Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Magyarország hol tart a megújuló energiaforrások felhasználásában?

Létrehozva:

|

A válasz azért is fontos, mert Magyarország egy olyan vállalást tett az Európai Uniós felé, hogy 2020-ra az éves összfogyasztás 14%-át megújuló energiaforrásokból fogja fedezni.

Az első lépésként az elektromos hálózatot fel kell készíteni arra, hogy a szélből nyert villamos áramot fogadni tudja. Az OzoneNetwork hétfői Egyenlítő c. műsorának vendége Rátonyi Zoltán, az Infinite Energy Kft. ügyvezetője elmondta, hogy hazánkban 5 éve meghatározott módon, 330 megawattra maximálták a szélgépek összteljesítményét, amelyet különösebb felkészítés nélkül vissza lehet juttatni a magyarországi elektromos hálózatba. Ez az érték a magyarországi összfogyasztás 1,7%-a. Ha az elektromos hálózat felkészítésre kerülne, akkor ennek a számnak a négy-ötszöröse is megvalósítható lenne.

Magyarországon jelenleg 176 szélgenerátor üzemel. Hogyan lesz a szélből elektromos áram? A szélturbina lapátjainak a forgási sebessége termeli az áramot. Érdekesség, hogy a Nap Földet elérő energiájának 1-3%-a alakul szélenergiává. Európában, a legelső szélgenerátorokat a 70-es években, Mallorcán állították fel, a szélturbinák gyártása pedig 1979-ben, Dániában kezdődött. A tengerparti országok – mint Dánia és Hollandia – lépéselőnyben vannak, mert több száz éve ugyanabból az irányból, nagyjából ugyanolyan erősséggel fúj a szél, így kiszámítható, hogy melyik területeken a legoptimálisabb a szélparkok felállítása, és hogy mennyi energiát képesek előállítani. Nem meglepő az a törekvésük, hogy eladásra is termeljenek áramot.

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Új típusú energiatárolót dolgoztak ki

A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.

Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.

A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.

A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.

A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!