Másfél millió gázkút működik a világban, ennek 35 %-ából szivárog a gáz a talajvízbe a rossz betonszigetelés miatt. A Gasland dokumentumfilm folytatását a kolozsvári Transilvania Filmfesztiválon láttuk.

Barack Obamát hallani a film nyitóképsorai alatt, ahogy arról beszél, hogy Amerikának 100 évre elegendő földgázkészlete van. Felzúg a taps. “Kormányom megtesz minden tőle telhetőt, hogy biztonságosan aknázzuk ki ezt az energiaforrást”. A következő hang Bill Clintoné: az ő idejében a földgáz-kitermelés húsz éve nem látott minimális szintre csökkentette az olajimportot. (A dolog politikai rezonanciája: nem jó túlságosan függeni az instabil közel-kelettől, főleg ha energiáról van szó.) Egyedül Hillary Clinton teszi hozzá: a kitermelés “egyes helyeken ellentétes megítélésű”.

Világfalu

A Gasland című dokumentumfilm 2010-ben bemutatta, hogyan szennyeződtek el egész régiók talajvizei, olyannyira, hogy a csapból folyó vizet meg lehetett gyújtani, mert tele van metánnal. “Nem hallottam róla, hogy a vizet meggyújtják”, halljuk a folytatásban Mitt Romney egyik beszédét.

A film rendezője és narrátora Josh Fox, aki egy pennsylvaniai erdő kellős közepén él szép nagy piros faházában, a Delaware folyó mellett. Kertje végén fut a folyó egyik mellékága. Öt éve bombázzák a cégek gázkitermelési kérelmekkel. A folyó tisztasága és több millió ember ivóvize a tét. “Néha nem tudhatjuk meg, mi folyik a kertünk végében anélkül, hogy nem jönnénk rá, mi történik a világ más tájain, melyek összekapcsolódnak a te udvaroddal. És mint tudjuk, a filmek folytatásaiban a birodalom visszavág.”

A nyitójelent Fox látogatását mutatja a Mexikói-öböl felett 2010-ben. Helikopterből filmezi a víz felszínét. A tévék híradásaiban nem voltak láthatók ilyen képek: ameddig a szem ellát, olaj hullámzik mindenütt. Az újságírók csak 3000 láb (914 méter) magasság felett repülhettek, ahonnan nem vehető ki ilyen “tisztán” e látvány. Ő viszont a július 4-i munkaszüneti napon fura módon engedélyt kapott, hogy bármilyen magasságban repülhessen.

Advertisement

Jönnek az ismert tények: a BP Angliában betiltott diszperziós szert permetez a tengervízbe, ami mindössze annyit ér el, hogy az olaj lemerül a mélybe. Vagyis mindössze eltüntetik a tüneteket, nem orvosolják. Wilma Subra kémikus szerint évtizedekre elveszett az öböl, mint ökoszisztéma, mert a diszperziós anyag miatt az üledékbe süllyed az olaj, megölve ott minden mikroorganizmust. A Mexikói-öböl viszont nem szűnt meg fosszilis energiaforrásnak lenni. Az olajkitermelés ugyanis továbbra is folyik.

Az egyik lakos érzékletesen magyarázza, hogy a szennyezett partszakasz az egész életmódjukat tönkretette. Nincs több hétvégi piknikezés, halászat, ücsörgés a természetben. Mind a föld, mind a víz szennyezett.

Ivóvíz nélkül

A pennsylvaniai Dimock városka lakói beperelték a Cabot fúrócéget. A New York Times bebizonyította, hogy a fúráshoz használt oldatokat több helyen a megfelelő utókezelés nélkül egyszerűen visszaöntötték a vízkészletekbe, számos rákkeltő anyagot zúdítva a lakosságra. A lakosok két évig éltek biztonságos ivóvíz nélkül, miközben a pennsylvaniai környezetvédelmi hatóságnak videóbizonyítéka volt arról, hogy a metán igenis beszivárgott a(z immár gyúlékony) vízbe és abban bugyog. A hivatal vezetője, John Hanger végre beismerte ennek tényét. Mint kiderült, a gázkutak cement-szigetelésének hézagos volta vagy annak teljes hiánya miatt történt a malőr.

Egy tanulmány kimutatta, hogy a kutak 5 %-ánál szinte azonnal baj muatkozik a betonszigeteléssel, 30 év alatt pedig 50 %-nál. Az állam 12 millió dollárra beperelte a Cabot vállalatot és úgy döntött, a 15 kilométerrel arrébb fekvő városi vízhálózatra csatlakoztatja a falu házait.

Advertisement

A vezetéképítéstől azt remélték az aktivisták, hogy precedens értékű lesz. Merthogy települések tucatjai voltak hasonló bajban. Persze ez a film is bővelkedik a meggyújtott csapvíz képsoraiban.

Amikor közeledtek a helyi választások, a Cabot megpróbálta egymásnak ugrasztani a polgárokat azzal, hogy a vezeték építése felemeli majd az adóterheket. Amikor a republikánus Tom Corbettet megválasztották Pennsylvania kormányzójának, a politikus az egész vízvezeték-projektet lemondta. A Cabot elleni 12 milliós kártérítési pert is beszüntették! (Ed Rendell ex-kormányzó és több közvetlen munkatársa is a gáziparhoz kötődő cégeknél helyezkedtek el.)

A lakosok tudta nélkül az állam és a Cabot megegyezett, hogy a helyieknek ingatlanuk árának kétszeresét kínálják. Vagyis jó áron elköltözhetnek a helyről, ahol gyerekeiket felnevelték, s ahol nem egy esetben őseik is laktak, generációkra visszamenőleg.

Gázmánia

Mire Josh Fox hazatért a Mexikói-öbölből, egy 1,6 kilométerre otthonától felállítottak egy gázkitermelő-kutat. Mert a szomszédja bérbe adta a gázérdekeltségeknek a földjét. 15 millió ember kapja ivóvizét a Delaware folyó torkolatából. Többek közt New York és Philadelphia lakossága. New York állam ezért egy éves moratóriumot hirdetett a kitermelés ellen, míg a tudósok ki nem derítik pontosan, mennyire áll fenn a veszélye annak, hogy metán és a fúrás vegyi oldaatai kerülnek az ivóvízbe. A moratórium időközben lejárt, s azt New York kormányzója nem hosszabbította meg.

Advertisement

A kőrétegek alatt nyugvó, nehezen hozzáférhető palagáz kitermelési módszere a hidraulikus fúrás – angolul fracturing, illetve fracking, mely 2011-ben a harmadik legnépszerűbb szó lett az amerikai köztudatban az elfoglalás (occupy) és a deficit kifejezések után. A becslések 1-2 millió új gázkútról szóltak 34 amerikai tagállamban.

A film érzékletes klipben, grafikákkal és táblázatokkal illusztrálva magyarázza el a fúrási módszert. Mivel a Biztonságos Ivóvíz törvény hatálya alól kivételt képez ez a metódus(!), a gázcégek nem kötelesek a közvélemény orrára kötni, milyen kemikáliákat használnak a fúráshoz – és végső soron az ivóvíz-készletek elszennyezéséhez.

Gázdiktatúra

A gázcégek vezetői -ahogy azt halljuk a filmben az értekezleten, konferenciákon rögzített beszédeikből- azt tanácsolták alkalmazottaiknak, hogy iratkozzanak be a Harvard és az MIT “Dealing with an Angry Public” (A felháborodott lakosság kezelése) című kurzusára. A cégvezetők, menedzserek a “psyops” taktikákat, vagyis a lázadásokat leverő pszichológiai hadviselés módszereit tanulmányozzák. Az Amerikai Szaúd-Arábiájának becézett Marcellus-gázmezőre fókuszáló Marcellus Coalition lobbistái pedig már az “ökoterrorista” szót emlegetik a lázadozó polgárokkal kapcsolatban…

A film szerint Pennsylvania állam szerződése volt az Institute of Terrorism Research and Response nevű szervezettel, mely lehallgatta és megfigyelte a gázkitermelés ellen ágáló lakosokat.

Advertisement

Magyarországon három helyen folytatnak kísérleti fúrást palagáz kitermeléssel kapcsolatban.
forrás: piacesprofit.hu