Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A hazai kutatók is figyelmeztetnek a talaj vészes állapotára

Június 17-én volt a szárazság világnapja – de ez nem ünnep, hanem figyelmeztetés.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A világnap célja, hogy a figyelmet az elsivatagosodására irányítsa, ahogyan ezáltal a talaj állapotának romlására és a termőföldek kimerülésére is – írja az alternativenergia.hu. Másrészt azért sem örülhetünk, mert a HungaroMet aktuális heti jelentése is egyértelmű: az idei aszály itthon egyre csak fokozódik. Rövid elemzésükben az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói (Szabó Péter, Kis Anna és Pongrácz Rita) azt mutatják be, hogy az aszály szempontjából mennyire extrém az idei nyárkezdet.

Milyen is az idei aszályhelyzet?

A talaj kiszáradását elsősorban a csapadék hiánya és a magas hőmérséklet idézi elő. Az idei tél száraz volt: 1901. óta a 12. legszárazabb a HungaroMet mérései alapján, mivel a szokásos csapadékmennyiségnek az 57%-a hullott le. Ezután ugyan 2025 márciusa az átlagosnál csapadékosabban indult, de így is az elmúlt 3 hónapban a csapadék mennyisége jelentősen elmaradt a szokásostól. A záporok által időnként érintett kisebb területeket leszámítva az ország nagy részén a megszokott mennyiség mintegy harmada hiányzik. A mezőgazdaság miatt az aszály szempontjából különösen érzékeny Alföldön és a Kisalföldön pedig csak a szokásos csapadék fele hullott le. A probléma éppen mostanában kezd igazán súlyossá válni: a júniusi meleg beköszöntével a talajok szárazodása látványosan felgyorsult.

Az aszály mérésére számtalan mutató létezik. Mi ezek közül az EU Copernicus programjának Erdőtűz Veszélyjelző Rendszerében alkalmazott szárazsági mutatót vizsgáltuk, amely a talaj 10–20 cm mély rétegének nedvességállapotát jellemzi. Bár minden év más, jól látható, hogy 2022 nyarát a Dunától keletre már eleve komoly aszályos állapotokkal kezdtük, amelyek azután csak tovább súlyosbodtak. 2024-ben ezzel szemben inkább csak a déli határ mentén volt kisebb aszály június közepén, és az ország többi részén jó kilátásokkal vágtunk neki a nyárnak. Idén újra a 2022-eshez hasonló a kiinduló helyzet, azzal a különbséggel, hogy már a Kisalföldön is aszályos állapotokkal kezdjük a nyarat.

Az aszály nem egyetlen hónap következménye

Az alábbi ábra a Debrecen–Dunakeszi–Baja–Arad négyszöggel határolt Alföld állapotát követi nyomon. 2021 nyarán a meleg és csapadékszegény időjárás miatt jelentős aszály alakult ki, majd a rákövetkező évszakok sem tudták a talaj nedvességét megfelelően feltölteni, így a 2022-es nyarat már kiszáradt talajjal kezdtük. Ebből lett aztán az emlékezetes, történelmi súlyosságú aszály 2022 augusztusára, amelynek hátteréről részletes tanulmány is született. Ezután viszont 2023-ban mind a téli, mind a nyári félév hozott elegendő csapadékot, így nem alakult ki jelentős aszály. 2024 nyara viszonylag kedvezően indult, egészen a rekordmeleg július–augusztusig, amikor a hőség miatt a talajok rövid időre gyakorlatilag a 2022-es szintre száradtak vissza. Azóta is jellemzően csapadékhiány uralkodik: egy-két hónap kivételével elmaradt a szokásos csapadék. Így idén nyáron ismét súlyos aszályos helyzetből indulunk – ami aggasztó kilátásokat jelent a nyárra nézve.

Advertisement

Elmondhatjuk, hogy a tartós csapadékhiány vagy az extrém hőség önmagában is elegendő a súlyos talajszárazság kialakulásához, együttes előfordulásuk pedig szélsőséges aszályhelyzetet idézhet elő. Magyarország egy aszályra hajlamos területen fekszik. Bár az éves csapadékösszeg nem csökkent drasztikusan a 20. század eleje óta, a globálisnál nagyobb felmelegedés miatt térségünkben egyre gyakoribb és súlyosabb az aszály. Az általunk korábban elemzett ún. Pálfai-index alapján a jövő kilátásai borúsak: néhány évtized múlva az ország legnagyobb részén alig lesz aszálymentes év, a súlyos aszályok gyakorisága pedig a mai átlagnak akár a többszöröse is lehet.

Mindez a termőföldek kimerüléséhez, csökkenő élelmiszerforrásokhoz, növekvő inflációhoz és az elsivatagosodás miatt elvándorláshoz vezethet egy-egy térségben. A Párizsi Megállapodás klímacéljához szükséges antropogén kibocsátások globális csökkentése mellett elengedhetetlen a nemzeti szintű alkalmazkodás: többek közt az öntözőrendszerek kiépítése, mezővédő erdősávok fenntartása, vízmegtartó agrotechnológiák alkalmazása, valamint a megváltozott éghajlati viszonyokat jobban tűrő haszonnövények termesztése.

Advertisement

Zöldinfó

Ingyenes öntözővíz, milliárdos védekezés – így küzdenek az aszály ellen

A gazdáknak ingyenesen biztosított öntözővíz az aszállyal szembeni védekezés kulcsfontosságú eleme.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Hubai Imre elmondta: a vízgyűjtőn tapasztalható csapadékhiány a Tisza vízhozamának csökkenését okozza. Az érintett vízügyi igazgatóságok felkészültek a nyaranta szűkös készletek pótlására – írja az alternativenergia.hu. A Felső-Tiszán, a Tisza-tóban, és a Tisza-Körös-völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszerben, az állami főművekben és öntöző csatornákban márciustól napjainkig felhalmozott és betárolt 650 millió köbméter vízkészletnek köszönhetően, a lakossági és az ökológiai vízigények kielégítése mellett a gazdálkodók mezőgazdasági célú vízigényét is menetrend szerint, maradéktalanul ki tudják elégíteni – jelentette ki. A gazdáknak ingyenesen biztosított öntözővíz az aszállyal szembeni védekezés kulcsfontosságú eleme – közölte. Hozzátette, tovább tart a forró, csapadékmenetes és száraz időjárás, aminek következtében a Tisza vízhozama és a Tisza-tó vízmérlege jelenleg csökkenő tendenciát mutat. A korábbi kormányzati intézkedések által, a március óta tartó vízmegtartásnak, valamint az Aszályvédelmi akcióterv végrehajtásának köszönhetően 178 millió köbméter többlettel lehet számolni, így a rendkívüli aszály ellenére a tározók terében, a főművi csatornák és a holtágak medrében 650 millió köbméter, egyharmad Balatonnak megfelelő vízkészlet áll rendelkezésre- mondta. Ebből a mennyiségből bőven jut a lakossági vízigények kielégítésére, valamint az ökológiai és a mezőgazdasági vízkivitelre is- jegyezte meg. Hubai Imre szólt arról, hogy a készletek megőrzése és az igények menetrend szerinti kielégítése tovább folytatódik a Tisza-tónál és a Felső-Tiszán egyaránt. Bizakodásra ad okot a hidrometeorológia által előre jelzett lehűlés és a csapadékot hozó időjárás, amely várhatóan a jövő hét első felétől enyhíteni fog a kínzó vízhiányon – közölte.

Az agrártárca célja, hogy Magyarországon idén ősszel és télen is folytatódjon a vízvisszatartás, így 2026 nyárra elérjék a 1,5 milliárd, míg 2026 végére már a 3 milliárd köbméter tájban és talajban tárolt vízkészletet – közölte, megjegyezve: a hiányzó csapadék mennyiségének pótlására fogják azt felhasználni, ami már másfél Balatonnak megfelelő víztömeg megtartását fogja jelenteni. Hubai Imre kiemelte: a kormány minden segítséget megad a gazdáknak, hogy a klímaváltozás jelentette kihívásokra megfelelő választ tudjanak adni. Ezer ember és kettőszáznál is több gép dolgozik ma is megszakítás nélkül az aszály elleni védekezésben- számolt be. Hangsúlyozta: a kormány 4,7 milliárd forint gyorsforrást különített el az Aszályvédelmi akcióterv végrehajtására, tározók, holtágak és csatornák feltöltésére, víztározási képességük helyreállítására, és többszáz beavatkozási ponton végeznek gravitációs és gszívattyús vízpótlást – tájékoztatott. Idén is ingyenes lett az állami művekből vételezett víz díja, 10 milliárd forint áll rendelkezésre ennek fedezetére – közölte. Hubai Imre felháborítónak nevezte, hogy az idei rendkívüli aszályhelyzet alatt Brüsszel és a Tisza Párt “suttyomban” az ingyenes vízdíj ellen szavazott, ezzel a klímaváltozással küzdő magyar gazdákat sanyargatná az aszálynál is kegyetlenebbül.

Magyarország kormánya ezt nem nézi tétlenül, és ezen túl is, minden eszközzel segítik a gazdákat abban, hogy hozamaik biztonságban legyenek, jövedelmük stabilizálódjon és az állami beavatkozásoknak, az öntözésfejlesztési pályázatoknak, az ingyenes vízszolgáltatási díjaknak és a felhalmozott vízkészleteknek is köszönhetően, eredményesen tudjanak védekezni a szélsőséges időjárás által okozott kártételekkel szemben – szögezte le az államtitkár. Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi igazgatóság (Kötivizig) igazgatója azt mondta, hogy nagy odafigyeléssel zajlik a vízkészletgazdálkodás, megpróbálják a vízkészleteket a legigazságosabb szétosztani, hogy mindenkinek jusson. Kiemelte az együttműködés fontosságát minden egyes résztvevővel, vízhasználóval.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák