Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Veszélyes hulladéknak minősített elektromos háztartási készülékekkel kereskedő nemzetközi bűnszervezetet számoltak fel Spanyolországban

Veszélyes hulladéknak minősített elektromos háztartási készülékekkel kereskedő nemzetközi bűnszervezetet számoltak fel Spanyolországban a Kanári-szigeteken.

Létrehozva:

|

A bűnszervezet az elmúlt két évben mintegy másfél millió euró bevételre tett szert a főként afrikai országokba – Nigériába, Ghánába, Mauritániába, Szenegálba – exportált és eladott veszélyes hulladékokból. A Fortuna (szerencse) névre keresztelt akcióban a Las Palmas-i polgárőr-parancsnokság természetvédelmi felügyeletéért felelős munkatársai mellett a helyi adó- és vámhivatal munkatársai vettek részt. A novemberi és decemberi műveletben őrizetbe vett 43 személy ellen indítottak eljárást eddig, veszélyes hulladékkal való kereskedelemmel, okirat-hamisítással, környezetszennyezéssel és bűnszervezetben való segédkezéssel vádolják őket – olvasható a kanári-szigeteki rádió- és televíziószolgáltató (RTVC) honlapján.

A vámfelügyelet és a polgárőrség közös közleményében kifejtették, hogy a nyomozás akkor kezdődött, amikor Gran Canarián felfedeztek öt titkos létesítményt, amelyek illegálisan összegyűjtött hulladékok kezelésével foglalkoztak a kiselejtezett háztartási eszközök – mikrohullámú sütő, hűtő-, fagyasztószekrény, televízió – összegyűjtésétől kezdve a tároláson át a későbbi elszállításig és másodkézből való eladásig. A hatóságok mintegy 300 tonnányi veszélyes hulladékot foglaltak le a gyűjtőhelyeken, és 14 konténernyi – indulásra kész – hajórakományt foglaltak le. A nyomozás során kiderült, hogy az elmúlt két évben illegálisan Afrikába eljuttatott 331 konténernyi áru – csaknem ötezer tonnányi hulladék – elszállítását ugyanazok irányították és szervezték meg, akik a hamis dokumentumokat szolgáltatták – írta az europapress.es spanyol nyelvű hírportál. A veszélyes hulladékok tárolása, kezelése, és megsemmisítése szigorú törvényi szabályozás alá esik Spanyolországban, ezért a bűnbanda veszélyes hulladékok kezelésével foglalkozó fantomcéget alapított, hogy az illegálisan összegyűjtött hulladékot hamis hatósági eredettanúsítvánnyal és hulladékazonosító dokumentumokkal láthassák el és szállíthassák el La Luz kikötőjéből. Az eladásokban a bűnszervezetet a hozzájuk tartozó hulladékkezelő és műszaki szolgáltató cégek támogatták.

A veszélyesnek minősített hulladékot hasznos élettartamának végén törvényileg meghatározott kezelőhöz kell szállítani, mivel higanyt, ólmot, kadmiumot, arzént, foszfort és egyéb mérgező gázt tartalmaz, amelyek közvetlen hatással vannak például az ózonrétegre, valamint befolyással lehetnek az éghajlatváltozásra is. A letartóztatottakkal szembeni eljárást a nyomozás befejeztével a Las Palmas tartományi környezetvédelmi koordinációs ügyészség folytatja le.

Advertisement

Zöldinfó

A fiatalok a fenntarthatóság élharcosai lettek

A Közös jövőnk – Kárpát-medencei környezetvédelmi versenyt 2002. óta rendezi meg a Magyar Műhely Közhasznú Alapítvány és Népfőiskola. Kezdetben körzeti szinten szervezték, 2014. óta pedig országos egmérettetéssé vált.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az általános iskola felső tagozatosai, középiskolások és egyetemisták számára márciusban lett meghirdetve a kiírás, amire március 21-ig lehetett jelentkezni – írja az alternativenergia.hu. A választható több témakör mindegyikének központi témája a klímaváltozás, ezen belül is a víz volt. Majdnem ezren jelentkeztek a versenyre. Az alapfokú intézményben tanulók a tudásuknak megfelelő tesztet töltöttek ki az első fordulóban. Ezen kívül egy „zöld cselekedet” is a munkájuk része volt. Ez lehetett szemétgyűjtéstől kezdve zöld sziget létrehozásán keresztül kortársaiknak vagy a kisebbeknek előadás tartása. Ugyanezt teljesíteni kellett a gimnazistáknak is, de a középiskolások és az egyetemisták esszét, illetve tudományos értekezéseket is írtak. Azok, akik sikeresen vették a második fordulót, a június 13-ai döntőben szóbeli előadást tartottak a mezőörsi Magyar Műhely Népfőiskolán. A díjátadón a verseny fővédnöke, Áder János volt köztársasági elnök kiemelte, hogy a Föld lakossága nemsokára eléri a 10 milliárdot, miközben a hozzáférhető víz mennyisége nem változik. Megoldandó feladatnak nevezte, hogy miként lehet egyre több embernek ugyanannyi vízből egészséges élelmiszert előállítani, és biztosítani az életet adó ivóvíz minőségét. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke azt kívánta a versenyzőknek, hogy a klímaváltozás iránti érdeklődésük maradjon fenn, a tudásuk gyarapodjon, amit minél több emberhez közérthető formában juttassanak el.

Áder János végezetül meghívta a diákokat a 2026 február végén immáron harmadik alkalommal megrendezendő Planet Budapestre, ami ezúttal a Vasúttörténeti Parkban egy hónapon keresztül várja a látogatókat. Az innovatív fenntarthatósági kiállításokon kívül élményprogrammal készül a szervező Kék Bolygó Alapítvány. Az egyetemisták közül az első helyezett Horváthné Dani Brigitta lett. Témája: Körforgásos gazdaság és hulladék mentesség – A világban jelenlévő hulladék hatása élő vizeinkre. Munkájában két nagy problémát mutatott be, amire megoldási lehetőséget kínált. Európában több, mint 9 millió tonna mosó- és tisztítószert használnak fel, amelyek összetevői a mosás után hulladékként jelennek meg a szennyvízben. Mint írta, egyik hagyományos szennyvíztisztítási módszer sem tudja tökéletesen eltávolítani őket a szennyvízből. Így az élővizekből kimutathatóak a maradványaik és az élővizek fontos paramétereinek változását – mint például a pH, vezetőképesség – okozzák. Mindez pedig az ökológiai egyensúly felbomlásához vezet. A másik nagy probléma, hogy Magyarországon évente 40-80 ezer tonna használt élelmi olaj keletkezik, amelyből mindössze 25 ezer tonna sütőolaj kezelése valósul meg. A kezeletlen hulladékolaj azonban veszélyes hulladéknak minősül, és nagy problémákat okozhat, ha kikerül a természetbe, hiszen eltömíti a talaj pórusait, az élővizek felületén szétterülve elzárja az oxigéntől a vízi élőlényeket, vagy egyszerűen dugulást és komoly károkat okoz a csatornarendszerekben. A használt élelmi olaj felhasználásának egyik lehetséges módja a szappan- vagy mosószergyártás. Kutatásában a használt élelmi olajból készít „mosószert” és ennek a veszélyes hulladék újrahasznosításával készült folyékony szappan-mosószernek és a kereskedelmi forgalomban kapható mosószereknek az ökotoxikus hatását hasonlítja össze a szürke szennyvízzel való öntözést, illetve az élővizekből kimutatható mosószermaradványok hatásait modellezve.

A második helyezést Soós Virág érte el. Tanulmányának címe: Víz=Élet – A víz mint a világot mozgató életerő szállító közege. E tanulmány célja, hogy feltárja a vízkörforgás és az éghajlatváltozás közötti kölcsönhatásokat, különös tekintettel a felhőzet, a csapadék, a párolgás és a talajnedvesség közötti összefüggésekre. A Közös jövőnk környezetvédelmi versenyen az egyetemisták közül Végh Péter esszéje lett a harmadik. Az ő témája is a „Víz=Élet” – A víz, mint a világot mozgató életerő szállító közege. Bevezetésként az olvasó figyelmét szeretné felkelteni az erdő és a víz kapcsolatának fontosságára. Betekintést szeretne adni az erdő komplex vízforgalmának rendszerébe, ezen kívül víz és az erdő egymásra gyakorolt hatásait bemutatni a következők alapján: A klímaváltozás hatására a magyarországi erdők egyre inkább a szárazsági erdőhatár közelébe kerülnek, veszélyeztetve fennmaradásukat. Ezért a vízgazdálkodás és az erdők vízviszonyainak vizsgálata kiemelt jelentőséget kap. Az erdők hosszú távú fenntartása és megfelelő vízgazdálkodása nélkülözhetetlen a természetes vízháztartás egyensúlyának megőrzéséhez.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák