Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Napelemes rendszer került egy oslói stadionra

Létrehozva:

|

A létesítmény június vége óta működik. Az oslói Bislett Stadion tetején lévő fotovoltaikus rendszert a norvég kulturális és sportminisztérium megbízásából készítették el, a teljesítménye pedig 212,55 kilowatt. A felszerelt napelemes modulokat a Panasonic szállította.

A norvég kormány is aláírta 2016. április 22-én a párizsi éghajlatvédelmi egyezményt, s rendkívül erősen fókuszál a környezetbarát megoldások kifejlesztésére és alkalmazására. A kabinet az oslói projekttel egy komoly jelzést akart küldeni azzal kapcsolatban, hogy kiáll a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítása mellett. A rendszer összesen 654 darab Panasonic Hit N325 napelemes modulból áll, s a tribünök fölött egy keleti és egy nyugati részre osztották fel. A modulokat optimálisan helyezték el, így a fotovoltaikus rendszer évente kereken 150 000 kilowattóra áramot termel, amelyet teljes mértékben a stadionban fhasználnak el. A Bislett Stadion Oslo központjában található, s 1917 és 1922 között épült. A létesítményben rendezték többek között az 1946-os atlétikai Európa-bajnokságot és az 1952-es Téli Olimpiai Játékokat. A stadiont 2004-ben újjáépítették, 15 400 ülőhellyel rendelkezik, melyek közül 3500 fedett. Nyáron a szellőzés és a hűtés, valamint a világítás is nagyon sok áramot emészt fel.

Jan Erik Johansen, a rendszert felszerelő Abmas Elektro vezérigazgatója elmondta, hogy a norvég kormány vállalta, hogy az ország szén-dioxid-kibocsátását 2030-ig 40 százalékkal csökkenti. A felszerelt fotovoltaikus rendszer az első lépés ebbe az irányba és a projekt mérföldkő Norvégia életében. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a stadion tetején termelhető áram, akkor más állami épületeken is megvalósíthatók lesznek hasonló projektek. A helyi fotovoltaikus piac még nagyon kicsi, de komoly növekedési rátával számolnak. A tavaly felszerelt fotovoltaikus rendszerek összteljesítménye 17 megawattot tett ki. Az ágazati szakértők ugyanakkor azzal számoltak, hogy a következő 3-5 esztendőben az éves növekedés ezen a területen elérheti a 35 százalékot.

forrás: alternativenergia.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Úszó napelemek csökkentik a tavak párolgását és hőveszteségét

Ma már nem ritka, hogy a napelemeket tavakra telepítsék, ennek hatásait mérték fel kutatók.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Fraunhofer Napenergia-rendszerek Intézetének szakemberei azt vizsgálták, hogy miként hatnak az úszó napelemek a víz hőmérsékletére és párolgására – számol be az alternativenergia.hu. Az eredmények alapján ezen, a vízfelszínre telepített rendszerek alatt nyáron az alacsonyabb napsugárzás miatt kisebb a párolgás, télen pedig mérséklik a víz hőveszteségét. A globális felmelegedés közepette ez pozitívan befolyásolhatja a tavakat. A legerőteljesebb hatások a legnagyobb napelemek esetében voltak megfigyelhetőek, ezek Hollandiában, Sekdoornban voltak telepítve. Ezen a helyszínen a modulok kelet-nyugati irányban vannak elrendezve egy fém vázon, amelyet pontonok tartanak a felszínen. A szakemberek három tóban, Hollandiában, a svájci Toules-ban és a németországi Leimersheimben mérték fel, hogy a rendszerek miként hatnak a hőmérsékletre és egyéb tényezőkre, így az oxigéntartalomra és tápanyag-összetételre. Az adatokat két éven át gyűjtötték, az eredmények alapján a napelemek jelentéktelen hatást gyakoroltak a vízminőségre. A helyzet alaposabb megértése érdekében a kutatók további vizsgálatokat sürgetnek.

Két rendszer alépítményein kagylókolóniák telepedtek meg, és az egyik esetben kiderült, hogy az állatok légzése csökkenti a víz oxigénkoncentrációját, de az is bebizonyosodott, hogy szűrik a vizet és megkötik a foszfort. Ez azt igazolja, hogy az úszó napelemek igen összetett módon hatnak a vizekre.

A madárállomány megfigyelései alapján a tavakban és azok környékén 25 faj volt jelen, ezek közül 11 a napelemeken is jelen volt. A kutatók olyan, a régióban ritkaságnak számító állatokat is láttak, mint a székicsér és a szalonka. Úgy tűnik, a tó, illetve az arra telepített rendszer pihenőhelyként, a zsákmányszerzés kiindulópontjaként és fészkelőhelyként szolgált.

Advertisement

A három vizsgált mesterséges tó eltérő éghajlati környezetben fekszik, vízfelületüket pedig eltérő arányban takarja fotovoltaikus rendszer. Sőt, az egyes víztömegek funkciójukban is nagyban különböztek egymástól: az egyik egy erőmű víztározójaként funkcionál, a másik kettőt pedig homok-, illetve kavicsbányászásra használják. Két úszó napelem 2019 óta működik, a leimersheimi rendszer pedig 2021-ben lépett működésbe.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák