európai téli hőmérséklet az eddig mért második legmelegebb volt a 2019-2020-as tél után, és 1,44 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as időszakban mért átlagot – tette hozzá jelentésében az uniós klímaváltozást figyelő szolgálat. Februárban 21,06 fokkal az óceánok felszíni átlaghőmérséklete is rekordmagasnak bizonyult.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Itt a tökéletes akkumulátor a napelemek számára
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
A daganatos sejteket és a klímaváltozást kutatják
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta
A világ legnagyobb tetőre telepített naperőművét építik
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta
Fontos napelemes törvényjavaslatot fogadott el az EP
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Februárban is megdőlt a mindenkori melegrekord az EU klímaváltozást figyelő szolgálata szerint
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés