Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A Facebookon szégyenítik meg a vízpazarlókat

Létrehozva:

|

Immár három éve tart az aszály Kalifornia déli részén. Mintegy 1200 év nem volt ilyen szörnyű vízhiány a régióban, ahol a lakosság körében új etikai mérce lett a vízzel túl bőkezűen bánó polgárok megszégyenítése.

Vannak részei Kaliforniának, ahol a lakók hetente csak egyszer zuhanyoz(hat)nak és az e célra használt vizet sem engedik le a lefolyón, hanem öntözésre használják.

A csapadékkal rendszerint gazdagon ellátott Észak-Kaliforniával ellentétben az aszályos déli régióban nem ritka látvány, hogy az egykor gyönyörűen zöldellő gyepeket felváltják az esővízgyűjtő hordók és egyéb eszközök – írta a The New York Times.

A füvet több helyen gránitkövekkel vagy egyéb borítással helyettesítették. Sokan az edények elmosogatásához használt vízzel locsolnak a kertben.

Advertisement

E-bemószerolás

Azok a szomszédok, akik merészelnek füvet öntözni, nem kevesebbet kockáztatnak, minthogy lencsevégre kapott akciójuk a közösségi oldalakon köt ki. Már neve is van az online agorán történő beárulásnak: aszályszégyenítés (drought shaming), mondván szégyellje magát, aki a köz és a polgártársak kárára mer pazarolni.

Advertisement

Kalifornia kormányzója, Jerry Brown új szabályozást kezdeményezett a vízerőművekben és víztározókban levő készletek megőrzésére. Ez magában foglalja a víz szándékos drágítását egy bizonyos mennyiségen felül és büntető jellegű felár kiszabását a nagybani felhasználókra. Ilyenek például a milliomosok villái és birtokai.
A középosztály és az illetékesek tudják, hogy a spórolás nem egyszerű egy olyan államban, amely bővelkedik a kerti úszómedencékben és az azokat üzemeltető villa- sőt kastélytulajdonosokban. Ők a megemelt vízdíjat is könnyen bírnák, s nem válnának meg életük eme luxuselemétől. Ahogy a számtalan golfpálya fenséges zöld gyepei sem tűnnének el egyik napról a másikra.

Brown szerint vízadóra lenne szükség. A kormányzó 4,6 millió négyzetméternyi vízigényes terület (főleg gyep és virágágyás) átalakítását irányozta elő.

Advertisement

Kérésére a State Water Resources Control Board április közepén hozta nyilvánosságra rendelet-tervezetét, mellyel a vízfogyasztás 10-35%-os csökkentését irányoznák elő (a 2013-as szinthez képest), a spórolás mértékét az adott település és közösség életkörülményeihez, de legfőképp az eddig megvalósult víztakarékosság mértékéhez szabva, írta az International Business Times.

Ahol már élen járnak a spórolásban, ott kisebb mértékű további megtakarítást vár majd el a közösségtől a jogszabály. Tavaly Brown már meghirdette a 20%-os önkéntes vízspórolást, de törvényileg kötelező erő híján a magánszektor céges szereplői és a magánszemélyek nem voltak képesek valóra váltani a kívánt takarékosságot.

Advertisement

Ha az állam képviselő-testülete elfogadja a javaslatot, júniustól kezdve Kalifornia lakossága és gazdasága -tagállami szinten- 25 %-kal lesz kénytelen visszafogni vízhasználatát.

A teljes cikk itt olvasható.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

A Balaton is érintett: egyre sürgetőbb a tavak védelme

A tavak védelmében ma kell cselekedni a jövő érdekében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A tavak világnapjának legfontosabb üzente, hogy ma kell cselekedni a jövő érdekében – mondta az Országgyűlés elnöke a világnap alkalmából rendezett szakmai konferencián Balatonfüreden – olvasható az alternativenergia.hu. Forsthoffer Ágnes felhívta a figyelmet az Európai Bizottság környezetvédelemért, vízminőségért és versenyképes körforgásos gazdaságért felelős biztosa, Jessika Roswall részvételére a balatoni rendezvényen, hangsúlyozva: ennek üzenete, hogy a tavak problémái, a klímaváltozás, az aszályok, a szélsőséges időjárás, a vízszintváltozás, a szennyezések, a biodiverzitás csökkenése közös európai kihívás. Ezekre közösen, európai és nemzetközi szinten, egymással együttműködve lehet csak válaszolni – tette hozzá. A házelnök a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség rendezvényén kitért arra is, egy ország hozzáállását megmutatja, milyen szinten foglalkozik a környezetvédelemmel. Megjegyezte, büszke arra, hogy május óta önálló minisztérium felelős az élő környezetért.

