Zöldinfó

Több mint négymilliárd forintos hulladékgazdálkodási beruházás indul Miskolcon

Több mint négymilliárd forintos hulladékgazdálkodási beruházás indul Miskolcon – tájékoztatta a város önkormányzata csütörtökön az MTI-t.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2023-01-27

Szerző:

Vanessza

A hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése – különös tekintettel az elkülönített hulladék előkezelésére – a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 4,066 milliárd forintos forrásából valósul meg. A közlemény szerint a projekt célja az új hulladékgazdálkodási régióban az országos hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tervben (OKHT) előírtak teljesítése. Ennek érdekében új csarnok épült a szelektív hulladék válogatására Miskolcon a már működő hulladékgazdálkodási központ közelében.

A területi integrációnak köszönhetően a hulladékgyűjtési rendszerbe olyan településeket is bevontak, ahol eddig nem vagy csak részben volt lehetőség a szelektív gyűjtésre. A rendszerbe bekerülő hulladék mennyiségének növekedése miatt szükség van a hulladékkezelést követően további műveletekre – ártalmatlanításra, hasznosításra és továbbszállításra -, a szállítási költségek csökkentéséhez pedig új átrakó szükséges – írták. A beruházás során a hulladékkezelés fejlesztésére a régió teljes területén több létesítményt hoznak létre. Épül a városban egy átrakóállomás, a meglévő állomást korszerűsítik, emellett kiszolgáló épületeket emelnek, megfelelő infrastruktúrát hoznak létre és beszerzik a munkához elengedhetetlen eszközöket is.

A tájékoztatás szerint a projektben építtetőként a Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás, az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulás, a Hernád Völgye és Térsége Szilárdhulladékkezelési Önkormányzati Társulás, valamint a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás vesz részt, a kivitelezési munkálatokat a MENTO Környezetkultúra Kft. és a KÖZGÉP Zrt. végzi. A beruházás 2023 márciusára fejeződik be.

Zöldinfó

Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.

Létrehozva:

11 óra telt el a létrehozás óta

2026-09-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.

Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.

Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.

A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.

Tovább olvasom