Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Kiemelten foglalkozik a varjak okozta problémával és keresi rá a megoldást az Élő Környezetért Felelős Minisztérium. Erről Kovács Áron (Tisza), Baranya 2. számú pécsi választókerületének országgyűlési képviselője írt Facebook-oldalán. A politikus kitért rá, országos problémáról van szó – írja az alternativenergia.hu. Megjegyzete, Pécs évek óta küzd a varjak okozta kellemetlenségekkel, maga is tapasztalta azokat, és több lakossági jelzés érkezett hozzá a madarak hangos károgása, a szennyezett járdák és az autókban keletkező károk miatt. A baranyai megyeszékhelyen korábban a fészkek eltávolításától a ragadozó madarakkal történő riasztásig több dologgal is próbálkoztak, de ezek nem hoztak tartós eredményt – emlékeztetett Kovács Áron.

Rámutatott, a helyzetet nehezíti, hogy a vetési varjú védett madár, így a megoldásnak a természetvédelmi szempontokat is figyelembe kell vennie. A cél olyan hatékony, hosszú távú megoldás megtalálása, amely a problémával élők mindennapjait is érdemben javítja – közölte. Hozzátette, bízik abban, hogy a szakemberek belátható időn belül előrelépést érnek el a kérdésben. Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere áprilisban, a helyi közgyűlés ülésén szólt arról, hogy több magyarországi városhoz hasonlóan a somogyi megyeszékhelyen is egyre több embernek okoznak bosszúságot a varjak, amelyek az intenzív mezőgazdasági műveléssel összefüggésben megváltozott életterük miatt jelennek meg nagy számban a lakott területeken.

A politikus megbízta a város jegyzőjét, forduljon a Magyar Madártani Egyesülethez (MME), és találjanak országosan is mintaként szolgáló megoldást a hangjukkal a lakók nyugalmát zavaró, autókra, padokra, járdákra piszkító madarak okozta problémákra. Ugyancsak áprilisban Orbán Zoltán, az MME szóvivője az MTI-nek azt mondta: ez az egyik leggyakoribb téma, amellyel az egyesület szakembereit megkeresik, de szerinte nincs tartós megoldás a vetési varjak okozta konfliktusokra. A helyzet alapvetően emberi eredetű, így a következményeknek a madarak mellett a lakosság és az önkormányzatok is “áldozatai” – hangsúlyozta. Hozzátette, az elmúlt évtizedben a lakossági nyomásra hozott intézkedések – különösen a fészkek eltávolítása – sok esetben nemhogy nem oldották meg a problémát, hanem súlyosbították azt.

Orbán Zoltán gyakori tévhitnek nevezte, hogy a fészkek leverésével a varjak elhagyják az adott települést. “Nem mennek el, sőt: egy telep helyett akár húsz kisebb alakul ki, ami sokkal több embert érint” – fogalmazott. Közölte, a madarak a megsemmisített fészkeket akár napokon belül újraépítik, és a zavarás hatására a település több pontján is megjelenhetnek. Kitért arra, hogy a különféle riasztási módszerek – például ultrahangos eszközök, fényvisszaverő tárgyak vagy ragadozómadarakat utánzó eszközök – nem hatékonyak. “Ezek tudatos, rendkívül intelligens állatok, az ilyen megoldásokhoz gyorsan alkalmazkodnak” – mondta.

Rámutatott, jelenleg nincs olyan biológiai vagy madártani módszer, amely tartósan megszünteti a problémát. A lakosság elvárásai – hogy az állatoknak ne essen bajuk, a megoldás gyors, olcsó és kényelmetlenségtől mentes legyen – egyszerre nem teljesíthetők. “Ilyen megoldás nincs” – fogalmazott Orbán Zoltán. A szakember szerint a jelenlegi helyzetben a konfliktus kezelése inkább együttélési stratégiákat igényel. Ilyen lehet a lakosság tájékoztatása, a kolóniák kevésbé lakott területek felé terelésének kísérlete, illetve a gyakorlati védekezés – például ponyvás vagy merev tető kiépítésével a leginkább érintett közterületeken az ürülékszennyezés csökkentésére.

Néhány fával érintett, különösen nagy forgalmú településrész – például óvodaudvarok és iskolaudvarok – esetén a fészkek engedéllyel történő folyamatos eltávolításával helyi szinten csökkenthető a zaj- és ürülékterhelés.