Rámutatott, hogy az unió tavakat is érintő stratégiája fontos irányt jelöl ki a vízi ökoszisztémák védelmében, a víz hatékonyabb használatában és a fenntartható vízgazdálkodásba történő beruházásoknál. Hangsúlyozta: a Balaton egyszerre ökoszisztéma, ivóvízbázis, gazdasági erőforrás, turisztikai célpont, élőhely és közösségi tér. “Ezért is nagy szorongással tölt el bennünket, amikor azt látjuk, hogy a tó esetleg nincs jól, amikor azzal szembesülünk, hogy a víz mennyire érzékeny rendszer” – fogalmazott. Forsthoffer Ágnes hangsúlyozta, nem akkor kell foglalkozni a tóval, amikor megtörtént a baj, védelme mindennapos feladat a költségvetésben, a környezetvédelmi intézkedésekben, a településvédelmi döntésekben.

Rámutatott arra is, hogy komoly kihívás ezekhez kellő forrást rendelni, és olyan hosszútávú döntéseket hozni, amelyek ma kerülnek pénzbe, de a gyerekeink jövőjét biztosítják. “Ebben szükségünk van az európai unióra, a nemzeti kormányunkra, az önkormányzatokra, a tudományra, a gazdasági szereplőkre, a civil szervezetekre, tehát mindannyiunk együttműködésére” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke. A konferencián bemutatták Kazuhiko Takemoto, a Nemzetközi Tóvédelmi Bizottság (ILEC) elnökének videóüzenetét is. A japán vezető kifejtette, hogy a tavak egyre összetettebb és egymással szorosan összefüggő kihívásokkal néznek szembe.

Advertisement

Ebben a helyzetben a tudósok, döntéshozók, szakemberek és civil társadalmi szervezetek számára globális fórumot biztosító tavak világnapja is hozzájárulhat ahhoz, hogy világszerte nagyobb figyelmet kapjon a fenntartható tógazdálkodás, és erősödjenek a kihívások kezelésére irányuló nemzetközi erőfeszítések – fogalmazott. A világ egyik legfontosabb tavának nevezte a Balatont, amelynek tudományos kutatása és fenntartó kezelését célzó gyakorlati intézkedései hosszú múltra tekintenek vissza.

Jessika Roswall kiemelte: a tavak az egyik legfontosabb erőforrásnak számítanak a Földön. Az unióban eközben minden tíz tó közül csak négynek megfelelő az ökológiai állapota, az utóbbiak közé sorolta a Balatont is. A tavak állapotában a nem fenntartható vízgazdálkodás okozza a problémát, és az, hogy végtelen erőforrásnak tekintik ezeket a vizeket – mondta. Az aszályokra is tekintettel különösen sürgősnek nevezte a tavak megvédését, amit szolgál az Európai Vízreziliencia Stratégia is – hangsúlyozta. Ismertetése szerint az unió fontos célja a vízkörforgás helyreállítása, amihez intézkedéseket dolgoztak ki. Első lépésnek a hatékony vízfelhasználás elérését nevezte, amelynek részeként 2030-ig 10 százalékkal kell csökkenteni a vízfelhasználást. Mint mondta, fontos az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás is, ezért a tagálamokkal aszálykezelési terveket dolgoznak ki.

Advertisement

Második lépésnek nevezte a vízinfrastruktúrák javítását. Az Európai Befektetési Bank 2027 végén 15 milliárd eurót kíván biztosítani ezekre a célokra, a vízreziliencia projektekre pedig a bizottság nyújt további 3 milliárd eurós forrást – ismertette. A harmadik lépés a digitális eszközök használatának ösztönzése a kutatásban, innovációkban – tette hozzá. Megszülettek a megfelelő jogszabályok, de kellő elszántság kell a vizek ellenállóképességének javításához. Magyarország számára ez azért is fontos, mert vízkészletének 97 százaléka külföldről érkezik – jegyezte meg. Végül szót ejtett arról is, hogy egyre nagyobb a figyelem és a tudatosság a vizek védelmének ügyében, amelynek fontos állomása lesz az ENSZ decemberi konferenciája Abu Dhabiban.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák