Zöldinfó
A startupok is rákattantak az energetikára
Egyre nagyobb az aktivitás az energetikai fejlesztésekben, a hangsúly pedig mindinkább a megújuló erőforrásokra, az ehhez szorosan kapcsolódó energiatárolásra, illetve a hatékonyságnövelésre kerül. De a „smart” megoldásokban is egyre több cég lát fantáziát.
Ma még senki sem tudja, hogy miként néz majd ki az energiaszektor néhány évtized múlva. Ahogyan kevesen mondták volna meg akár csak évekkel korábban is, hogy az Egyesült Államok energetikai függetlensége egy-két évtized kérdése lehet a nem hagyományos szénhidrogének (főleg a palagáz) kitermelésének felfutásával. Az USA mára az egyik legnagyobb energiatermelő a világon, olajkitermelése pedig jövőre már akár Oroszországot vagy Szaúd-Arábiát is lekörözheti. Persze nemcsak az energiatermelési módok változnak, hanem a továbbítás és a felhasználás is új utakat keres magának.
Kevesebb szennyezés, hatékonyabb energiatárolás
Az energetika területén zajló technológiai innovációk egyik fő területe a károsanyag-kibocsátás csökkentése, vagyis a megújuló-alapú termelés helyzetének javítása, a villamos energia tárolása.
Egy gazdaságos és technológiai szempontból is hatékony modell kidolgozása komoly potenciált – és költségcsökkentő tényezőt – jelentene az iparágban. Itt ugyanis jelentős mennyiségű kiegyenlítő energiát lehetne megtakarítani, hiszen jelenleg az időjárásfüggő megújulók mellé nagy, hagyományos energiatermelő kapacitásból felálló kiegyenlítő „flottát” kell létrehozni. Mindez azonban amellett, hogy pénzügyi megtakarítással kecsegtet, nem csupán finanszírozási kérdés. A fejlesztések a megújuló alapon termelők rendszerbe illesztésének és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének is komoly lökést adhatnak.
A tároláson kívül a villamosenergia-hálózatokra is nagy nyomást helyez a megújulók térnyerése. Ha süt a nap, vagy fúj a szél, az ezekből energiát termelő egységek hatalmas mennyiségű áramot továbbítanak, máskor azonban ennél jóval kevesebbet, sőt termelésük akár teljesen le is állhat. A háztartási méretű, decentralizált erőművek termelése ráadásul teljesen új logikát igényel a hálózat oldalán is. Ez már az úgynevezett okostechnológiák területe, azaz a kétirányú áramlást és mérést, irányíthatóságot és alkalmazkodást lehetővé tevő okosmérésé (smart metering) és okoshálózatoké (smart grid).
Innováció kicsiben és nagyban
Dinamikus fejlődést vetít előre az energetikai fejlesztésekben, hogy mind több startup jelenik meg az energetikában. Az induló, innovatív vállalkozások változatos területen aktívak, így többek között az otthoni energiafogyasztást optimalizáló okostermosztát, a mobileszközök napelemes töltésére alakult közösségi kezdeményezés, az energiafaló háztartási eszközök azonosítását segítő alkalmazások, az irodai energiafelhasználást csökkentő megoldások szerepelnek e körben.
A startupok mellett természetesen a globális óriáscégek is igyekeznek kivenni a részüket az energiatakarékosságot is erősítő smart piacból, legyen szó intelligens energiatermelésről és -fogyasztásról, az okosvárosokról, a hálózatba kapcsolt autókról (connected car) vagy az okosotthonokról. A leginnovatívabb vállalatok, fejlesztések között említhetők például a Tesla elektromos autói, a GE intelligens szélturbinája vagy a Philips LED-es okosfényforrásai is.
A teljes cikk itt olvasható.
Zöldinfó
Bővült a hazai erdővagyon: új adatok érkeztek Magyarország erdőiről
Csaknem 4 millió köbméterrel nőtt tavaly Magyarország élőfakészlete.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Csaknem 4 millió köbméterrel nőtt Magyarország élőfakészlete 2025-ben: 419 055 552 köbméterről 423 012 239 köbméterre változott az Élő Környezetért Felelős Minisztérium Erdőrendezési Főosztályának tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tavalyi adatok alapján az erdőrészletek összterülete 1 960 936 hektárról 1 962 043 hektárra, ezen belül az őshonos fafajok területe 1 115 020 hektárról 1 117 574 hektárra nőtt. A kitermelt fatérfogat 2024-ben elérte a 6 946 532 köbmétert, 2025-ben a 7 546 205 köbmétert – írták. Rendeltetésük szerint a belföldi erdőkből 1 151 964 hektár gazdasági, 14 464 hektár közjóléti, 795 614 hektár különféle védelmi célokat szolgált. A védett erdőrészletek területe 428 563 hektár, a Natura 2000 erdőrészletek területe 773 672 hektár.
Fafajok szerinti megoszlásban az akác vezet 463 235 hektárral, majd a tölgy a második legelterjedtebb fafaj 395 560 hektárral, utána a cser 219 988 hektárral. A fakitermelésben az akác, a fenyő és a nemes nyár állt az élen tavaly. A teljes magyarországi erdőterületből a 19 erdőgazdasági zrt. 970 356 hektárt birtokol, 32 813 magánszemélynek összesen 422 421 hektárja van, az erdőbirtokossági társulásoknak 98 787 hektárja, a 3 HM vagyonkezelőnek 96 332 hektárja, egyéb gazdasági társulásoknak 83 487 hektárja. A nemzeti parkok igazgatóságaihoz 52 593 hektár tartozik, a fennmaradó erdőterület pedig más szervezetekhez, egyesületekhez, alapítványokhoz, szövetkezetekhez, vízügyi szervekhez tartozik, illetve önkormányzati vagy egyházi tulajdon. A gazdálkodó nélküli erdőterület nagysága 287 302 hektár volt 2025-ben.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés