Zöldinfó
A startupok is rákattantak az energetikára
Egyre nagyobb az aktivitás az energetikai fejlesztésekben, a hangsúly pedig mindinkább a megújuló erőforrásokra, az ehhez szorosan kapcsolódó energiatárolásra, illetve a hatékonyságnövelésre kerül. De a „smart” megoldásokban is egyre több cég lát fantáziát.
Ma még senki sem tudja, hogy miként néz majd ki az energiaszektor néhány évtized múlva. Ahogyan kevesen mondták volna meg akár csak évekkel korábban is, hogy az Egyesült Államok energetikai függetlensége egy-két évtized kérdése lehet a nem hagyományos szénhidrogének (főleg a palagáz) kitermelésének felfutásával. Az USA mára az egyik legnagyobb energiatermelő a világon, olajkitermelése pedig jövőre már akár Oroszországot vagy Szaúd-Arábiát is lekörözheti. Persze nemcsak az energiatermelési módok változnak, hanem a továbbítás és a felhasználás is új utakat keres magának.
Kevesebb szennyezés, hatékonyabb energiatárolás
Az energetika területén zajló technológiai innovációk egyik fő területe a károsanyag-kibocsátás csökkentése, vagyis a megújuló-alapú termelés helyzetének javítása, a villamos energia tárolása.
Egy gazdaságos és technológiai szempontból is hatékony modell kidolgozása komoly potenciált – és költségcsökkentő tényezőt – jelentene az iparágban. Itt ugyanis jelentős mennyiségű kiegyenlítő energiát lehetne megtakarítani, hiszen jelenleg az időjárásfüggő megújulók mellé nagy, hagyományos energiatermelő kapacitásból felálló kiegyenlítő „flottát” kell létrehozni. Mindez azonban amellett, hogy pénzügyi megtakarítással kecsegtet, nem csupán finanszírozási kérdés. A fejlesztések a megújuló alapon termelők rendszerbe illesztésének és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének is komoly lökést adhatnak.
A tároláson kívül a villamosenergia-hálózatokra is nagy nyomást helyez a megújulók térnyerése. Ha süt a nap, vagy fúj a szél, az ezekből energiát termelő egységek hatalmas mennyiségű áramot továbbítanak, máskor azonban ennél jóval kevesebbet, sőt termelésük akár teljesen le is állhat. A háztartási méretű, decentralizált erőművek termelése ráadásul teljesen új logikát igényel a hálózat oldalán is. Ez már az úgynevezett okostechnológiák területe, azaz a kétirányú áramlást és mérést, irányíthatóságot és alkalmazkodást lehetővé tevő okosmérésé (smart metering) és okoshálózatoké (smart grid).
Innováció kicsiben és nagyban
Dinamikus fejlődést vetít előre az energetikai fejlesztésekben, hogy mind több startup jelenik meg az energetikában. Az induló, innovatív vállalkozások változatos területen aktívak, így többek között az otthoni energiafogyasztást optimalizáló okostermosztát, a mobileszközök napelemes töltésére alakult közösségi kezdeményezés, az energiafaló háztartási eszközök azonosítását segítő alkalmazások, az irodai energiafelhasználást csökkentő megoldások szerepelnek e körben.
A startupok mellett természetesen a globális óriáscégek is igyekeznek kivenni a részüket az energiatakarékosságot is erősítő smart piacból, legyen szó intelligens energiatermelésről és -fogyasztásról, az okosvárosokról, a hálózatba kapcsolt autókról (connected car) vagy az okosotthonokról. A leginnovatívabb vállalatok, fejlesztések között említhetők például a Tesla elektromos autói, a GE intelligens szélturbinája vagy a Philips LED-es okosfényforrásai is.
A teljes cikk itt olvasható.
Zöldinfó
A válaszadók 77 százaléka a természetvédelmet helyezné előtérbe a Balatonnál
A magyarok többsége szigorúbban védené a Balatont a túlzott beépítéstől.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Balaton védelmét a többség az államtól várja, és akár a természeti kockázattal járó beruházások felfüggesztését, az ilyen területeket érintő állami kisajátítást vagy az építési tilalom bevezetését is támogatná – derül ki a 21 Kutatóközpont októberi, reprezentatív országos kutatásából. A kutatóközpont kedden az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a felmérés 2026. október 13–15. között zajlott, ezer fő megkérdezésével, az European Climate Foundation megrendelésére – írja az alternativenergia.hu. Az eredmények szerint a megkérdezettek 65 százaléka gondolja úgy, hogy a Balaton partját túlságosan beépítették az elmúlt időszakban, míg 15 százalék ezzel ellentétes véleményen van. A válaszadók ötöde nem tudott véleményt formálni a kérdésben. A megkérdezettek 60 százaléka szerint nincs elég szabadstrand a Balaton partján, 20 százalék viszont úgy véli, hogy elegendő a hozzáférhető partszakasz.
A Balaton-parti beépítésekről a válaszadók több mint háromnegyede, 77 százaléka szerint elsősorban a természetvédelmi szempontokat kellene figyelembe venni, míg 13 százalék inkább a gazdasági és befektetői szempontokat helyezné előtérbe. Azzal, hogy fel kellene-e függeszteni a beruházások engedélyezését, illetve kivitelezését mindaddig, amíg tudományos vizsgálat készül a környezeti hatásokról, a válaszadók 44 százaléka teljes mértékben egyetért. További 28 százalék inkább támogatná az intézkedést, míg 23 százalék ellenezné a felfüggesztést.
A megkérdezettek 55 százaléka szerint elsődlegesen az állam felelőssége, hogy a Balatont mint természeti értéket megőrizze. Második helyen a helyi önkormányzatok állnak 22 százalékkal, míg a lakosságot 9 százalék jelölte meg. A kérdőív két lehetséges intézkedés támogatottságára is kitért: a kisajátításra és az építési tilalomra. A válaszadók 72 százaléka támogatná, hogy az állam akár kisajátítással védje meg az érzékeny Balaton menti területeket, 21 százalékuk viszont ellenzi ezt a kezdeményezést. Emellett 57 százalék teljes mértékben, további 27 százalék pedig inkább támogatja a teljes építési tilalom bevezetését a kiemelt fontosságú Balaton-parti területeken.
Összességében a kutatás eredményeiből az rajzolódik ki, hogy a többség támogatná, ha az állam fellépne a Balaton természeti értékeinek védelmében a beruházókkal szemben – összegezte az eredményeket a 21 Kutatóközpont. A közlemény szerint a véleménykülönbségekben az is megmutatkozott, hogy azok, akik soha nem látogatják a Balatont, kevésbé tudtak állást foglalni a kérdésekben, és bizonyos esetekben kevésbé elkötelezettek a tó védelme mellett, mint a rendszeres látogatók. A telefonos adatfelvételben az interjúalanyok kiválasztásának súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai alapján történt, lakóhely, nem, kor és iskolai végzettség szerint.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaElkerülhetők a méregdrága tetőfelújítások egy új napelemes tartószerkezettel
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaMegéri akkumulátort telepíteni a napelemek mellé? Egy család példája megmutatja
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTovábbra is Magyarország az orosz vezetékes földgáz legnagyobb uniós importőre
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA szennyezés már nem érheti meg: emelkednek a környezetvédelmi bírságok
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaAkár 1,6 millió forint támogatás jár az otthoni akkumulátorokra Lengyelországban

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés