Zöldinfó
A Facebookon szégyenítik meg a vízpazarlókat

Immár három éve tart az aszály Kalifornia déli részén. Mintegy 1200 év nem volt ilyen szörnyű vízhiány a régióban, ahol a lakosság körében új etikai mérce lett a vízzel túl bőkezűen bánó polgárok megszégyenítése.
Vannak részei Kaliforniának, ahol a lakók hetente csak egyszer zuhanyoz(hat)nak és az e célra használt vizet sem engedik le a lefolyón, hanem öntözésre használják.
A csapadékkal rendszerint gazdagon ellátott Észak-Kaliforniával ellentétben az aszályos déli régióban nem ritka látvány, hogy az egykor gyönyörűen zöldellő gyepeket felváltják az esővízgyűjtő hordók és egyéb eszközök – írta a The New York Times.
A füvet több helyen gránitkövekkel vagy egyéb borítással helyettesítették. Sokan az edények elmosogatásához használt vízzel locsolnak a kertben.
E-bemószerolás
Azok a szomszédok, akik merészelnek füvet öntözni, nem kevesebbet kockáztatnak, minthogy lencsevégre kapott akciójuk a közösségi oldalakon köt ki. Már neve is van az online agorán történő beárulásnak: aszályszégyenítés (drought shaming), mondván szégyellje magát, aki a köz és a polgártársak kárára mer pazarolni.
Kalifornia kormányzója, Jerry Brown új szabályozást kezdeményezett a vízerőművekben és víztározókban levő készletek megőrzésére. Ez magában foglalja a víz szándékos drágítását egy bizonyos mennyiségen felül és büntető jellegű felár kiszabását a nagybani felhasználókra. Ilyenek például a milliomosok villái és birtokai.
A középosztály és az illetékesek tudják, hogy a spórolás nem egyszerű egy olyan államban, amely bővelkedik a kerti úszómedencékben és az azokat üzemeltető villa- sőt kastélytulajdonosokban. Ők a megemelt vízdíjat is könnyen bírnák, s nem válnának meg életük eme luxuselemétől. Ahogy a számtalan golfpálya fenséges zöld gyepei sem tűnnének el egyik napról a másikra.
Brown szerint vízadóra lenne szükség. A kormányzó 4,6 millió négyzetméternyi vízigényes terület (főleg gyep és virágágyás) átalakítását irányozta elő.
Kérésére a State Water Resources Control Board április közepén hozta nyilvánosságra rendelet-tervezetét, mellyel a vízfogyasztás 10-35%-os csökkentését irányoznák elő (a 2013-as szinthez képest), a spórolás mértékét az adott település és közösség életkörülményeihez, de legfőképp az eddig megvalósult víztakarékosság mértékéhez szabva, írta az International Business Times.
Ahol már élen járnak a spórolásban, ott kisebb mértékű további megtakarítást vár majd el a közösségtől a jogszabály. Tavaly Brown már meghirdette a 20%-os önkéntes vízspórolást, de törvényileg kötelező erő híján a magánszektor céges szereplői és a magánszemélyek nem voltak képesek valóra váltani a kívánt takarékosságot.
Ha az állam képviselő-testülete elfogadja a javaslatot, júniustól kezdve Kalifornia lakossága és gazdasága -tagállami szinten- 25 %-kal lesz kénytelen visszafogni vízhasználatát.
A teljes cikk itt olvasható.

Zöldinfó
Mélyponton az újrahasznosítás Romániában: az EU-s átlag töredékét teljesíti az ország
Az európai uniós statisztikákban amúgy is sereghajtó Romániában nemhogy javult volna, hanem romlott a hulladék újrahasznosításának aránya.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A GNM közösségi oldalán megjelent éves összegzés szerint míg 2023-ban országos szinten a hulladék 12,9 százalékát sikerült újrahasznosítani, tavaly ez az arány 8,1 százalékra csökkent- írja az alternativenergia.hu. A környezetvédelmi őrség 3125 településen – a romániai községek és városok 99 százalékában – végzett ellenőrzései nyomán minden korábbinál nagyobb, 17 millió lej (1,36 milliárd forint) értékben szabott ki bírságot a szabálytalan hulladékkezelés miatt. “Nem örülünk annak, hogy bírságolhatunk, mindenütt javaslatokat is megfogalmaztunk a helyzet javítása érdekében. Amíg a hulladékot olcsóbb lesz tárolni, mint feldolgozni, addig szükség lesz valamilyen ösztönzőre az újrahasznosítás arányának növelése érdekében” – idézték hatáság Facebook-bejegyzésében a Andrei Corlant, a GNM főfelügyelőjét. A környezetvédelmi őrség jelentéséből egyebek mellett kiderül, hogy a települések 90 százalékában gondoskodnak a szelektíven gyűjtött hulladék elszállításáról, de csak 36 százalékuk biztosítja a hulladék szelektív gyűjtéséhez szükséges elkülönített tárhelyet és a települések több mint 80 százalékában a szolgáltatás díja nem függ a szemetelés mértékétől.
Az újrahasznosítás terén a Duna-deltát magába foglaló Tulcea megye áll a legjobban 34 százalékkal, de az ország megyéinek több mint felében 10 százalék alatt volt tavaly az anyagában hasznosított hulladék aránya. A székelyföldi megyék közül Maros a sereghajtó között volt 3,3 százalékkal Hargita az országos átlag körül 9,1 százalékkal, egyedül Háromszéken jobb a helyzet, Kovászna megyében ugyanis a hulladék 22,6 százalékának újrahasznosításáról gondoskodtak tavaly. Drámai visszaesés következett be a GNM statisztikája szerint Kolozs megyében, ahol az előző évi 30,4 százalékról 4 százalékra csökkent a hulladékhasznosítás aránya, a Partiumban azonban javultak a mutatók: Szatmár megyében 14,3-ról 26, Bihar megyében pedig 14,5-ről 27,1 százalékra. Akárcsak egy évvel korábban, 2023-ban is Románia termelte a legkevesebb települési hulladékot az uniós tagországok közül – derül ki az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közölt adataiból. Az Eurostat szerint 2023-ban az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 511 kilogramm volt az EU-ban. Lakosságarányosan Ausztriában gyűjtötték össze a legtöbb szemetet (803 kg/fő) Romániában pedig a legkevesebbet (303 kg/fő). Az Európai Unió országaiban 2023-ban személyenként átlagosan 246 kilogramm háztartási hulladékot hasznosítottak újra. Ez a mennyiség a termelt települési hulladék 48 százalékát tette ki. Ezen a téren is Ausztria állt az élen az egy főre jutó 516 kilogrammal és Románia az utolsó helyen, az egy főre jutó 36 kilogramm újrahasznosított hulladékkal – derül ki az uniós statisztikákból.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Kritikus helyzet Parajdon: sóbánya elöntve, ivóvízhiány és ökológiai válság fenyeget
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta
Kiderült mi befolyásolja a napelemek teljesítményét nagymértékben!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
A nap ereje lenyomta az árakat – szinte fizettek, hogy fogyasszunk
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Zsilip, szivattyú, tározó – így készül Magyarország az aszályos jövőre
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Két fogás, ami megváltoztathatja a jövőt
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés