Zöldinfó
A startupok is rákattantak az energetikára
Egyre nagyobb az aktivitás az energetikai fejlesztésekben, a hangsúly pedig mindinkább a megújuló erőforrásokra, az ehhez szorosan kapcsolódó energiatárolásra, illetve a hatékonyságnövelésre kerül. De a „smart” megoldásokban is egyre több cég lát fantáziát.
Ma még senki sem tudja, hogy miként néz majd ki az energiaszektor néhány évtized múlva. Ahogyan kevesen mondták volna meg akár csak évekkel korábban is, hogy az Egyesült Államok energetikai függetlensége egy-két évtized kérdése lehet a nem hagyományos szénhidrogének (főleg a palagáz) kitermelésének felfutásával. Az USA mára az egyik legnagyobb energiatermelő a világon, olajkitermelése pedig jövőre már akár Oroszországot vagy Szaúd-Arábiát is lekörözheti. Persze nemcsak az energiatermelési módok változnak, hanem a továbbítás és a felhasználás is új utakat keres magának.
Kevesebb szennyezés, hatékonyabb energiatárolás
Az energetika területén zajló technológiai innovációk egyik fő területe a károsanyag-kibocsátás csökkentése, vagyis a megújuló-alapú termelés helyzetének javítása, a villamos energia tárolása.
Egy gazdaságos és technológiai szempontból is hatékony modell kidolgozása komoly potenciált – és költségcsökkentő tényezőt – jelentene az iparágban. Itt ugyanis jelentős mennyiségű kiegyenlítő energiát lehetne megtakarítani, hiszen jelenleg az időjárásfüggő megújulók mellé nagy, hagyományos energiatermelő kapacitásból felálló kiegyenlítő „flottát” kell létrehozni. Mindez azonban amellett, hogy pénzügyi megtakarítással kecsegtet, nem csupán finanszírozási kérdés. A fejlesztések a megújuló alapon termelők rendszerbe illesztésének és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének is komoly lökést adhatnak.
A tároláson kívül a villamosenergia-hálózatokra is nagy nyomást helyez a megújulók térnyerése. Ha süt a nap, vagy fúj a szél, az ezekből energiát termelő egységek hatalmas mennyiségű áramot továbbítanak, máskor azonban ennél jóval kevesebbet, sőt termelésük akár teljesen le is állhat. A háztartási méretű, decentralizált erőművek termelése ráadásul teljesen új logikát igényel a hálózat oldalán is. Ez már az úgynevezett okostechnológiák területe, azaz a kétirányú áramlást és mérést, irányíthatóságot és alkalmazkodást lehetővé tevő okosmérésé (smart metering) és okoshálózatoké (smart grid).
Innováció kicsiben és nagyban
Dinamikus fejlődést vetít előre az energetikai fejlesztésekben, hogy mind több startup jelenik meg az energetikában. Az induló, innovatív vállalkozások változatos területen aktívak, így többek között az otthoni energiafogyasztást optimalizáló okostermosztát, a mobileszközök napelemes töltésére alakult közösségi kezdeményezés, az energiafaló háztartási eszközök azonosítását segítő alkalmazások, az irodai energiafelhasználást csökkentő megoldások szerepelnek e körben.
A startupok mellett természetesen a globális óriáscégek is igyekeznek kivenni a részüket az energiatakarékosságot is erősítő smart piacból, legyen szó intelligens energiatermelésről és -fogyasztásról, az okosvárosokról, a hálózatba kapcsolt autókról (connected car) vagy az okosotthonokról. A leginnovatívabb vállalatok, fejlesztések között említhetők például a Tesla elektromos autói, a GE intelligens szélturbinája vagy a Philips LED-es okosfényforrásai is.
A teljes cikk itt olvasható.
Zöldinfó
Győr környékén is nagyszabású madárvédelmi fejlesztéseket hajt végre az E.ON
Az idén már 3300 fészek várja a gólyákat az E.ON áramhálózatán.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A vállalat 70 új gólyafészek telepítésével, 80 meglévő fészek újjáépítésével, 250 villanyoszlop madárbaráttá alakításával és Győr környékén 8,5 kilométeres madárvédelmi beruházással teszi biztonságosabbá a madarak fészkelését – közölte az E.ON Hungária Csoport. Az alternativenergia.hu közleménye szerint a Dunántúl, Pest vármegye és Budapest áramhálózatát működtető vállalat idén több mint 250 villanyoszlop madárbarát átalakítását tervezi, és a munkák jelentős része még a gólyák érkezése előtt elkészül. Az oszlopokra madárbarát burkolatot, hosszú szigetelőket, madárkiülőket telepítenek, valamint áramkötéscseréket hajtanak végre a madarak biztonságáért. A gólyák költését masszív fészektartókkal segítik, ezekből idén 70 darabot szerelnek fel. A viharban megsérült fészkeket újjáépítik, a mázsás súlyú és leborulás-veszélyes fészkek súlyát pedig természetvédelmi szakemberek csökkentik.
Összesen 80 helyszínen újítanak fel gólyafészkeket. Így idén már 3300 biztonságos, új vagy megerősített fészkelőhely várja a gólyapárokat az E.ON áramhálózatán. Kiemelik: a legtöbb fészeképítést és javítást ősszel és télen végzik, hogy tavasszal ne zavarják a költést. Az új fészkek helyét a nemzeti parkok szakemberei jelölik ki, jellemzően olyan oszlopokon, ahol a gólyák korábban próbálkoztak már költéssel vagy hordtak fel fészekanyagot. A közleményben kitérnek arra, hogy több nagy volumenű madárvédelmi beruházást végez az E.ON Győr környéki áramhálózatai kapcsán. Mintegy 8,5 kilométeres nyomvonalhosszban építi át a középfeszültségű légvezetékeit madárbarát fejszerkezet alkalmazásával, emellett számos helyen telepít madárvédő burkolatokat, a madarakat a vezetéktől távol tartó hosszú szigetelőket, alul vezetett burkolt áramkötéseket. A madarak biztonságos megkapaszkodását a hálózatra szerelt madárkiülőkkel segítik majd.
A fejlesztések ebben a régióban majdnem 20 településen áthaladó áramhálózatot érintenek, a legnagyobb beruházásokat Halászi, Sarród, Kapuvár, Szil, Pér, Magyarkeresztúr, Kisbajcs, Rábacsanak és Győr Sashegypuszta térségében valósítja meg az E.ON. Ezenkívül gólyafészek-javításokat, új fészektartó kihelyezéseket is jelentős számban végeznek a cég szakemberei Győr környékén. A vércséket, sólymokat új költőládák telepítésével segíti a cég, mivel ezek a nagy testű madarak nem építenek saját fészket, helyette más madarakét foglalják el. Az E.ON nagyfeszültségű oszlopain már 120 biztonságos műfészek található, és idén továbbiakat helyeznek ki a szakemberek, illetve együttműködve a nemzeti parkokkal segítenek a fiókák gyűrűzésében is – áll a közleményben.
Kiemelik: az E.ON madárvédelmi beruházásai éves szinten 350-400 millió forintos költséget jelentenek, amelyet az energiacég saját forrásból finanszíroz. Mint írják, 2025-ben rekordszámú, 912 gólyafiókát gyűrűztek az E.ON segítségével a Dunántúlon a madárvédelemért felelős szakemberek: a legtöbb gyűrűt – összesen 253-at – Veszprém vármegyében helyezték a fiókák lábára, Győr-Moson-Sopronban 157, Tolnában 144, Fejér vármegyében 114 fióka kapott távolról leolvasható, egyedi ornitológiai jelzést.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több társasház élne a digitális fűtési költségmegosztás lehetőségével
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMagyar fejlesztésű, Európában is egyedülálló klímaélmény-program indul Budapesten
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaNapelempark és energiatároló épül Kiskunhalason, évi 20 ezer tonnával csökkenhet a CO₂-kibocsátás

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés