Zöld Energia
Van, ahol elképesztő támogatás nyerhető a hőszivattyúkra
Az Európai Hőszivattyúszövetség átfogó jelentésben vizsgálja meg az Európai Unió tagállamaiban, az Egyesült Királyságban, Norvégiában és Svájcban elérhető lakossági hőszivattyús támogatási rendszereket.
Az Európai Hőszivattyúszövetség (EHPA) áttekintő jelentést készített az Európai Unió, az Egyesült Királyság, Norvégia és Svájc lakossági hőszivattyúkra vonatkozó támogatási pályázatairól – számol be a PV Magazine. A szervezet szerint mivel az olyan alacsony szén-dioxid-kibocsátású fűtési és hűtési rendszerek, mint a hőszivattyúk beruházási költségei még mindig magasabbak, mint a fosszilis tüzelőanyag alapú berendezéseké, továbbra is szükség van pénzügyi támogatásra az ilyen típusú beruházások terjedéséhez.
Az új áttekintés kiterjed a lég- és földhőforrású lakossági hőszivattyúkra, valamint a hibrid és a használati meleg vizes hőszivattyúkra. Az EHPA az Egyesült Királyság, Norvégia, Svájc és néhány EU-tagállam adatait gyűjtötte össze, nem vették viszont figyelembe Bulgáriát, Észtországot, Ciprust, Görögországot, Romániát, Máltát, Szlovéniát, Luxemburgot és Lettországot. Ezek az országok azért maradtak ki a felmérésből, mert kicsi a piacuk, vagy a jelenlegi támogatási programjaikat felfüggesztették.
A vizsgált pályázatok a legtöbb helyen egylakásos családi otthonokra vonatkoznak. Az alábbiakban a magyarországi és a regionális helyzetre, valamint néhány távolabbi példára fókuszálunk.
Ez a helyzet a régióban
Ausztriában az újépítésű házakba telepített levegő- és földhőszivattyúkhoz az ár 20 százalékáig terjedő támogatás is elérhető, ennek maximális értéke 7500 euró (2,8 millió forint), ha a hőszivattyú globális felmelegedési potenciálja (GWP) 1500 és 2000 között mozog. Az utólagos telepítés esetében a támogatás a költségek legfeljebb 35 százalékát fedezi, de maximum 5000 euróig terjed. A program 2023. január 3-tól 2024. december 31-ig érvényes.
Horvátországban évente egyszer-kétszer lehet pályázni utólagos projektekkel, legfeljebb 4250 euró értékben, és a költségek maximum 40 százalékáig. A támogatás mértéke a szegényebb régiókban magasabb.
Csehországban 2023 februárjában indult újra egy zöld fókuszú megtakarítási program, amelynek keretében legfeljebb 5 701 eurós támogatásban részesülhetnek az utólagos telepítések. Szlovákiában ezzel szemben az új épületekbe telepített hőszivattyúk esetében akár 3400 eurós, felújítási projekteknél pedig akár 11 400 eurós támogatás is megszerezhető.
A tágabb régióban Lengyelországot érdemes kiemelni: a tagállamban 2022-ben a legtöbb hőszivattyút értékesítették Európában, ami nem is csoda, figyelembe véve, hogy négy különböző ösztönző program is elérhető a berendezésekre. Az egyik pályázaton maximum 1060 euró kapható a levegő forrású, hő- és használati meleg víz előállítására alkalmas hőszivattyúk számára, ha azokat fotovoltaikus rendszerrel és energiatárolóval kombinálják.
A régión belül a magyarországi helyzetet is elemezték. Hazánkban a hőszivattyúkra egy általános támogatási rendszer vonatkozik (vonatkozott), amely a felújítási költségek 50 százalékát vagy legfeljebb 7300 eurót (3 millió forintot) fedez. Ez a pályázat a tavaly év végén kifutott otthonfelújítási támogatás.
Németország az élen jár
Belgiumban a támogatás már csak utólagos telepítésre vehető igénybe, és az értékek az ország egyes régióiban, valamint a hőszivattyú-technológiától függően nagyban eltérnek. Flandriában a földhőszivattyúkra 4000 és 6400 euró közötti összeg kapható, míg Brüsszelben a léghőszivattyúk legfeljebb 4750 eurós támogatásra jogosultak.
Németországban a támogatás kiugró: a léghőszivattyúk utólagos beépítésére 2030-ig akár 18 000 euró is kapható. Franciaországban azok, akik meglévő ingatlanokba talajforrású hőszivattyút vásárolnak, akár 15 000 eurós, légforrású hőszivattyúk esetében pedig akár 9000 eurós támogatást is kaphatnak. A program 2020-tól 2024-ig fut.
Végezetül az olaszországi, egészen specifikus támogatási rendszert is érdemes bemutatni. Az országban három adókedvezményes program van jelenleg érvényben, ezek mind kifejezetten a felújítási projekteket hivatottak segíteni. A támogatások a hőszivattyús beruházások költségeinek legalább 50, legfeljebb 110 százalékát fedezik.
Zöld Energia
Új típusú energiatárolót dolgoztak ki
A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.
Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.
Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.
A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.
A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.
A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Otthoni akkumulátort mutatott be a Huawei
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Új inverterekről rántotta le a leplet a Solplanet
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta
Új típusú energiatárolót dolgoztak ki
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás óta
Mi kell a jó napelemes autókhoz?