Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Jogilag is kötelező lehet a klímavédelem?

A tét: emberi jogok, kártérítés és a bolygó jövője.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság (ICJ), az ENSZ legfőbb bírói szerve nem kötelező erejű állásfoglalásában felhívta a figyelmet az államok klímaváltozással kapcsolatos jogi kötelezettségeire – írja az alternativenergia.hu. Az állásfoglalás kiemelte a globális felmelegedés fenyegetését, és azt hogy, a klímaváltozás elleni fellépés elmulasztása sértheti a nemzetközi jogot. “Az üvegházhatású gázok kibocsátása egyértelműen emberi tevékenység eredménye, ami nem korlátozódik nemzeti határokra. A tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való jog az emberi jogok gyakorlásának elválaszthatatlan része” – mondta Ivaszava Judzsi, a bíróság elnöke.

Hozzátette: az éghajlatváltozással kapcsolatos egyezmények szigorú kötelezettségeket rónak az államokra, ezek be nem tartása a nemzetközi jog megsértését jelenti, és az államoknak együtt kell működniük a konkrét kibocsátáscsökkentési célok elérése érdekében. A bíróság szerint azok az országok, amelyeket kár ért az éghajlatváltozás következtében, jogosultak lehetnek kártérítésre az őket sújtó globális felmelegedés miatt. Azonban, hogy pontosan milyen kártérítés illeti meg őket, azt “esetenként” kell meghatározni. Az ICJ tavaly decemberben kéthetes tárgyalássorozatot folytatott az államok éghajlatváltozással kapcsolatos jogairól és felelősségéről, amelynek keretében több kis szigetország a nagy szennyező országok felelősségre vonását követelte.

Az éghajlatváltozás miatti tengerszint-emelkedés fenyegette kilenc szigetország évek óta tartó lobbizásának eredményeképpen az ENSZ Közgyűlése a Nemzetközi Bíróság tanácsadói véleményét kérte “az államoknak az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségeiről”. Antigua és Barbuda, a Bahama-szigetek, Tuvalu, Palau, Niue, Vanuatu, Saint Lucia, Saint Kitts és Nevis, valamint Saint Vincent és a Grenadine-szigetek képviselői úgy vélik, néhány súlyosan szennyező ország megsérti az önrendelkezéshez való jogukat, ezért felelősségre kell vonni őket. A bíróság döntése elősegítheti az államok közötti elszámoltathatóságot klímakérdésekben, például a szennyezés vagy a kibocsátások terén.

Advertisement

Zöldinfó

A klímaváltozás már a vetéseket is átírja

Átalakította a tavaszi vetésszerkezetet a klímaváltozás belföldön, területnagyságot tekintve az olajos napraforgó megelőzte a kukoricát idén.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A növényvédőszer- és vetőmaggyártó cég becslése szerint a napraforgó vetésterülete elérhette a 800 ezer hektárt, a kukoricáé viszont 620 ezer hektár körülire csökkent – írja az alternativenergia.hu. A változást azzal magyarázták, hogy a szárazság nem kedvez a kukoricatermelésnek, a napraforgó jobb stressztűrő képessége szélsőséges időjárási helyzetekben versenyelőnyt jelent. Az átalakulást a közlemény szerint a piaci igények is ösztönzik, az energiaárak emelkedése és a nyersolajellátás zavarai miatt ugyanis világszerte felértékelődött a növényi olaj. A termelés ugyanakkor nem tart lépést az erősödő kereslettel, nemzetköz szinten a vetésterület-változások nagyrészt kiegyenlítik egymást.

Magyarország stabilan a legnagyobb napraforgó-termelők közé tartozik, kukoricából viszont ma már behozatalra szorul, az EU is inkább csak belső felhasználára termel. A Syngenta úgy látja, hogy a kukoricaterlemésben most a kockázatcsökkentés a legfontosabb szempont, csúcstermések helyett a hozam megőrzésére kell törekedni. Segíthetnek ebben a vízmegőrző talajművelési technológiák, a korszerű technológiák, agrotechnika, valamint a megfontolt termesztési döntések. A napraforgó-termelőknek a szárazságtűrő hibridek alkalmazását ajánlják, az új fajtákat már kifejezetten szélsőséges körülmények között fejlesztik – tették hozzá.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák