Zöldinfó
Mátrai Művészeti Napok: erdő és zene összefonódása a fenntarthatóságért
Erdei helyszíneken tartott komoly- és népzenei koncertekkel, gyerekprogramokkal és más kulturális-környezettudatossági rendezvényekkel várja vendégeit június 28. és július 6. között a Mátrai Művészeti Napok programsorozata – hangzott el kedden a rendhagyó fesztiválról szóló budapesti sajtótájékoztatón.
“Nem tömegrendezvényről van szó, itt még több a fa, mint az ember” – fogalmazott Szabó Lajos erdész, főszervező az idén 11. alkalommal megrendezett, ingyenes programsorozatról. Mint mondta, a fesztivál célja, hogy az erdő és a művészet erejével környezettudatos, fenntartható életre sarkallja az embereket. “Az erdő nemcsak rendezvényhelyszín, hanem az élmények, a tudás, a művészet táptalaja. Nemcsak megújuló természeti erőforrás, hanem testi-lelki feltöltődésünk forrása is” – mondta.
A Muzsikál az erdő mottójú fesztivál 9 napján és 9 helyszínén fellép mások mellett Lajkó Félix, Szokolay Dongó Balázs, Palya Bea, Illényi Katica, a Muzsikás Együttes és az Egri Szimfonikus Zenekar. A koncertek mellett vezetett erdei séták, kerékpáros, lovas és bakancsos túrák, ismeretterjesztő előadások, képzőművészeti kiállítások, gyermekprogramok, helyi termékek bemutatója, falusi vendéglátás és fenntartható gazdálkodás műhely várja a vendégeket.
Szabó Lajos az újdonságok között említette, hogy idén három pályázatot is hirdettek a fesztiválhoz kapcsolódóan: a képzőművészeti pályázat zsűrijének elnöke Józsa Judit kerámiaszobrász, a fotópályázat zsűrielnöke Haris László fotóművész, míg az irodalmi pályázatra beérkezett több mint 500 prózaművet és verset a Mátrai Művészeti Napok régi támogatója, Jókai Anna vezetésével értékelik.
A fesztivál eddigi helyszíneinek sorába – Kozárd, Galyatető, Ipolytarnóc, Kékestető, Gyöngyöstarján, Szurdokpüspöki, Pásztó-Mátrakeresztes és Tar-Fenyvespuszta – idén az ágasvári turistaház is csatlakozik. A koncertek helyszínére egy-két órás, vezetett erdei sétákon lehet eljutni, melyek hidat képeznek a túlhajszolt mindennapok és az erdei helyszín nyugalma között.
Szabó Lajos szerint a Mátrai Művészeti Napokat sokan egyfajta mozgalomként kezdték el emlegetni. Tavaly Kecskeméten tartották az első Mátrán kívüli rendezvényüket, és idén is szeretnék folytatni az országjárást: még nyáron visszatérnek a hírös városba, ősszel pedig Székesfehérváron debütálnak – hangoztatta.
A sajtótájékoztatón felszólalt Szabó Sipos Máté, az Operaház karigazgatója is, aki a fesztiválon az Egri Szimfonikusokat fogja vezényelni a Kozárd-közeli andezitbányában. “Ez a fesztivál, amelynek talán egész Európában nincsen párja, visszavisz minket az eredethez, ahol a művészet csírái keletkezhettek” – mondta.
Lomniczi Gergely, az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára a fesztivált az egyesület kiemelt rendezvényeként méltatta. Kiemelte, hogy az ágasvári turistaház bevonása hozzájárulhat az erdei turizmus fejlődéséhez.
Zöldinfó
Fokozott állatorvosi ellenőrzés indult a szerbiai járvány megfékezésére
Fokozott állatorvosi ellenőrzést vezettek be Dél-Szerbiában juh- és kecskehimlő miatt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Fokozott állatorvosi ellenőrzést vezettek be a dél-szerbiai Raska környékén, miután juh- és kecskehimlőt mutattak ki egy helyi gazdaságban – írja az alternativenergia.hu. A hatóságok szerint minden szükséges intézkedést megtettek a fertőzés továbbterjedésének megakadályozására. A betegséget egy olyan gazdaságban azonosították, ahol 67 juhot és 60 bárányt tartottak. A laboratóriumi vizsgálatok kevesebb mint 24 órán belül megerősítették a fertőzést, ezt követően pedig az állategészségügyi előírásoknak megfelelően mind a 127 állatot leölték. Ez az első, juh- és kecskehimlővel kapcsolatos megerősített járványgóc Szerbiában 2026-ban.
A fertőzött gazdaság környezetében szigorú állategészségügyi felügyeletet rendeltek el, ellenőrzik az állatok mozgatását, és fokozott megfigyelés alatt tartják a környező tenyészeteket. Az állatorvosok a közeli településeken is vizsgálják az állományokat, hogy időben kiszűrjék az esetleges újabb fertőzéseket. Dragan Glamocic szerb mezőgazdasági miniszter szerint a vírus feltehetően illegális állatszállítás útján, Koszovó felől jutott Szerbiába. Hozzátette, hogy a juh- és kecskehimlő kevésbé jelentős gazdasági károkat okozhat, mint az afrikai sertéspestis, és emlékeztetett arra, hogy egy hasonló járványt tavaly mintegy két hónap alatt sikerült felszámolni. A juh- és kecskehimlő rendkívül fertőző vírusos állatbetegség, amely kizárólag a juhokat és a kecskéket érinti, emberre nem veszélyes.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMilliárdos beruházásokkal gyorsítaná az EU a tiszta energiára való átállást
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaLegmagasabb fokozatú aszályriadót rendeltek el az ország nagy részén

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés