Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Több mint négymilliárd forintos hulladékgazdálkodási beruházás indul Miskolcon

Több mint négymilliárd forintos hulladékgazdálkodási beruházás indul Miskolcon – tájékoztatta a város önkormányzata csütörtökön az MTI-t.

Létrehozva:

|

A hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése – különös tekintettel az elkülönített hulladék előkezelésére – a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 4,066 milliárd forintos forrásából valósul meg. A közlemény szerint a projekt célja az új hulladékgazdálkodási régióban az országos hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tervben (OKHT) előírtak teljesítése. Ennek érdekében új csarnok épült a szelektív hulladék válogatására Miskolcon a már működő hulladékgazdálkodási központ közelében.

A területi integrációnak köszönhetően a hulladékgyűjtési rendszerbe olyan településeket is bevontak, ahol eddig nem vagy csak részben volt lehetőség a szelektív gyűjtésre. A rendszerbe bekerülő hulladék mennyiségének növekedése miatt szükség van a hulladékkezelést követően további műveletekre – ártalmatlanításra, hasznosításra és továbbszállításra -, a szállítási költségek csökkentéséhez pedig új átrakó szükséges – írták. A beruházás során a hulladékkezelés fejlesztésére a régió teljes területén több létesítményt hoznak létre. Épül a városban egy átrakóállomás, a meglévő állomást korszerűsítik, emellett kiszolgáló épületeket emelnek, megfelelő infrastruktúrát hoznak létre és beszerzik a munkához elengedhetetlen eszközöket is.

 A tájékoztatás szerint a projektben építtetőként a Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás, az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulás, a Hernád Völgye és Térsége Szilárdhulladékkezelési Önkormányzati Társulás, valamint a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás vesz részt, a kivitelezési munkálatokat a MENTO Környezetkultúra Kft. és a KÖZGÉP Zrt. végzi. A beruházás 2023 márciusára fejeződik be.

Advertisement

Zöldinfó

Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát

A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.

Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák