Zöldinfó
Újabb lengyel folyóból jelentettek halpusztulást
Rengeteg elpusztult halat találtak a Ner folyóban a Lengyelország középső részén található Lodzi vajdaságban – mondta el Dagmara Zalewska vajdasági szóvivő.
A szóvivő hozzátette: a halpusztulásra Poddebice és Leczyca megye határán figyeltek fel. Hangsúlyozta: vizsgálódnak az ügyben, és figyelemmel kísérik a helyzetet. Mateusz Daszkiewicz, a szomszédos Nagy-lengyelországi vajdaság szóvivője azt mondta, hogy nincs szemmel látható szennyezőanyag a vízben. Az eddig bevizsgált vízmintákban sem találtak jelentős eltéréseket – mutatott rá. A helyi hatóságok rendkívüli ülést hívtak össze az ügyben. A Ner a Lodzi és Nagy-lengyelországi vajdaságon halad át, és az Oderába torkolló Warta egyik mellékfolyója. Az Odera német-lengyel határon futó szakaszán tömeges halpusztulást észleltek a héten. A lengyel hatóságok adatai szerint eddig tíz tonna haltetemet emeltek ki az Oderából.
A környezeti katasztrófa miatt belföldön és a folyó túlpartján fekvő Németországból is bírálatok érték a jobboldali lengyel kormányt, mondván, nem lépett időben a környezeti katasztrófa ügyében. A mérgezés első jeleit július végén észlelték, Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő viszont szombaton úgy nyilatkozott, hogy csak “augusztus 9-én vagy 10-én” tájékoztatták a történtekről. A kormányfő pénteken leváltotta posztjáról Przemyslaw Dacát, a lengyel vízügyi hatóság vezetőjét és Michal Mistrzak környezetvédelmi főfelügyelőt, mert megítélése szerint túl lassan intézkedtek. Anna Moskwa lengyel klímaügyi miniszter szombaton megerősítette, hogy a lengyel és a német mérések is ugyanarra jutottak, nem találtak higanymérgezésre utaló nyomot a folyó vizében, ugyanakkor a víz sószintje megemelkedett. Az ügyet a lengyel ügyészség is vizsgálja.
Zöldinfó
AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát
A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág, a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához és meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, valamint az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.
Kiemelték: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, illetve a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás. A jelenleg elfogadott terv kiemelt feladatai közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése – írták a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy a biológiai sokféleség az élővilág változatosságát jelenti, Magyarország sokszínű természeti értékeinek hosszú távú megőrzése pedig elengedhetetlen a jelen és a jövő generációk jóllétének biztosításához. Emellett a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, valamint nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra. Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.
Magyarország egyedülálló és gazdag természeti értékei, a változatos adottságú és egyre többek által látogatott nemzeti parkok, a vadon előforduló, védett növény- és állatfajok és ezek természetes és természetközeli élőhelyei, az őshonos haszonállatok és növények, valamint az egyedi magyar táj és a hozzá kapcsolódó természeti és kulturális értékek mind hozzájárulnak Magyarország országimázsához – mutattak rá a közleményben. A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag és értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez – tájékoztatott a szaktárca.