Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A hazai kutatók is figyelmeztetnek a talaj vészes állapotára

Június 17-én volt a szárazság világnapja – de ez nem ünnep, hanem figyelmeztetés.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A világnap célja, hogy a figyelmet az elsivatagosodására irányítsa, ahogyan ezáltal a talaj állapotának romlására és a termőföldek kimerülésére is – írja az alternativenergia.hu. Másrészt azért sem örülhetünk, mert a HungaroMet aktuális heti jelentése is egyértelmű: az idei aszály itthon egyre csak fokozódik. Rövid elemzésükben az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói (Szabó Péter, Kis Anna és Pongrácz Rita) azt mutatják be, hogy az aszály szempontjából mennyire extrém az idei nyárkezdet.

Milyen is az idei aszályhelyzet?

A talaj kiszáradását elsősorban a csapadék hiánya és a magas hőmérséklet idézi elő. Az idei tél száraz volt: 1901. óta a 12. legszárazabb a HungaroMet mérései alapján, mivel a szokásos csapadékmennyiségnek az 57%-a hullott le. Ezután ugyan 2025 márciusa az átlagosnál csapadékosabban indult, de így is az elmúlt 3 hónapban a csapadék mennyisége jelentősen elmaradt a szokásostól. A záporok által időnként érintett kisebb területeket leszámítva az ország nagy részén a megszokott mennyiség mintegy harmada hiányzik. A mezőgazdaság miatt az aszály szempontjából különösen érzékeny Alföldön és a Kisalföldön pedig csak a szokásos csapadék fele hullott le. A probléma éppen mostanában kezd igazán súlyossá válni: a júniusi meleg beköszöntével a talajok szárazodása látványosan felgyorsult.

Az aszály mérésére számtalan mutató létezik. Mi ezek közül az EU Copernicus programjának Erdőtűz Veszélyjelző Rendszerében alkalmazott szárazsági mutatót vizsgáltuk, amely a talaj 10–20 cm mély rétegének nedvességállapotát jellemzi. Bár minden év más, jól látható, hogy 2022 nyarát a Dunától keletre már eleve komoly aszályos állapotokkal kezdtük, amelyek azután csak tovább súlyosbodtak. 2024-ben ezzel szemben inkább csak a déli határ mentén volt kisebb aszály június közepén, és az ország többi részén jó kilátásokkal vágtunk neki a nyárnak. Idén újra a 2022-eshez hasonló a kiinduló helyzet, azzal a különbséggel, hogy már a Kisalföldön is aszályos állapotokkal kezdjük a nyarat.

Az aszály nem egyetlen hónap következménye

Az alábbi ábra a Debrecen–Dunakeszi–Baja–Arad négyszöggel határolt Alföld állapotát követi nyomon. 2021 nyarán a meleg és csapadékszegény időjárás miatt jelentős aszály alakult ki, majd a rákövetkező évszakok sem tudták a talaj nedvességét megfelelően feltölteni, így a 2022-es nyarat már kiszáradt talajjal kezdtük. Ebből lett aztán az emlékezetes, történelmi súlyosságú aszály 2022 augusztusára, amelynek hátteréről részletes tanulmány is született. Ezután viszont 2023-ban mind a téli, mind a nyári félév hozott elegendő csapadékot, így nem alakult ki jelentős aszály. 2024 nyara viszonylag kedvezően indult, egészen a rekordmeleg július–augusztusig, amikor a hőség miatt a talajok rövid időre gyakorlatilag a 2022-es szintre száradtak vissza. Azóta is jellemzően csapadékhiány uralkodik: egy-két hónap kivételével elmaradt a szokásos csapadék. Így idén nyáron ismét súlyos aszályos helyzetből indulunk – ami aggasztó kilátásokat jelent a nyárra nézve.

Advertisement

Elmondhatjuk, hogy a tartós csapadékhiány vagy az extrém hőség önmagában is elegendő a súlyos talajszárazság kialakulásához, együttes előfordulásuk pedig szélsőséges aszályhelyzetet idézhet elő. Magyarország egy aszályra hajlamos területen fekszik. Bár az éves csapadékösszeg nem csökkent drasztikusan a 20. század eleje óta, a globálisnál nagyobb felmelegedés miatt térségünkben egyre gyakoribb és súlyosabb az aszály. Az általunk korábban elemzett ún. Pálfai-index alapján a jövő kilátásai borúsak: néhány évtized múlva az ország legnagyobb részén alig lesz aszálymentes év, a súlyos aszályok gyakorisága pedig a mai átlagnak akár a többszöröse is lehet.

Mindez a termőföldek kimerüléséhez, csökkenő élelmiszerforrásokhoz, növekvő inflációhoz és az elsivatagosodás miatt elvándorláshoz vezethet egy-egy térségben. A Párizsi Megállapodás klímacéljához szükséges antropogén kibocsátások globális csökkentése mellett elengedhetetlen a nemzeti szintű alkalmazkodás: többek közt az öntözőrendszerek kiépítése, mezővédő erdősávok fenntartása, vízmegtartó agrotechnológiák alkalmazása, valamint a megváltozott éghajlati viszonyokat jobban tűrő haszonnövények termesztése.

Advertisement

Zöldinfó

Gátat építenek a szennyezés útjába a rijekai finomító alatt

Tengerfenék-helyreállítási projektbe kezd az INA a rijekai finomító alatt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az INA horvát olajipari vállalat szerződést írt alá a Lamor és a Litoclean vezette nemzetközi konzorciummal egy tengerfenék-helyreállítási projekt megvalósítására, amelynek keretében egy hidraulikus gátat építenek a rijekai finomító alatt – közölte az alternativenergia.hu. A hatmillió euró értékű projektet három szakaszban, két év alatt valósítják meg, a munkálatok várhatóan 2027-ben fejeződnek be. A projekt megvalósítása egy újabb lépés az INA azon erőfeszítéseinek sorozatában, amelyek célja a rijekai finomító területén található karsztos terep történelmi szennyezettségének felszámolása – hangsúlyozta a vállalat, hozzátéve, hogy a projektben magasan képzett hazai és nemzetközi szakértők vesznek részt. A mélyedésekkel ellátott hidraulikus gát egy sor kútból áll majd, amelyeket a rijekai olajfinomító alatt, az Urinj félszigeten, a part mentén fúrnak. Ezek a fúrások mesterséges föld alatti mélyedést – a felszín alatti legalacsonyabb pontot – hoznak létre, amely lehetővé teszi a folyadék ellenőrzött összegyűjtését, és megakadályozza a tengerbe jutását. Az első fázisban a nemzetközi konzorcium öt tesztkutat fúr, és elvégzi az összes szükséges további elemzést a felszín alatti folyadékok mozgásának részletes tanulmányozása érdekében. A második fázis a fennmaradó kutak megépítését, valamint a hidraulikus gát projektdokumentációjának megtervezését és elkészítését foglalja magában, a harmadik fázisban telepítik a szükséges berendezéseket és megkezdik a szivattyúzási folyamatot.

Bojan Loncar, az INA rijekai karbantartás-menedzsmentjének vezetője elmondta: a vállalat szakértői csapata két olyan spanyolországi finomítót látogatott meg, amely hasonló kihívásokkal nézett szembe. Az egyik helyszín még működik, a másik már zárva van, de a múltból származó felhalmozódott szennyezés továbbra is szivárgott a tengerbe. Mindkét finomítóban kielégítő eredményt hozott az említett megoldás, ezért az INA úgy véli, a rijekai finomítóban is sikerrel jár – fogalmazott Loncar. Az állandó megoldás kidolgozásával párhuzamosan az INA egy sor rövid- és középtávú intézkedést hajt végre, amelyek célja a tenger védelme és a jelenlegi szivárgások megelőzése. Jelenleg 33 aktív kút működik, és további 40 fúrását tervezik az idén és jövőre. Minden kútnak egyértelműen meghatározott funkciója van – a szénhidrogén-kitermelésre használt kutak aktívak maradnak, tartalmuk pedig feldolgozásra kerül, míg a vizet tartalmazó kutakat monitorozásra használják, biztosítva, hogy semmi ne kerüljön a tengerbe – ismertette. A finomító alatt húzódó, geológiailag összetett, évtizedek óta történelmileg szennyezett terepet tovább destabilizálják az olyan természeti jelenségek, mint a földrengések és a szélsőséges árapályok. Hatásuk enyhítésére az INA óceáni gátakat épít, amelyek alkalmazkodnak az árapályhoz, és amelyek telepítésének engedélyezési eljárása jelenleg is folyamatban van. Ezenkívül minden kitermelt felszín alatti anyagot naponta laboratóriumban elemeznek, hogy megkülönböztessék a korábbi szennyeződéseket az újaktól. Minden tevékenységet az INA szakértői, valamint független szakemberek felügyelnek.

Goran Plese, az INA finomító és marketing üzemeltetési igazgatója hangsúlyozta: tisztában vannak azzal, hogy a föld alatti területek szennyezettek, és hogy bizonyos mennyiségű szénhidrogént tartalmaznak. Az INA rendkívül elkötelezett a probléma megoldása iránt, és a tartós eredmény megtalálása az egyik fő prioritása – mondta. A Lamor és a Litoclean a világ vezető környezetvédelmi vállalatai közé tartoznak, amelyek talaj-remediációra, hulladékgazdálkodásra, valamint szennyvíztisztításra szakosodtak, továbbá innovatív és testreszabott megoldásokat kínálnak a környezeti kockázatok enyhítésére.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák