Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Több mint négymilliárd forintos hulladékgazdálkodási beruházás indul Miskolcon

Több mint négymilliárd forintos hulladékgazdálkodási beruházás indul Miskolcon – tájékoztatta a város önkormányzata csütörtökön az MTI-t.

Létrehozva:

|

A hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése – különös tekintettel az elkülönített hulladék előkezelésére – a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 4,066 milliárd forintos forrásából valósul meg. A közlemény szerint a projekt célja az új hulladékgazdálkodási régióban az országos hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tervben (OKHT) előírtak teljesítése. Ennek érdekében új csarnok épült a szelektív hulladék válogatására Miskolcon a már működő hulladékgazdálkodási központ közelében.

A területi integrációnak köszönhetően a hulladékgyűjtési rendszerbe olyan településeket is bevontak, ahol eddig nem vagy csak részben volt lehetőség a szelektív gyűjtésre. A rendszerbe bekerülő hulladék mennyiségének növekedése miatt szükség van a hulladékkezelést követően további műveletekre – ártalmatlanításra, hasznosításra és továbbszállításra -, a szállítási költségek csökkentéséhez pedig új átrakó szükséges – írták. A beruházás során a hulladékkezelés fejlesztésére a régió teljes területén több létesítményt hoznak létre. Épül a városban egy átrakóállomás, a meglévő állomást korszerűsítik, emellett kiszolgáló épületeket emelnek, megfelelő infrastruktúrát hoznak létre és beszerzik a munkához elengedhetetlen eszközöket is.

 A tájékoztatás szerint a projektben építtetőként a Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás, az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulás, a Hernád Völgye és Térsége Szilárdhulladékkezelési Önkormányzati Társulás, valamint a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás vesz részt, a kivitelezési munkálatokat a MENTO Környezetkultúra Kft. és a KÖZGÉP Zrt. végzi. A beruházás 2023 márciusára fejeződik be.

Advertisement

Zöldinfó

Egy palack vízben akár 200 ezer mikroműanyag-részecske is lehet

Horvátország bemutatta integrált mikroműanyag-megfigyelő rendszerét.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Horvátország kedden Sibenikben, az EU déli tagállamait tömörítő Med9-csoport környezetvédelmi minisztereinek találkozóján mutatta be a mikroműanyagok megfigyelésére szolgáló integrált rendszerét – írja az alternativenergia.hu. A tanácskozás középpontjában a vízellátási rendszerek ellenálló képességének növelése, valamint a tengeri környezet és a mediterrán ökoszisztémák védelme állt. A Josip Juraj Strossmayer Vízgazdálkodási Intézet és az Innovamare bemutatója a horvát intézet által kifejlesztett Tiny Trap rendszerre összpontosított, amely nagy mennyiségű víz reprezentatív mintavételét teszi lehetővé, magas szintű adatminőség-ellenőrzés és megbízható mikroműanyag-elemzés mellett. A rendszer a terepi mintavételt, a nagy mennyiségű víz szűrését és a laboratóriumi elemzést egységes működési keretbe kapcsolja össze.

Mario Siljeg, az intézet igazgatója hangsúlyozta: a mikroműanyag napjaink egyik leggyorsabban növekvő környezeti kihívása, különösen a vízi ökoszisztémákban. Mint mondta, a legfrissebb kutatások szerint egy palack víz több mint 200 ezer mikro- és nanoműanyag-részecskét is tartalmazhat, miközben az ember egy hét alatt akár egy bankkártya tömegének megfelelő mennyiségű műanyagot is bevihet a szervezetébe. Az Innovamare a Faust V önvezető felszíni vízi járművet és egy víz alatti drónt mutatott be. Ezek valós körülmények között használhatók adatgyűjtésre, a tengerfenék vizsgálatára, valamint a hulladék és más környezeti terhelések észlelésére.

A bemutatón külön hangsúlyt kapott a “forrástól a tengerig” elvű integrált megközelítés, amely a folyók, a partvidék és a tenger megfigyelését egységes rendszerbe kapcsolja össze a mikroműanyagok és a környezeti állapot nyomon követésére. A szervezők szerint a bemutató célja az volt, hogy a Med9-országok számára szemléltesse a moduláris és egymással összekapcsolható megoldások lehetőségeit, különösen a mediterrán ökoszisztémák ellenálló képességének erősítése és a víz- és tengervédelmi politikák hatékonyabbá tétele szempontjából. A Med9-tagországok – Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Görögország, Ciprus, Málta, Horvátország és Szlovénia – részvételével tartott tanácskozáson Marija Vuckovic horvát környezetvédelmi és zöld átállásért felelős miniszter elnökölt.

Advertisement

A megbeszélésen a tagországok képviselőin kívül vízgazdálkodási és környezetvédelmi szakértők is részt vettek, valamint Eric Mamer, az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának főigazgatója.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák