Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Transilvania Filmfesztivál: Gasland dokumentumfilm

Létrehozva:

|

Másfél millió gázkút működik a világban, ennek 35 %-ából szivárog a gáz a talajvízbe a rossz betonszigetelés miatt. A Gasland dokumentumfilm folytatását a kolozsvári Transilvania Filmfesztiválon láttuk.

Barack Obamát hallani a film nyitóképsorai alatt, ahogy arról beszél, hogy Amerikának 100 évre elegendő földgázkészlete van. Felzúg a taps. “Kormányom megtesz minden tőle telhetőt, hogy biztonságosan aknázzuk ki ezt az energiaforrást”. A következő hang Bill Clintoné: az ő idejében a földgáz-kitermelés húsz éve nem látott minimális szintre csökkentette az olajimportot. (A dolog politikai rezonanciája: nem jó túlságosan függeni az instabil közel-kelettől, főleg ha energiáról van szó.) Egyedül Hillary Clinton teszi hozzá: a kitermelés “egyes helyeken ellentétes megítélésű”.

Világfalu

A Gasland című dokumentumfilm 2010-ben bemutatta, hogyan szennyeződtek el egész régiók talajvizei, olyannyira, hogy a csapból folyó vizet meg lehetett gyújtani, mert tele van metánnal. “Nem hallottam róla, hogy a vizet meggyújtják”, halljuk a folytatásban Mitt Romney egyik beszédét.

A film rendezője és narrátora Josh Fox, aki egy pennsylvaniai erdő kellős közepén él szép nagy piros faházában, a Delaware folyó mellett. Kertje végén fut a folyó egyik mellékága. Öt éve bombázzák a cégek gázkitermelési kérelmekkel. A folyó tisztasága és több millió ember ivóvize a tét. “Néha nem tudhatjuk meg, mi folyik a kertünk végében anélkül, hogy nem jönnénk rá, mi történik a világ más tájain, melyek összekapcsolódnak a te udvaroddal. És mint tudjuk, a filmek folytatásaiban a birodalom visszavág.”

A nyitójelent Fox látogatását mutatja a Mexikói-öböl felett 2010-ben. Helikopterből filmezi a víz felszínét. A tévék híradásaiban nem voltak láthatók ilyen képek: ameddig a szem ellát, olaj hullámzik mindenütt. Az újságírók csak 3000 láb (914 méter) magasság felett repülhettek, ahonnan nem vehető ki ilyen “tisztán” e látvány. Ő viszont a július 4-i munkaszüneti napon fura módon engedélyt kapott, hogy bármilyen magasságban repülhessen.

Jönnek az ismert tények: a BP Angliában betiltott diszperziós szert permetez a tengervízbe, ami mindössze annyit ér el, hogy az olaj lemerül a mélybe. Vagyis mindössze eltüntetik a tüneteket, nem orvosolják. Wilma Subra kémikus szerint évtizedekre elveszett az öböl, mint ökoszisztéma, mert a diszperziós anyag miatt az üledékbe süllyed az olaj, megölve ott minden mikroorganizmust. A Mexikói-öböl viszont nem szűnt meg fosszilis energiaforrásnak lenni. Az olajkitermelés ugyanis továbbra is folyik.

Az egyik lakos érzékletesen magyarázza, hogy a szennyezett partszakasz az egész életmódjukat tönkretette. Nincs több hétvégi piknikezés, halászat, ücsörgés a természetben. Mind a föld, mind a víz szennyezett.

Ivóvíz nélkül

A pennsylvaniai Dimock városka lakói beperelték a Cabot fúrócéget. A New York Times bebizonyította, hogy a fúráshoz használt oldatokat több helyen a megfelelő utókezelés nélkül egyszerűen visszaöntötték a vízkészletekbe, számos rákkeltő anyagot zúdítva a lakosságra. A lakosok két évig éltek biztonságos ivóvíz nélkül, miközben a pennsylvaniai környezetvédelmi hatóságnak videóbizonyítéka volt arról, hogy a metán igenis beszivárgott a(z immár gyúlékony) vízbe és abban bugyog. A hivatal vezetője, John Hanger végre beismerte ennek tényét. Mint kiderült, a gázkutak cement-szigetelésének hézagos volta vagy annak teljes hiánya miatt történt a malőr.

Egy tanulmány kimutatta, hogy a kutak 5 %-ánál szinte azonnal baj muatkozik a betonszigeteléssel, 30 év alatt pedig 50 %-nál. Az állam 12 millió dollárra beperelte a Cabot vállalatot és úgy döntött, a 15 kilométerrel arrébb fekvő városi vízhálózatra csatlakoztatja a falu házait.

A vezetéképítéstől azt remélték az aktivisták, hogy precedens értékű lesz. Merthogy települések tucatjai voltak hasonló bajban. Persze ez a film is bővelkedik a meggyújtott csapvíz képsoraiban.

Amikor közeledtek a helyi választások, a Cabot megpróbálta egymásnak ugrasztani a polgárokat azzal, hogy a vezeték építése felemeli majd az adóterheket. Amikor a republikánus Tom Corbettet megválasztották Pennsylvania kormányzójának, a politikus az egész vízvezeték-projektet lemondta. A Cabot elleni 12 milliós kártérítési pert is beszüntették! (Ed Rendell ex-kormányzó és több közvetlen munkatársa is a gáziparhoz kötődő cégeknél helyezkedtek el.)

A lakosok tudta nélkül az állam és a Cabot megegyezett, hogy a helyieknek ingatlanuk árának kétszeresét kínálják. Vagyis jó áron elköltözhetnek a helyről, ahol gyerekeiket felnevelték, s ahol nem egy esetben őseik is laktak, generációkra visszamenőleg.

Gázmánia

Mire Josh Fox hazatért a Mexikói-öbölből, egy 1,6 kilométerre otthonától felállítottak egy gázkitermelő-kutat. Mert a szomszédja bérbe adta a gázérdekeltségeknek a földjét. 15 millió ember kapja ivóvizét a Delaware folyó torkolatából. Többek közt New York és Philadelphia lakossága. New York állam ezért egy éves moratóriumot hirdetett a kitermelés ellen, míg a tudósok ki nem derítik pontosan, mennyire áll fenn a veszélye annak, hogy metán és a fúrás vegyi oldaatai kerülnek az ivóvízbe. A moratórium időközben lejárt, s azt New York kormányzója nem hosszabbította meg.

A kőrétegek alatt nyugvó, nehezen hozzáférhető palagáz kitermelési módszere a hidraulikus fúrás – angolul fracturing, illetve fracking, mely 2011-ben a harmadik legnépszerűbb szó lett az amerikai köztudatban az elfoglalás (occupy) és a deficit kifejezések után. A becslések 1-2 millió új gázkútról szóltak 34 amerikai tagállamban.

A film érzékletes klipben, grafikákkal és táblázatokkal illusztrálva magyarázza el a fúrási módszert. Mivel a Biztonságos Ivóvíz törvény hatálya alól kivételt képez ez a metódus(!), a gázcégek nem kötelesek a közvélemény orrára kötni, milyen kemikáliákat használnak a fúráshoz – és végső soron az ivóvíz-készletek elszennyezéséhez.

Gázdiktatúra

A gázcégek vezetői -ahogy azt halljuk a filmben az értekezleten, konferenciákon rögzített beszédeikből- azt tanácsolták alkalmazottaiknak, hogy iratkozzanak be a Harvard és az MIT “Dealing with an Angry Public” (A felháborodott lakosság kezelése) című kurzusára. A cégvezetők, menedzserek a “psyops” taktikákat, vagyis a lázadásokat leverő pszichológiai hadviselés módszereit tanulmányozzák. Az Amerikai Szaúd-Arábiájának becézett Marcellus-gázmezőre fókuszáló Marcellus Coalition lobbistái pedig már az “ökoterrorista” szót emlegetik a lázadozó polgárokkal kapcsolatban…

A film szerint Pennsylvania állam szerződése volt az Institute of Terrorism Research and Response nevű szervezettel, mely lehallgatta és megfigyelte a gázkitermelés ellen ágáló lakosokat.

Magyarországon három helyen folytatnak kísérleti fúrást palagáz kitermeléssel kapcsolatban.
forrás: piacesprofit.hu

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Az új Ethereum 99 százalékkal kevesebb energiafelhasználással jár, mint elődje

Létrehozva:

|

Szerző:

A kriptovalutákkal kapcsolatban jelenleg az egyik legnagyobb beszédtéma az energiahatékonyság, ami nem is csoda: a legismertebb Bitcoin éves villamosenergia-fogyasztása több, mint amennyit például Argentína, az Egyesült Arab Emírségek vagy Hollandia fogyaszt, írta az alternativenergia.hu.

Erre megoldást hozhat egy másik valuta, az Ethereum 2.0, ami 99,95 százalékkal kevesebb energiafelhasználással járhat, mint az elődje. Az Ethereum jelenleg a legnagyobb altcoin, vagyis a Bitcoinhoz hasonló kriptovaluta. Szakértők szerint hamarosan népszerűbb lehet, mint a piacon először megjelenő társa, mivel már most több szempontból jobb: az Ethereum ugyanis egy olyan számítástechnikai platform is, ahol a fejlesztők új alkalmazásokat hozhatnak létre, ezen kívül támogatja az intelligens szerződéseket, és megvan benne a lehetőség, hogy megbízható információk nagy piacává váljon decentralizált működése jóvoltából. Ez persze csak a jéghegy csúcsa, elemzők millió szempontból hasonlították már össze a Bitcoint az Ethereummal, és leginkább a jövő zenéje lesz, hogy melyik milyen téren lesz népszerűbb – az viszont biztos, hogy utóbbi energiahatékonysági területen nagyot lép előre azzal, ha megjelenik és elterjed az Ethereum 2.0. A kriptovaluták ugyanis jelenleg nagyon alacsony energiahatékonysággal működnek, a Bitcoin éves villamosenergia-fogyasztása például több, mint amennyit Argentína, az Egyesült Arab Emírségek, vagy éppen Hollandia elhasznál.

A kriptovaluta előállítása energiaigényes folyamat, nagy teljesítményű számítógépek szükségesek hozzá. 2021-es adatok szerint a Bitcoin működése éves szinten 121,36 terrawattórát (TWh) tesz ki, amit érdekes összevetni a magyar lakossági villamosenergia-felhasználással, amely ugyanekkora időintervallum mellett 11,7 terawattóra.
Kérdés, hogy hol lehet ezen faragni – az Ethereum, úgy tűnik, megtalálta a megoldást. A valuta és platform jelenleg a Proof of Work (PoW) protokoll alapján működik, ugyanúgy, mint a Bitcoin: ez tulajdonképpen egy algoritmust takar, amelynek segítségével a decentralizált rendszer felügyelői biztosíthatják, hogy a konszenzus megszületik olyan nagyon fontos témákban, mint a számlaegyenlegek, vagy a tranzakciók sorrendje. Ez gyakorlatilag lefekteti a szabályokat, amelyek alapján a bányászok dolgoznak.

Az algoritmus biztosítja, hogy mindig annyi Ethereum mozogjon a tranzakciókban, amennyi ténylegesen létezik, és azt is, hogy az Ethereum láncát nagyon nehéz legyen feltörni vagy átírni. Az Ethereum erről áll át az úgynevezett Proof of Stake (PoS) protokollra, amely szintén egy konszenzusos mechanizmus, és lehetővé teszi, hogy a decentralizált blokklánc-hálózatok jól tudjanak együttműködni. A Proof of Stake előnye, hogy drámaian növeli a rendszer energiahatékonyságát, mivel a bányászokat nem a kapacitásuk, hanem az általuk birtokolt Ethereum-állományok mennyisége alapján jutalmazza, ami véget vet a bányászok jutalmáért folytatott áramégető versenynek. Ez az oka annak, hogy az ETH2.0 annyival energiahatékonyabb lehet: Carl Beekhuizen, az Ethereum Alapítvány egyik kutatója szerint a legkonzervatívabb becslések szerint is 99,95 százalékos energiamegtakarítással jár majd.

Jelenleg az Ethereum is annyi energiát fogyaszt évente, mint egy közepes méretű ország, ez a 2.0-val drámaian lecsökken majd, Beekhuizen számításai szerint 2,62 megawattra. Ez már nem országos szint, hanem 2100 amerikai háztartás energiafogyasztása. A kutató szerint egy ETH2.0 tranzakció 20 percnyi tévénézés során elhasznált energiával ér fel, míg a mostani Ethereum-tranzakciók 2,8 napig tudnának árammal ellátni egy átlagos háztartást. Ehhez képest egy darab Bitcoin-tranzakció 38 napnyi áramfelhasználását fedezhetné egy háztartásnak.

A PoW protokollal alapvetően az volt a probléma, hogy a rendszer biztonságosságát az garantálta, ha a bányászó hardver hatékonyságát növelték, vagy ha több hardvert használtak. Ha egy sikeres támadást akartak megakadályozni, a bányászoknak többet kellett dolgozniuk, mint a támadóknak, és mivel a támadók valószínűleg hasonló teljesítményű eszközökkel rendelkeznek, mint a bányászok, ez egyértelműen több hardver használatát jelentette, ami több energiát is fogyasztott. A PoS azonban ezt a látszólag véget nem érő fokozást értelmetlenné teszi, és úgy növeli a biztonságot, hogy az energiafelhasználás nem növekszik vele együtt.
Hátránya is van azonban a megoldásnak: a PoS protokollok biztonsági aggályokat vetnek fel, mivel az ellenőrzési folyamatban megbízható felügyelőkre van szükség.

Bár az ETH2.0 még kezdeti stádiumban van, a felhasználók már most 4 millió tokent szereztek. Az Ethereum egyébként nem is időzíthette volna jobbkor az energiahatékonysági bejelentését: Elon Musk nemrég bejelentette ugyanis, hogy a Tesla nem fogad el többet Bitcoint az autóiért, méghozzá leginkább azért nem, mert a bányászat ennyire környezetszennyező. Bár a Tesla-guru a februárban bevásárolt 1,5 milliárd dollárnyi Bitcoinját nem adta el, a kriptovaluta a bejelentésre így is elkezdett drámaian visszaesni a piacon. Az Ethereum tehát tökéletesen használta ki a piaci helyzetet, és adott alternatívát a most éppen gazdaságilag nem a legjobb helyzetben lévő, környezetszennyező, energiaigényes Bitcoinra egy olyan valutával, aminek bányászata már teljesen elfogadható energiafelhasználással jár.

Tovább olvasom

Zöld Energia

Mennyibe kerül a Tesla napelemes tetője?

Létrehozva:

|

Szerző:

A Tesla rendszere drága mulatság, de a speciális tető igen hatékony, ráadásul jóval esztétikusabb, mint a legtöbb házra telepíthető napelem.

A Tesla napelemes tetőcserepének telepítési költségét nagyban befolyásolhatja az érintett felület nagysága, összetettsége, illetve az adott otthon állapota. A Tesla napelemes tetőcserép rendszere nemcsak a villanyszámlát csökkenti, hanem kifejezetten esztétikus is. A vállalat által gyártott, a cég napelemeihez csatlakoztatható otthoni akkumulátor ráadásul jelentősen megkönnyíti az energia felhasználását. Az előnyök persze azt is jelentik, hogy a telepítés jóval költségesebb, mint egy hagyományos napelemes rendszer kiépítése. A Forbes Advisor cikkéből kiderül, hogy a napelemes tető fő piacán, Amerikában, mennyit kell fizetni a kiépítésért. (A termék egyébként már több európai országban is elérhető.) A Tesla, tudva, hogy nincs két egyforma tető, illetve ügyfél, oldalán nem tüntet fel konkrét árakat, ehelyett egy kalkulátor ad becslést a költségekre. A számolás során a felület számos tényezőt figyelembe vesz, köztük a ház méretét, illetve a jelenlegi energia-használatot.

Az árat utóbb jelentősen befolyásolhatja a tető összetettsége, valamint az, hogy az eredeti tetőt le kell-e teljesen cserélni. Ez a két tényező önmagában akár 25 ezer dollárral (mintegy 7,3 millió forinttal) is növelheti a telepítés összegét, az otthon állapotától függően ráadásul tovább emelkedhet a költség. A rendszer igazán hatékony működéséhez a Tesla Powerwall otthoni akkumulátorára is szükség van – az eszkösz jó tulajdonságai miatt igen népszerű a piacon. A Powerwallból egyetlen egység nagyjából 6500 dollárba (1,9 millió forintba) kerül, a telepítést 4 ezer dollárért (1,1 millió forintért) végzik. A további egységeknél a beszerelésért már nem kell fizetni. Végezetül a helyi jogszabályok alapján esetenként az üzembe helyezésnél újabb költségek merülhetnek fel.

Maga a telepítés bizonyos régiókban, otthonoknál kifejezetten hosszú lehet, az engedélyek beszerzése, a szállítás és maga a felszerelés hol rövidebb, hol gyorsabb. A végén egy kétemeletes, 185 négyzetméter tetőfelületű otthon esetében egy 11,28 kilowattos rendszer akár 55 300 dollárba (nagyjából 16,2 millió forintba) is kerülhet. Ez egy hagyományos napelemhez képest drága beruházás, a Tesla terméke ugyanakkor nemcsak esztétikus, hanem jó teljesítményű is.

Tovább olvasom

Zöld Energia

Hatalmas téglákkal tárolhatjuk a megújuló energiát

Létrehozva:

|

Szerző:

Egyre fontosabbá válik, hogy a megújuló energiaforrások által előállított áramot valamilyen módon el tudjuk tárolni későbbi felhasználásra. Egy svájci cég megoldása ebben segíthet.

Egy svájci székhelyű vállalat olyan tornyot fejlesztett ki, amely a gravitációs energia révén képes elraktározni az energiát, írta az alternativenergia.hu. A platform a közelmúltban jelentős támogatást kapott. A megújuló energiák egyre több területet hódítanak meg, az alternatív megoldások előtt azonban sok akadály áll. Az egyik problémát a hálózat számára felesleges áram tárolása jelenti, ebben jelenthet segítséget egy svájci székhelyű energetikai cég platformja. Az Energy Vault a közelmúltban 100 millió dolláros (mintegy 29 milliárd forintos) támogatást szerzett EVx típusú tornya számára. A rendszer képes elraktározni a hálózatból érkező energiát gravitációs potenciális energia formájában. A befektetést a Prime Movers Lab vezeti, a további támogatók a SoftBank, a Saudi Aramco, a Helena és az Idealab X. Az Energy Vault az összegből felgyorsíthatja az EVx telepítését amerikai, közel-keleti, európai és ausztráliai ügyfelei számára. Az első platformot 2021 utolsó negyedévében telepíthetik az Egyesült Államokban, 2022-ben pedig világszerte felgyorsulhat a folyamat.

Az EVx egy hat karból álló darutorony, amelyet arra terveztek, hogy hálózati méretű, megújuló energiaforrásokon alapuló erőművek lássák el árammal. A rendszer elektromotorok segítségével hatalmas téglákat emel fel, így hozva létre gravitációs energiát. Amikor a hálózatnak ismét áramra van szüksége, a blokkokat leengedik, és a felszabaduló mozgási energiát hasznosítják. A téglák tárolókapacitására zéró degradáció jellemző, ráadásul akármennyi ideig a magasban maradhatnak. Az Energy Vault szerint a blokkokat helyi földből, illetve szemétlerakókba vagy szemétégetőkbe szánt anyagokból gyártják le. A felhasznált alapanyagok közé tartoznak a hamu, a bányászat során keletkező zagydarabok, valamint szélturbinák darabjai.

A vállalat 2020-ban kezdte el telepíteni energiatároló-rendszerének első kereskedelmi méretű darabját, az új EVx platform pedig tavaly áprilisban mutatkozott be. A torony hatékonysága 80-85 százalékos, és 35 éven át működőképes lehet. A rendszer a cég szerint skálázható, a hosszabb és a rövidebb távú tárolási igényeket pedig egyaránt gazdaságosan kielégítheti. Mivel a globális lítium-ellátás folyamatosan csökken, a hasonló alternatív megoldásoknak valószínűleg egyre komolyabb szerep jut majd a piacon.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák