Zöldinfó
Jogilag is kötelező lehet a klímavédelem?
A tét: emberi jogok, kártérítés és a bolygó jövője.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság (ICJ), az ENSZ legfőbb bírói szerve nem kötelező erejű állásfoglalásában felhívta a figyelmet az államok klímaváltozással kapcsolatos jogi kötelezettségeire – írja az alternativenergia.hu. Az állásfoglalás kiemelte a globális felmelegedés fenyegetését, és azt hogy, a klímaváltozás elleni fellépés elmulasztása sértheti a nemzetközi jogot. “Az üvegházhatású gázok kibocsátása egyértelműen emberi tevékenység eredménye, ami nem korlátozódik nemzeti határokra. A tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való jog az emberi jogok gyakorlásának elválaszthatatlan része” – mondta Ivaszava Judzsi, a bíróság elnöke.
Hozzátette: az éghajlatváltozással kapcsolatos egyezmények szigorú kötelezettségeket rónak az államokra, ezek be nem tartása a nemzetközi jog megsértését jelenti, és az államoknak együtt kell működniük a konkrét kibocsátáscsökkentési célok elérése érdekében. A bíróság szerint azok az országok, amelyeket kár ért az éghajlatváltozás következtében, jogosultak lehetnek kártérítésre az őket sújtó globális felmelegedés miatt. Azonban, hogy pontosan milyen kártérítés illeti meg őket, azt “esetenként” kell meghatározni. Az ICJ tavaly decemberben kéthetes tárgyalássorozatot folytatott az államok éghajlatváltozással kapcsolatos jogairól és felelősségéről, amelynek keretében több kis szigetország a nagy szennyező országok felelősségre vonását követelte.
Az éghajlatváltozás miatti tengerszint-emelkedés fenyegette kilenc szigetország évek óta tartó lobbizásának eredményeképpen az ENSZ Közgyűlése a Nemzetközi Bíróság tanácsadói véleményét kérte “az államoknak az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségeiről”. Antigua és Barbuda, a Bahama-szigetek, Tuvalu, Palau, Niue, Vanuatu, Saint Lucia, Saint Kitts és Nevis, valamint Saint Vincent és a Grenadine-szigetek képviselői úgy vélik, néhány súlyosan szennyező ország megsérti az önrendelkezéshez való jogukat, ezért felelősségre kell vonni őket. A bíróság döntése elősegítheti az államok közötti elszámoltathatóságot klímakérdésekben, például a szennyezés vagy a kibocsátások terén.
Zöldinfó
Megkezdődik az energetikai kutatás-fejlesztési pályázatok értékelése
Kétszeres túligénylés az energetikai kutatás-fejlesztési pályázaton.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Lezárult a jelentkezési időszak az energetikai korszerűsítéseket ösztönző programcsomag 13 milliárd forintos keretösszegű kutatás-fejlesztési kiírásán. A pályázat a piacról még hiányzó innovatív technológiai fejlesztések, jelentős tudományos, műszaki újdonságtartalommal rendelkező termékek, prototípusok, szolgáltatások létrehozását támogatja energetikai fókusszal. A benyújtási határidőig 71 hazai vállalkozás vagy konzorcium jelezte összesen 28 milliárd forintnyi támogatási igényét – írta az alternativenergia.hu. Hangsúlyozták: a gazdaság- és iparfejlesztési törekvések a tiszta és megfizethető energiaforrások további térnyerését elősegítve hangolhatók össze az energetikai és klímapolitikai célokkal. Magyarország azt vállalta, hogy 2030-ra a végső energiafogyasztás 30 százalékát megújuló alapon állítjuk elő, a végső energiaigény 800-ról 740 petajoulera csökken.
A hazai zöldgazdaság kimagasló termelői kapacitásokkal rendelkezik főként az akkumulátor- és hőszivattyúgyártásban. A vállalatok a pályázati segítséggel akár egyetemekkel, kutatóintézetekkel együttműködve is belevághatnak az új technológiák, eszközök kifejlesztésébe – tették hozzá. Az EM felidézte, a 13 milliárd forint vissza nem térítendő forrás tizenegy célterületen megvalósuló alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre fordítható. Támogatható technológiaként jöhetnek szóba egyebek mellett a nem-kémiai alapú magas hatásfokú energiatárolás, az akkumulátorok élettartamának optimalizálása, hatékony és környezetkímélő újrahasználata, a hulladékhő vagy az alacsony hőmérsékletű geotermikus kutak hasznosítása.
A benyújtási időszak lezárásával megkezdődik az értékelés, a lebonyolító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal jövő áprilisig dönt a támogatásokról. Az egy projektre adható állami hozzájárulás minimum 100 millió és legfeljebb 600 millió forint. A projektek végrehajtására a szerződéskötéstől számított 24-48 hónap áll majd rendelkezésre – emlékeztetett a minisztérium.
A közlemény idézi Steiner Attila energetikáért felelős államtitkárt, aki kiemelte: “A kormány minden korábbinál több forrást biztosít a hazai vállalkozások számára ahhoz, hogy sokszínű korszerűsítésekkel mérsékeljék energiafelhasználásukat és rezsiterheiket. A Jedlik Ányos Energetikai Programban meghirdetett támogatások összértéke már meghaladta az 500 milliárd forintot. A kutatás-fejlesztési pályázat segítségével a gyakorlatban jól hasznosítható magyar ötletek piacképes termékekké, szolgáltatásokká válhatnak. A felhívás Magyarország energiaszuverenitása mellett a hazai gazdaság versenyképességét is erősítheti. A Jedlik-programban folyamatosan nyitjuk meg az újabb lehetőségeket, holnaptól a biogáz és biometán előállítását, majd az ipari energiatárolók telepítését ösztönző pályázatok indulnak el.”
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaMagyarország világelső lett a napelemes áramtermelés arányában
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaÁllami támogatás érkezhet a napelemes háztartások számára energiatárolóra
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaA jövő rezsicsökkentése: saját energia, kiszámítható költségek
-
Zöldinfó22 óra telt el a létrehozás ótaAranyat érő gomba, pusztuló élőhelyek szigorúbb ellenőrzések jönnek Romániában
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaÉvek óta halogatom a napelem telepítést, már késő?
