Zöldinfó
A minőségi tejben van a nagy pénz?
Gina Rinehart, a világ egyik leggazdagabb üzletasszonya szemet vetett a tejiparra, mint kecsegtető befektetési lehetőségre. Számítását a kínai piacra alapozza: a tejhamisítási botrányok miatt ott nagy szükség van a megbízható, importált tejre.
Az üzletasszony 2012-ben 18,6 milliárd dolláros vagyonával a 37. leggazdagabb embernek számított a világon. Vállalatbirodalma javarészt bányaipari érdekeltségekből áll, ám most a marhatenyésztésben és a tejtermék-termelésben veti meg lábát.
Rinehart egy hét alatt két nagy ügyletet kötött e téren: Ausztráliában felvásárolt egy 3000 jószágból álló szarvasmarha-csordát és két legelőt hozzá – összesen 25 millió (ausztrál) dollárért. További 25 milliót fektetett a Bannister Downs Dairy tejgyárba, hogy az egy új gyáregység építésével növelhesse termelését. Ezen túl további befektetésekre is készül az agráriumban.
A Hancock Prospecting 60 éves elnökeként Rinehart célja nem más, mint hogy az ázsiai fogyasztókat -elsősorban a létszámban növekvő középosztályt- minőségi élelmiszerekkel szolgálja ki. (Becslések szerint a következő 35 évben a világszerte megtermelt élelmiszerek 43 %-a Kínába kerül.) Kínában már 2008 óta egymást érik a tejhamisítási botrányok, találtak már melaminnal szennyezett nyerstejet (a műanyagtermeléshez használt anyagot azért keverték a tejhez, hogy fehérjeszintje magasabbnak tűnjön), de 2011-ben a csecsemőknek készített tejkészítményből is került a piacra nagy készlet, mely nitrittel volt szennyezve.
Rinehart ezekben a kihágásokban lát piaci rést. Megbízható ausztrál tejkészítményt akar exportálni a kínai piacra a csecsemők számára. Ezt egy tejüzem állítaná elő Queensland államban, ahol Rinehart már alárírt egy szándéknyilatkozatot a helyi kormányzattal az 500 millió dollár volumenű beruházásról. A tervek szerint 150 millió liter tejet gyártana évente az üzem. Szó van róla, hogy egy kínai vállalat is beszáll a projektbe.
Rinehart -aki 2011 óta Ausztrália leggazdagabb embere- büszkén viseli sikerét és gazdagságát (amit mellesleg örökölt!) és nemrég beszólt a szegényeknek, akiket tehetetlenként és mihasznaként kritizált. Rinehart maga az ötvenes években egy tehénfarmon nőtt fel, amit apja, Lang Hancock üzemeltetett. Hancock bányákból szerezte vagyonát, miután hatalmas vasérc készletekre lelt. Halálakor, 1992-ben lánya vette át a cégcsoport irányítását.
A mogulasszony Ázsiának már jó ideje sokat köszönhet: az elmúlt két évtizedben az ásványi nyersanyagok Ázsiába való eladásával hizlalta vagyonát. De míg a nyersanyagárak leszállóban vannak, az élelmiszer-nyersanyagoké nem. Ezért tartja szükségesnek a profilváltást.
forrás: piacesprofit.hu
Zöldinfó
Metán, a „láthatatlan üvegházhatású gáz”: magyar projekt az emisszió visszaszorításáért
Eredményesen zárult az FGSZ Földgázszállító és a Miskolci Egyetem kutatás-fejlesztési projektje.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Sikeresen zárult az FGSZ Földgázszállító Zrt. és a Miskolci Egyetem hároméves kutatás-fejlesztési projektje, amelynek célja egy olyan rendszer létrehozása volt, amely alkalmas a hazai nagynyomású földgázszállító rendszeren előforduló metánkibocsátások mérésére – írja az alternativenergia.hu. A prototípust Miskolc közelében, a kistokaji gázátadó állomáson telepítették és tesztelték az elmúlt három év során. A közlemény szerint a projekt világszinten is újszerűnek tekinthető, és hosszú távon új eljárásrendek kialakítását is elősegítheti a metán, mint erősen üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentésének érdekében. A gázipari tevékenységből származó metánemisszió vizsgálata az utóbbi években számos kiemelt nemzetközi kutatást és programot hívott életre. A metán ugyanis a szén-dioxid mellett az egyik legjelentősebb üvegházhatású gáz, amelynek globális éghajlatfelmelegedési-potenciálja 20 évvel a kibocsátás után is több mint 80-szor nagyobb, mint a szén-dioxidé. A metánkibocsátás mérséklése, követése és szabályozása emiatt mára globális törekvés – jelezték.
A projekt széleskörű nemzetközi szakirodalom-kutatással indult, amelynek keretében a szakértők az iparágban jellemző metánszivárgás keletkezésével, terjedésének áramlástani fizikájával, mérésének módszereivel foglalkoztak, majd feltérképezték az elérhető érzékelő-mérő műszerek körét. Ezekre az ismeretekre alapozva megépítettek egy mintaállomást a hazai földgázszállítás egyik meghatározó létesítménye, a kistokaji gázátadó területén. Az állomás nemcsak érzékeli és méri az objektumon fellépő metánszivárgást, de alkalmas a mérési adatok gyűjtésére, valamint feldolgozására egy távoli, saját hardver- és szoftverfejlesztést tartalmazó szerveren. A mért adatokból a projekt keretében kidolgozott matematikai modellek szimulálják a teljes állomás metánkibocsátásának mértékét – ismertették a közleményben.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaÉletveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÍgy verik át az MVM ügyfeleit hamis számlákkal és fenyegető levelekkel
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaAranysakálok jelzik a környezet mikotoxinszennyezését a dél-magyarországi térségben
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaMagyarország világelső lett a napelemes áramtermelés arányában
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgyszerű ügyintézéssel kínál korszerű klímát az MVM

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés