

Zöld Közlekedés
TIM: mintegy kétszáz hazai település csatlakozott a mobilitási héthez
Mintegy kétszáz hazai település csatlakozott a mobilitási héthez, Európa legnagyobb közlekedéssel összefüggő környezetvédelmi kampányához – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) pénteken.
A pénteken kezdődött mobilitási héthez, illetve az autómentes naphoz kapcsolódó programokhoz a tárca idén összesen 180 millió forint összegű támogatást biztosít a csatlakozó települések számára. Így országszerte több mint 180 településen kezdődnek programok, ezzel Magyarországon a negyedik legmagasabb a résztvevők száma Európában – ismertette a tárca. A kormány célja a teljes klímasemlegesség elérése 2050-ig, amiben kiemelt szerepet játszik a közlekedés zöldítése, hiszen Magyarországon a károsanyag-kibocsátás ötödéért a közlekedés, ezen belül 98 százalékban a közúti forgalom felel – írták a közleményben Steiner Attila energetikáért felelős államtitkárt idézve. Az elmúlt években több mint 20 milliárd forint összértékű támogatási programokkal ösztönözte a kormány az elektromos kerékpárok, robogók, autók, taxik és buszok beszerzését, aminek köszönhetően egyre többen választanak környezetbarát és fenntartható közlekedési lehetőségeket. Tavaly januárjában még kevesebb mint 28 ezer zöld rendszámos gépkocsi futott a hazai utakon, augusztus végéig közel 57 ezret helyeztek forgalomba az országban, tehát a számuk húsz hónap alatt megduplázódott. A közlekedés környezetbarátabbá tételét szolgálja továbbá a Zöld Busz Program is, amely a vidéki városok helyi járműparkjának minőségi cseréjét támogatja, ennek segítségével eddig már 76 elektromos autóbusz állt forgalomba – idézte a tárca az államtitkárt.
Az önkormányzatok, illetve önkormányzati tulajdonban álló szervezetek a mobilitási hét és az autómentes nap megtartásához kapcsolódó eseményekhez nyújtott támogatást tudás-élmény alapú programok, vetélkedők, versenyek (futó-, bicikli- és ügyességi verseny) szervezésére fordíthatják. A települések lakosságszámuktól függően kaphatnak támogatást, az 5000 fő alatti települések legfeljebb 500 ezer forintot, az 5000 és 15 ezer közötti lélekszámúak 1 millió, a 15 és 50 ezer fő közöttiek 1,5 millió, míg az 50 ezer lelkesnél nagyobb települések 2 millió forintot. Eddig 156 kérelem érkezett 140 millió forint értékben. Az igényeket péntekig, a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. honlapján lehet benyújtani – olvasható a közleményben.
mti

Zöld Közlekedés
Hidrogénhajtású kukásautót tesztelnek Bécsben
A Duna-szigeten kezdték el tesztelni az osztrák főváros első hidrogénhajtású hulladékgyűjtő járművét.

Az elektromos kukásautóhoz képest kétszer akkora távot tud megtenni és gyorsabb a tankolása is. Mindkét haszongépjármű-típus tesztjét tudományosan követik. Melyik a jobb – az elektromos vagy a hidrogénhajtású? – a kérdés nem csak a személyautóknál, de a nehézgépjárműveknél is aktuális. Hogy választ kapjon a kérdésre, az osztrák főváros a meglévő két elektromos kukásautó mellett a napokban egy hidrogénhajtású hulladékgyűjtő jármű tesztjét is megkezdte. A forradalmi kukásautó a Duna-szigetet járja, és a kommunális hulladék valamint a sárga kukák ürítését végzik vele. A csupán prototípusként létező jármű egyik előnye – az alváz a Mercedestől, a felépítmény a Stummertől van –, hogy a vezetőfülke alacsonyan van, így a sofőr pontosan látja, van-e gyalogos, biciklis az induló jármű előtt. Különösen fontos szempont ez, mivel a Duna-sziget a bécsiek egyik kedvelt pihenőhelye, ahova sokan járnak sétálni, biciklizni, futni.
A 85 kilowattórás akkumulátort menet közben két, egyenként 30 kilowattos üzemanyagcella tölti. Nemcsak a jármű meghajtása, de a hulladékgyűjtő edények kiürítése és a hulladék tömörítése is elektromosan zajlik. A 17 tonna önsúlyú jármű 23 köbméternyi szemetet tud begyűjteni és körülbelül 160 kilométer a gyűjtőjárata hossza. Ezzel kétszer akkora területet tud ellátni, mint a Bécsi Köztisztasági Vállalat elektromos kukásautója és gyorsabb a tankolása is. A hidrogénhajtású kukásautó egy dízeles járművet váltott le, így sokkal csendesebb, tisztább és biztonságosabb, mint hagyományos elődje. Tankolni a Wien Energie Floridsdorfban található hidrogénkútjához jár, ahol zöldhidrogénnel töltik fel.
A tesztüzemet a Bécsi Műszaki Egyetem követi nyomon, hogy a végén eldönthessék, az elektromos vagy a hidrogénhajtású kukásautó praktikusabb-e Bécs számára. Vizsgálják a járművek és az akkumulátorok viselkedését küldönböző hőmérsékleteknél, különböző távokon illetve különböző típusú hulladékok esetén. Az osztrák főváros célja, hogy lehetőség szerint már 2030 előtt klímasemlegesre cserélje a város 3.100 járműből álló járműparkját. Az alternatív hajtású járművekre váltás különösen a haszon- és nehézgépjárművek esetén jelent nagy kihívást.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
WMO: ötven év alatt több mint kétmillióan haltak meg a szélsőséges időjárási, éghajlati és vízzel kapcsolatos katasztrófákban
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Elegáns napelemes cserepet mutattak be
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Terepmotorosok veszélyeztetik a természetvédelmi területeket Erdély több megyéjében
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Áder János: az alapvető erőforrásokkal bánunk a legfelelőtlenebb módon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Árcsökkentésre készül több mint 150 német energiaszolgáltató