Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Transilvania Filmfesztivál: Gasland dokumentumfilm

Létrehozva:

|

Másfél millió gázkút működik a világban, ennek 35 %-ából szivárog a gáz a talajvízbe a rossz betonszigetelés miatt. A Gasland dokumentumfilm folytatását a kolozsvári Transilvania Filmfesztiválon láttuk.

Barack Obamát hallani a film nyitóképsorai alatt, ahogy arról beszél, hogy Amerikának 100 évre elegendő földgázkészlete van. Felzúg a taps. “Kormányom megtesz minden tőle telhetőt, hogy biztonságosan aknázzuk ki ezt az energiaforrást”. A következő hang Bill Clintoné: az ő idejében a földgáz-kitermelés húsz éve nem látott minimális szintre csökkentette az olajimportot. (A dolog politikai rezonanciája: nem jó túlságosan függeni az instabil közel-kelettől, főleg ha energiáról van szó.) Egyedül Hillary Clinton teszi hozzá: a kitermelés “egyes helyeken ellentétes megítélésű”.

Világfalu

A Gasland című dokumentumfilm 2010-ben bemutatta, hogyan szennyeződtek el egész régiók talajvizei, olyannyira, hogy a csapból folyó vizet meg lehetett gyújtani, mert tele van metánnal. “Nem hallottam róla, hogy a vizet meggyújtják”, halljuk a folytatásban Mitt Romney egyik beszédét.

A film rendezője és narrátora Josh Fox, aki egy pennsylvaniai erdő kellős közepén él szép nagy piros faházában, a Delaware folyó mellett. Kertje végén fut a folyó egyik mellékága. Öt éve bombázzák a cégek gázkitermelési kérelmekkel. A folyó tisztasága és több millió ember ivóvize a tét. “Néha nem tudhatjuk meg, mi folyik a kertünk végében anélkül, hogy nem jönnénk rá, mi történik a világ más tájain, melyek összekapcsolódnak a te udvaroddal. És mint tudjuk, a filmek folytatásaiban a birodalom visszavág.”

A nyitójelent Fox látogatását mutatja a Mexikói-öböl felett 2010-ben. Helikopterből filmezi a víz felszínét. A tévék híradásaiban nem voltak láthatók ilyen képek: ameddig a szem ellát, olaj hullámzik mindenütt. Az újságírók csak 3000 láb (914 méter) magasság felett repülhettek, ahonnan nem vehető ki ilyen “tisztán” e látvány. Ő viszont a július 4-i munkaszüneti napon fura módon engedélyt kapott, hogy bármilyen magasságban repülhessen.

Jönnek az ismert tények: a BP Angliában betiltott diszperziós szert permetez a tengervízbe, ami mindössze annyit ér el, hogy az olaj lemerül a mélybe. Vagyis mindössze eltüntetik a tüneteket, nem orvosolják. Wilma Subra kémikus szerint évtizedekre elveszett az öböl, mint ökoszisztéma, mert a diszperziós anyag miatt az üledékbe süllyed az olaj, megölve ott minden mikroorganizmust. A Mexikói-öböl viszont nem szűnt meg fosszilis energiaforrásnak lenni. Az olajkitermelés ugyanis továbbra is folyik.

Az egyik lakos érzékletesen magyarázza, hogy a szennyezett partszakasz az egész életmódjukat tönkretette. Nincs több hétvégi piknikezés, halászat, ücsörgés a természetben. Mind a föld, mind a víz szennyezett.

Ivóvíz nélkül

A pennsylvaniai Dimock városka lakói beperelték a Cabot fúrócéget. A New York Times bebizonyította, hogy a fúráshoz használt oldatokat több helyen a megfelelő utókezelés nélkül egyszerűen visszaöntötték a vízkészletekbe, számos rákkeltő anyagot zúdítva a lakosságra. A lakosok két évig éltek biztonságos ivóvíz nélkül, miközben a pennsylvaniai környezetvédelmi hatóságnak videóbizonyítéka volt arról, hogy a metán igenis beszivárgott a(z immár gyúlékony) vízbe és abban bugyog. A hivatal vezetője, John Hanger végre beismerte ennek tényét. Mint kiderült, a gázkutak cement-szigetelésének hézagos volta vagy annak teljes hiánya miatt történt a malőr.

Egy tanulmány kimutatta, hogy a kutak 5 %-ánál szinte azonnal baj muatkozik a betonszigeteléssel, 30 év alatt pedig 50 %-nál. Az állam 12 millió dollárra beperelte a Cabot vállalatot és úgy döntött, a 15 kilométerrel arrébb fekvő városi vízhálózatra csatlakoztatja a falu házait.

A vezetéképítéstől azt remélték az aktivisták, hogy precedens értékű lesz. Merthogy települések tucatjai voltak hasonló bajban. Persze ez a film is bővelkedik a meggyújtott csapvíz képsoraiban.

Amikor közeledtek a helyi választások, a Cabot megpróbálta egymásnak ugrasztani a polgárokat azzal, hogy a vezeték építése felemeli majd az adóterheket. Amikor a republikánus Tom Corbettet megválasztották Pennsylvania kormányzójának, a politikus az egész vízvezeték-projektet lemondta. A Cabot elleni 12 milliós kártérítési pert is beszüntették! (Ed Rendell ex-kormányzó és több közvetlen munkatársa is a gáziparhoz kötődő cégeknél helyezkedtek el.)

A lakosok tudta nélkül az állam és a Cabot megegyezett, hogy a helyieknek ingatlanuk árának kétszeresét kínálják. Vagyis jó áron elköltözhetnek a helyről, ahol gyerekeiket felnevelték, s ahol nem egy esetben őseik is laktak, generációkra visszamenőleg.

Gázmánia

Mire Josh Fox hazatért a Mexikói-öbölből, egy 1,6 kilométerre otthonától felállítottak egy gázkitermelő-kutat. Mert a szomszédja bérbe adta a gázérdekeltségeknek a földjét. 15 millió ember kapja ivóvizét a Delaware folyó torkolatából. Többek közt New York és Philadelphia lakossága. New York állam ezért egy éves moratóriumot hirdetett a kitermelés ellen, míg a tudósok ki nem derítik pontosan, mennyire áll fenn a veszélye annak, hogy metán és a fúrás vegyi oldaatai kerülnek az ivóvízbe. A moratórium időközben lejárt, s azt New York kormányzója nem hosszabbította meg.

A kőrétegek alatt nyugvó, nehezen hozzáférhető palagáz kitermelési módszere a hidraulikus fúrás – angolul fracturing, illetve fracking, mely 2011-ben a harmadik legnépszerűbb szó lett az amerikai köztudatban az elfoglalás (occupy) és a deficit kifejezések után. A becslések 1-2 millió új gázkútról szóltak 34 amerikai tagállamban.

A film érzékletes klipben, grafikákkal és táblázatokkal illusztrálva magyarázza el a fúrási módszert. Mivel a Biztonságos Ivóvíz törvény hatálya alól kivételt képez ez a metódus(!), a gázcégek nem kötelesek a közvélemény orrára kötni, milyen kemikáliákat használnak a fúráshoz – és végső soron az ivóvíz-készletek elszennyezéséhez.

Gázdiktatúra

A gázcégek vezetői -ahogy azt halljuk a filmben az értekezleten, konferenciákon rögzített beszédeikből- azt tanácsolták alkalmazottaiknak, hogy iratkozzanak be a Harvard és az MIT “Dealing with an Angry Public” (A felháborodott lakosság kezelése) című kurzusára. A cégvezetők, menedzserek a “psyops” taktikákat, vagyis a lázadásokat leverő pszichológiai hadviselés módszereit tanulmányozzák. Az Amerikai Szaúd-Arábiájának becézett Marcellus-gázmezőre fókuszáló Marcellus Coalition lobbistái pedig már az “ökoterrorista” szót emlegetik a lázadozó polgárokkal kapcsolatban…

A film szerint Pennsylvania állam szerződése volt az Institute of Terrorism Research and Response nevű szervezettel, mely lehallgatta és megfigyelte a gázkitermelés ellen ágáló lakosokat.

Magyarországon három helyen folytatnak kísérleti fúrást palagáz kitermeléssel kapcsolatban.
forrás: piacesprofit.hu

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Tengervízből készít ihatót napelemek segítségével egy új fejlesztés

Létrehozva:

|

Szerző:

Az MIT csapata olyan sótalanító eszközt hozott létre, amely áramhálózat nélkül is képes működni.

A tiszta ivóvíz a világ számos pontján nehezen hozzáférhető, tengerből viszont van bőven. Amerikai szakértők most olyan sótalanító eszközt hoztak létre, amely szűrők vagy magas nyomású szivattyúk nélkül képes tiszta vizet létrehozni – számol be a PV Magazine. A berendezés energiaigényét napenergia biztosítja, és literenként csupán 20 wattra van szüksége. A hordozható rendszert a Massachusettsi Műszaki Intézet (MIT) csapata építette. Az eszköz segítségével nehezen megközelíthető helyeken, az elektromos hálózatoktól távol is elő lehet állítani ivóvizet a tengerből. A gép egy vezérlőből, szivattyúkból és egy akkumulátorból áll, melyeket együtt egy 9,25 kilogrammos, 42-szer 33,5-szer 19 centiméteres egységbe helyeznek. Az akár okostelefonnal is irányítható szerkezet óránként 0,33 liter vizet tud termelni.

A kutatók mesterséges intelligenciával javították fel a berendezés ionkoncentráció-polarizációs (ICP) technikáját. A módszer lényege, hogy elektromos mező keletkezik a vízcsatorna alatt, illetve felett található membránokban. A membránok taszítják az előttük elhaladó pozitív vagy negatív töltésű részecskéket, így a sómolekulákat, baktériumokat és vírusokat. A részecskék aztán egy másik vízáramba kerülnek át, ahonnan végül kiürítik őket. A rendszer eltávolítja az oldott és lebegő szilárd anyagokat, az alacsony nyomású szivattyúknak köszönhetően pedig az energiaigény sem jelentős. Az eszközben elektrodialízist is alkalmaznak – ez egy eljárás az ionok sóoldatokban való szétválasztására, valamint a fennmaradó sóionok kivonására. A fejlesztők szerint ideális esetben a víz előbb két ICP eljáráson, majd egy elektrodialízises tisztításon esik át, hogy minél jobb minőségű legyen.

A csapat egy bostoni parton tesztelte a 20 wattos szerkezetét különböző sótartalmú és zavarosságú vizekkel. Az eszköz jól szerepelt a vizsgálatokon. Érdemes kiemelni, hogy egyelőre csak egy prototípust hoztak létre, és további finomításokra lesz szükség, mire a technológiát széles körben is alkalmazhatják.

Tovább olvasom

Zöld Energia

Magyarok tervezték az épületet, amely több energiát termel mint amennyire szüksége van

Létrehozva:

|

Szerző:

Egyedi pluszenergiás házzal szerepel a Solar Decathlon Europe nemzetközi építőipari innovációs versenyen a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának (PTE MIK) csapata, amely egyedüliként képviseli Magyarországot a júniusi wuppertali eseményen.

A PTE MIK hallgatói által tervezett és előépített ház pénteki pécsi bokrétaünnepségén György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy a projektben ötvöződik minden, amit Magyarországon alapkutatásnak, alkalmazott kutatásnak és innovációnak tekintünk. Az esemény sajtóanyaga szerint az először húsz esztendeje megrendezett Solar Decathlon nemzetközi építőipari innovációs verseny célja, hogy egyetemi kutatói csoportok működjenek együtt ipari partnerekkel, támogatókkal energiahatékony épületek, mintaotthonok tervezésére, megépítésére.

A versenyen mérnökhallgatók kreativitására és innovációs képességére építve olyan energiatudatos épületet kell tervezniük, amelynek létrehozásában egyetemi kutatói csoportok, valamint ipari szereplők is együttműködnek, és amelyek a jövő generációi számára mintaotthonként szolgálnak. A pécsiek megújuló energiahordozókra alapozott és a fenntarthatóságot szem előtt tartva megtervezett, különleges megoldásokat felvonultató, többfunkciós lakóházának tervezőcsapata 17 másikkal mérkőzik meg a németországi Wuppertalban június elején a Solar Decathlon Europe-on. Az eseményen a Pécsen előépített, majd szétszerelt, darabokban kamionokkal elszállított házat két hét alatt kell ismét megépíteniük.

A pécsiek épületüket a városban maradó, egyetemet végzett fiatalok számára tervezték, annak északi homlokzatán a káros anyagokat megkötő zöldfelület, a déli oldalon pedig egy – a napenergiát, a passzív energiát hasznosító – naptér helyezkedik majd el. A ház ökológiai szempontból plusz energiás lesz, azaz emissziója negatív. A csapat célul tűzte ki, hogy ez ne csak az épület üzemeltetésére legyen érvényes, hanem az egész életciklusra, amibe az építkezés is beletartozik. A versenyépületet az előzsűri beválasztotta azon nyolc projekt közé, amelyek a Solar Decathlon versenyt követően még három évig aktív részesei lesznek a “Wuppertal-i Fenntarhatósági Mintapark” bemutató tereinek, a “Solar Living Lab-nek” – jelezték a sajtóanyagban.

 

3 millió forint támogatás napelemre. Kérjen ingyenes ajánlatot! (x)

Tovább olvasom

Zöld Energia

Így született meg a magyar napelemes tetőcserép

Létrehozva:

|

Szerző:

A magyar fejlesztésű napelemes tetőcserépre sokat kellett várni, de az elmúlt két évben sikerült komoly eredményeket elérnie. A tetőre telepített napelemekkel egy háztartás rengeteg pénzt spórolhat, sokaknak azonban esztétikai kifogásaik vannak az ilyen beruházásokkal kapcsolatban. Számukra jelenthetnek megoldást a költségesebb, de jóval szebb napelemes cserepek, amelyeket a hagyományos cserepekhez hasonlóan lehet beilleszteni a tetőszerkezetbe. A technológia a 2000-es években jelent meg, 2012 januárjában pedig már egy magyar fejlesztésű, forradalmi terméktől volt hangos a hazai sajtó. Tóth Miklós találmányának szabadalmát 180 országban védette le, és arra számított, hogy nem csupán Magyarországon fog beindulni a gyártás.

„A gyártás itthon fog történni, de jelenleg is tárgyalásban vagyunk európai és tengerentúli gyártóbázis beindításáról is, még ebben az évben” – tette hozzá. Tóth Miklós az interjúban a hazai befektetőkkel kapcsolatos csalódásairól is beszélt. A projekt azonban 2014-ben sem robbant be, 2016-ban ráadásul a Tesla bemutatta saját fejlesztésű napelemes tetőcserepét. A termék hamar nagy népszerűségre tett szert, miközben a magyar találmányról megint nem nagyon lehetett hallani, és végül feledésbe is merült. A Teslát egyébként többen is megvádolták lopással, utóbb pedig más, hasonló termékek is megjelentek a piacon.

Tóth Miklós

A Terrán Generonnak sikerült

A fejlesztés nem csupán Amerikában lendült fel, a százéves múltú, magyarországi Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. is elkezdte létrehozni saját napelemes tetőcserepét. A 2017 szeptemberében bejelentett projektben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) is részt vett, az első darabok pedig némi csúszással, 2019-ben kerültek forgalomba. A Terrán Generont egy 2019. áprilisi kiállításon mutatták be először. Márciusban a vállalat ügyvezető igazgatója azt mondta, egy normál családi ház tetőfelülete 200-250 négyzetméter, ennek 15-20 százalékát, azaz mintegy 20-40 négyzetmétert kell lefedni a napelemes cserepekkel ahhoz, hogy a rendszer ellássa a háztartás áramfogyasztását. A vállalat honlapján ekkor azt írta, egy Magyarországon átlagosnak számító 6 kWp-os napelemes rendszer Terrán Generonnal, teljes körű szolár kivitelezéssel, inverterrel és szolgáltatói ügyintézéssel nagyjából 3,9 millió forintba kerül.

Terrán Generon

A tapasztalatok alapján ugyanakkor általában ennél kisebb teljesítményű rendszer is elegendő. Egy átlagos magyar háztartás éves energiaigényét optimális tájolás esetén egy 2 kW csúcsteljesítményű rendszer is kielégítheti, ennek kiépítését mindennel együtt megközelítőleg bruttó 2 millió forintra becsülik. A Terrán szerint a beruházás már közép távon megtérül, a napelemes cserepek megjelenése pedig szinte teljesen megegyezik a hagyományos tetőcserepekével. Fontos kiemelni, hogy a magyar terméket csak Terrán Zenit és Terrán Rundo, illetve ilyen típusúvá átalakított tetőfedésbe építhető be. 2021 márciusára a Generont már több mint száz épületre telepítették, ekkor derült ki, hogy a cég külön gyártósort tervez beindítani Pécsett. Idén márciusban még májusra várták a próbagyártás megkezdését, 2021-ben pedig összesen mintegy 250 otthon és középület tetőébe akarták beépíteni a napelemes rendszert. A Terrán esetében egyébként, sok más hazai vállalathoz hasonlóan, fellendülést hozott az otthonfelújítási program, a támogatás révén sokan érdeklődtek a Generon iránt.

A pécsi gyár végül csak tavaly szeptember második felében nyitott meg. Gódi Attila, a Terrán ügyvezető igazgatója az avatóünnepségen kiemelte: az új beruházással már három magyarországi és két határon túli gyárban állítják elő a cég termékeit, a napelemes tetőcserepek pedig a cégcsoport hatodik automata gyártósorán készülnek. Ekkorra a terméket már több mint 200 épületre telepítették.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák