Zöld Közlekedés

A BMW Group müncheni gyárában 2027 végétől kizárólag tisztán elektromos meghajtású modellek készülnek

A müncheni gyárban 75 év után, 2027 végén véget ér a belsőégésű erőforrással szerelt modellek korszaka.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2024-01-24

Szerző:

Vanessza

A BMW Group müncheni gyárában új korszak virrad: 2026-tól itt készül a Neue Klasse limuzin, egy évvel később pedig az üzem kizárólag tisztán elektromos meghajtású modellek gyártására áll át. 2027 végétől ezzel a müncheni létesítmény a BMW Group nemzetközi gyártási hálózatának első olyan képviselőjévé érik, amely sikeresen állt át az elektromos mobilitásra.

A müncheni gyár kiválóan példázza alkalmazkodóképességünket. 650 millió eurót fektetünk be a létesítménybe, ahol 2027 végétől kizárólag tisztán elektromos meghajtású modellek készülnek majd” – jelentette be Milan Nedeljković, a BMW AG igazgatótanácsának gyártásért felelős tagja. „A tavalyi évben hat különböző zéró emissziójú modell sorozatgyártását indítottuk be. Eközben egy gyártási rekordot is felállítottunk, bizonyítva, hogy gyártási hálózatunkkal egyszerre vagyunk képesek előállítani és formálni a jövőt– tette hozzá.

Peter Weber, a BMW Group müncheni gyárának igazgatója így fogalmazott: „München a BMW lüktető szíve. A müncheni gyár innovatív és kiválóan alkalmazkodó. Ahogyan az 1960-as években, úgy a Neue Klasse ismét lefekteti azon alapokat, amelyeken gyárunk újra feltalálja önmagát. Eme átfogó technológiai átállást a naponta elkészülő mintegy 1 000 új autó gyártásával párhuzamosan hajtjuk végre, amely jól bevált gyakorlat itt Münchenben és munkatársaink kimagasló teljesítményének köszönhető. Nagy örömünkre szolgál, hogy bevezethetjük a müncheni gyárat a tisztán elektromos jövőbe – a Neue Klasse limuzinnal az élen“ – mondta.

Zökkenőmentes átállás az elektromos mobilitásra, a müncheni gyárban 2027 végén véget ér a belsőégésű erőforrással szerelt modellek korszaka

A BMW Group müncheni gyára az elektromos mobilitás korszakát előrevetítő zökkenőmentes technológiai átállás iskolapéldája. 2015-ben a létesítmény sikeresen integrálta a BMW 3-as sorozat plug-in hibrid hajtáslánc-technológiával szerelt modellváltozatait a belsőégésű erőforrással szerelt modellváltozatok gyártósorába, amelybe 2021-ben a BMW i4 is becsatlakozott, az első tisztán elektromos meghajtású modellként. A müncheni üzem gyártósoráról ma már minden második autó tisztán elektromos meghajtással gurul le.

2026-ban a müncheni gyár eleinte az aktuális modellekkel párhuzamosan indítja be a Neue Klasse sorozatgyártását. Jó egy évvel később, 2027 végétől a létesítmény a BMW Group nemzetközi gyártási hálózatának első olyan üzemévé érik, amely az addigra végrehajtott technológiai átállás eredményeként kizárólag tisztán elektromos meghajtású modellek sorozatgyártását végzi. A BMW 501 modell sorozatgyártásának 1952-es beindítása után 75 évvel így véget ér a müncheni gyárban a belsőégésű erőforrással szerelt modellek korszaka.

A Neue Klasse modellek sorozatgyártása a BMW Group debreceni gyárában és Münchenben veszi kezdetét, majd a jövőbe vezető modellek gyártása ezt követően a kínai Senjang városában és a mexikói San Luis Potosí városában is megkezdődik.

A müncheni gyár hosszútávú működését átfogó átalakítás garantálja

Az elmúlt több mint 100 esztendőben a BMW Group müncheni gyára számos változáson esett át és időről időre újra feltalálta önmagát. A vállalat sikertörténetét olyan mérföldkövek övezik, mint a repülőgép-hajtóművek gyártása és az autómodellek előállítása közötti technológiai átállás, vagy a Neue Klasse sikeres debütálása az 1960-as években.

Az újabb technológiai átállást jelenleg több nagy építkezés vetíti előre, kikövezve a Neue Klasse 2026-os érkezése felé vezető utat. A 650 millió eurós befektetésnek négy épület is része, amelyek többek között egy logisztikai területekkel kiegészített, új összeszerelő sornak, valamint egy új karosszériaépítő csarnoknak is otthont adnak.

Ahhoz, hogy a München szívében elterülő gyár limitált alapterületén maradéktalanul kielégíthessék a technológiai átállás helyszükségletét, az erőforrásokat gyártó részleget mintegy 70 év után átköltöztették a nagy-britanniai Hams-Hallba és az ausztriai Steyr városába. Münchenben 1 200 munkatársat képeztek tovább különféle gyártási stratégiákhoz vagy kaptak új munkát a gyártási hálózat más létesítményeiben.

Akárcsak az 1960-as években és az azóta lezajlott változások során, a BMW Group müncheni gyárának újabb technológiai átállása is a sorozatgyártással párhuzamosan történik. Az építési munkálatoktól függetlenül Münchenben naponta mintegy 1 000 új modell lát napvilágot, köztük a BMW 3-as sorozat és a BMW i4 modellváltozatai – egyazon összeszerelő soron.

A BMW Group müncheni gyárának átfogó átalakítása garantálja az üzem hosszútávú működését, egyúttal jelentős beruházás is Bajorországba, mint ipari helyszínbe.

Digitalizáció a BMW Group müncheni gyárában a BMW iFACTORY gyártási stratégia alapelvei mentén
A BMW iFACTORY gyártási stratégia alapelvei a BMW Group nemzetközi gyártási hálózatának összes üzemében abszolút rugalmasságot, kivételes hatékonyságot és kimagasló integrálóképességet garantálnak – a Debrecenben épülő új gyártól kezdve a müncheni létesítményig, amely több mint 100 éve működik és gőzerővel készül az újabb technológiai átállásra. A BMW iFACTORY gyártási stratégia egyet jelent a teljes gyártási hálózatot felölelő abszolút gyártási szaktudással. Egyik fontos alappillére a minden részletre kiterjedő digitalizáció, amely holisztikus megközelítés mentén emeli új dimenzióba a szakemberek, a gyártási folyamatok és az intelligens rendszerek közötti interakciót, miközben optimalizálja a sorozatgyártás fázisait és támogatja a szakemberek munkáját. Alkalmazása három területre terjed ki: adattudomány, mesterséges intelligencia és virtualizáció.

Forrás: BMW Magyarország

Kapcsolódó tartalom:átállás autógyártás BMW e-autó elektromos autó elektromos meghajtás elektromos mobilitás modell

Zöld Közlekedés

Egyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is

Az elektromos autók és töltőpontok gyors terjedése miatt a parkolóházak és mélygarázsok tűzvédelmében egyre nagyobb szerepet kapnak a korai hőérzékelésre épülő intelligens rendszerek.

Létrehozva:

20 óra telt el a létrehozás óta

2026-05-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elektromos mobilitás növekedése Magyarországon már közvetlen hatással van az épületek energetikai és üzemeltetési rendszereire – írja az alternativenergia.hu. Az EAFO adatai szerint 2025 végére a tisztán elektromos autók száma meghaladta a 100 000-et, miközben az új autó-értékesítésekben a BEV-ek aránya már 8,5%-ot ért el. Magyarországon a nyilvános töltőinfrastruktúra is dinamikusan bővül az elektromos járművek számának növekedésével párhuzamosan. A MEKH legfrissebb elektromobilitási jelentése alapján 2025 végén már 4.227 engedélyköteles elektromos töltőberendezés üzemelt országszerte, amelyek döntő része váltakozó áramú (AC) töltő, mellettük egyre több egyenáramú (DC) gyorstöltő. Az előző évhez képest ez nagyságrendileg több mint 30%-os bővülést jelent, ugyanakkor a növekedés szerkezete is jól kirajzolódik: míg az AC töltők továbbra is stabilan bővülnek, a fejlődés egyre inkább a nagy teljesítményű DC gyorstöltők irányába tolódik el. Ez a trend különösen fontos az átmeneti és célzott töltési igények kiszolgálásában, valamint az olyan helyszíneken, ahol a rövid tartózkodási idő alatt történő töltés kulcsfontosságú, mint például autópályák, kereskedelmi egységek, parkolóházak.

A szállodák, bevásárlóközpontok, irodaházak, lakóparkok számára ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az elektromosautó-töltés rövid idő alatt vált opcionális szolgáltatásból alapelvárássá. A változás azonban nem áll meg a kényelmi szempontoknál. A mélygarázsokban megjelenő töltőpontokkal együtt egy olyan tűzbiztonsági kockázat is bekerült az épületekbe, amely működésében alapvetően eltér a hagyományos járműtüzekétől. Az elektromos járművekhez kapcsolódó események egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem a látható pillanatnál kezdődnek. Egy akkumulátorhibát megelőző folyamat sok esetben hosszú ideig észrevétlen marad: lokális hőtermeléssel indul, amely sem füstöt, sem lángot nem okoz, így a klasszikus érzékelési logika számára gyakorlatilag „láthatatlan”. A szakirodalom ezt a jelenséget termikus elszabadulásként írja le, amely egy kritikus pont után gyors, önfenntartó reakcióvá válik. Amikor ez a folyamat láthatóvá válik, a beavatkozási lehetőségek már erősen korlátozottak.

A kockázat azonban nem kizárólag az akkumulátorban rejlik. A töltési infrastruktúra ugyanúgy a rendszer része, és a tapasztalatok szerint sok esetben innen indul a probléma. Egy nem megfelelő csatlakozás, egy fokozatosan romló kontaktus vagy egy túlterhelt töltőberendezés mind olyan helyzetet teremthet, amely lokális túlmelegedéssel indul, és végső soron ugyanabba a folyamatba torkollik. „A legtöbb esetben a tűz nem egy látványos meghibásodás következtében alakul ki, hanem egy lassan kialakuló hőterheléssel kezdődik, amit sem a személyzet, sem egy hagyományos rendszer nem veszi észre időben” – mondja Móró Tibor, a Smartme Building Technologies Kft. ügyvezető igazgatója. „A probléma gyökere az, hogy ezek a folyamatok nem illeszkednek a klasszikus tűzvédelmi logikába, ezért sok épület, illetve annak tűzvédelmi rendszere, egyszerűen nincs felkészítve rájuk.”

A jelenlegi épületbiztonsági – tűzjelző – rendszerek többsége, leginkább füst- vagy lángérzékelésre épül. Ez a megközelítés jól működik „hagyományos” tüzek esetében, de az elektromos járművekhez kapcsolódó eseményeknél késői jelzést ad, illetve adhat. Egy akkumulátor tűz esetén, mire a füst, mint az égést kísérő jelenség megjelenik, a folyamat már jellemzően túlhaladt azon a ponton, ahol egyszerű beavatkozással megállítható lenne. A védekezés ezért egyre inkább a korai állapotok felismerésére épül. A hangsúly nem az égés detektálásán, hanem a hőmérséklet-változások értelmezésén van. Azok a megoldások, amelyek képesek a környezeti hőmintázatok folyamatos figyelésére, egy teljesen más időpillanatban adnak visszajelzést: akkor, amikor a folyamat még jó eséllyel kontrollálható vagy megállítható. Ez különösen fontos olyan helyeken, ahol a töltési folyamat folyamatos, és az eltérések nem feltétlenül járnak azonnali, szemmel látható jelekkel.

„A parkolóházak és mélygarázsok üzemeltetőinek ma már nem az a legfontosabb kérdésük, hogy mi történik egy tűz keletkezése után (hogyan korlátozható, illetve kontrollálható a tűz terjedés), hanem az, hogy mikor tudnak még időben beavatkozni” – fogalmaz Móró Tibor. „Az elektromos töltés megjelenésével a hangsúly egyértelműen a megelőzésre helyeződik át.” A hőkamerás megfigyelés alapvetően nem az égés jól és könnyen detektálható jellemzőit – füstöt vagy lángot – érzékeli, hanem a környezeti, felületi hőmérséklet értékeket, illetve a hőmérsékletváltozásokat detektálja és analizálja (a normál CCD elemmel kiegészített hőkamerák, a füst és lángjellemzőket is képesek detektálni ezzel kiegészítve, „megerősítve” a thermokamera által szolgáltatott jelzést).

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a thermokamera, már egy kezdeti túlmelegedést is észlelni képes, különbséget tud tenni a „normál” és a „rendellenes” hőmérsékletértékek között és így riasztást adni még a kritikus (hőmérsékleti) állapot előtt. „Az általunk javasolt rendszerek egyik legfontosabb eleme az automatizmus: ha a rendszer veszélyes hőmérséklet-emelkedést érzékel, képes közvetlenül beavatkozni is akár – pl. automatikusan lekapcsolni a töltést. Ez az a pont, ahol folyamat megszakítható, így biztosítva, hogy a beavatkozás még a kritikus állapot kialakulása előtt megtörténjen, ezáltal jelentősen csökkentve a tovaterjedő káresemények kockázatát.”

Tovább olvasom