Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A minőségi tejben van a nagy pénz?

Létrehozva:

|

Gina Rinehart, a világ egyik leggazdagabb üzletasszonya szemet vetett a tejiparra, mint kecsegtető befektetési lehetőségre. Számítását a kínai piacra alapozza: a tejhamisítási botrányok miatt ott nagy szükség van a megbízható, importált tejre.

Az üzletasszony 2012-ben 18,6 milliárd dolláros vagyonával a 37. leggazdagabb embernek számított a világon. Vállalatbirodalma javarészt bányaipari érdekeltségekből áll, ám most a marhatenyésztésben és a tejtermék-termelésben veti meg lábát.

Rinehart egy hét alatt két nagy ügyletet kötött e téren: Ausztráliában felvásárolt egy 3000 jószágból álló szarvasmarha-csordát és két legelőt hozzá – összesen 25 millió (ausztrál) dollárért. További 25 milliót fektetett a Bannister Downs Dairy tejgyárba, hogy az egy új gyáregység építésével növelhesse termelését. Ezen túl további befektetésekre is készül az agráriumban.

A Hancock Prospecting 60 éves elnökeként Rinehart célja nem más, mint hogy az ázsiai fogyasztókat -elsősorban a létszámban növekvő középosztályt- minőségi élelmiszerekkel szolgálja ki. (Becslések szerint a következő 35 évben a világszerte megtermelt élelmiszerek 43 %-a Kínába kerül.) Kínában már 2008 óta egymást érik a tejhamisítási botrányok, találtak már melaminnal szennyezett nyerstejet (a műanyagtermeléshez használt anyagot azért keverték a tejhez, hogy fehérjeszintje magasabbnak tűnjön), de 2011-ben a csecsemőknek készített tejkészítményből is került a piacra nagy készlet, mely nitrittel volt szennyezve.

Advertisement

Rinehart ezekben a kihágásokban lát piaci rést. Megbízható ausztrál tejkészítményt akar exportálni a kínai piacra a csecsemők számára. Ezt egy tejüzem állítaná elő Queensland államban, ahol Rinehart már alárírt egy szándéknyilatkozatot a helyi kormányzattal az 500 millió dollár volumenű beruházásról. A tervek szerint 150 millió liter tejet gyártana évente az üzem. Szó van róla, hogy egy kínai vállalat is beszáll a projektbe.

Rinehart -aki 2011 óta Ausztrália leggazdagabb embere- büszkén viseli sikerét és gazdagságát (amit mellesleg örökölt!) és nemrég beszólt a szegényeknek, akiket tehetetlenként és mihasznaként kritizált. Rinehart maga az ötvenes években egy tehénfarmon nőtt fel, amit apja, Lang Hancock üzemeltetett. Hancock bányákból szerezte vagyonát, miután hatalmas vasérc készletekre lelt. Halálakor, 1992-ben lánya vette át a cégcsoport irányítását.

Advertisement

A mogulasszony Ázsiának már jó ideje sokat köszönhet: az elmúlt két évtizedben az ásványi nyersanyagok Ázsiába való eladásával hizlalta vagyonát. De míg a nyersanyagárak leszállóban vannak, az élelmiszer-nyersanyagoké nem. Ezért tartja szükségesnek a profilváltást.

forrás: piacesprofit.hu

Advertisement

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Egyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében

A zártkertek piacát pörgette fel az Otthon Start Program.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A zártkerti ingatlanok piaca látványos élénkülést mutat 2026 első negyedévében, az Otthon Start Program kiterjesztése, és a 3 százalékos fix kamatú hitel lehetősége véget vetett a külterületi házak korábbi árhátrányának, azonnali, 12-18 százalékos drágulást váltott ki – közölte az alternativenergia.hu. Az elemzés szerint így a korábban nehezen hitelezhető zártkertek árai rohamosan zárkóznak fel a belterületi ingatlanokéhoz. Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője a közleményben kiemelte, a zártkertek esetében sok eladó már előre beépítette az árakba a hitelezhetőséget, így most nem ritka a 15-20 százalékos irányár-emelés sem. A Duna House közleménye szerint az agglomerációban egy zártkerti ház még 55-70 millió forintért is elérhető, miközben egy hasonló belterületi családi házért már 80-100 millió forintot kell fizetni. A kedvező hitelfeltételek szintén a szegmens felé terelik a vásárlókat, ugyanis a program 1,5 millió forintos négyzetméterár-plafonja a zártkertek esetében szinte soha nem jelent akadályt.

A Budapest környéki településeken, mint Érd, Dunakeszi és Szentendre, a zártkertek iránti érdeklődés 25-30 százalékkal ugrott meg az előző évhez képest. Érden egyetlen hónap alatt 63 millióról 70 millió forintra nőtt egy átlagos zártkerti ház ára. A vidéki nagyvárosoknál, például Debrecenben vagy Győrben, az ipari beruházások miatt megugró belvárosi árak elől menekülnek a vevők a külterületekre. Az ingatlanforgalmazó cég közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a kedvező ár és a hitel lehetősége ellenére a zártkert továbbra is tartogat csapdákat. Példaként említik, ha az ingatlan nincs kivonva a művelés alól, a 60 napos kifüggesztési eljárás jelentősen lassíthatja az adásvételt. A bankok csak akkor adnak hitelt, ha van vezetékes áram, és az ivóvíz minőségét laborvizsgálat igazolja. A tisztán napelemes megoldásokat általában nem fogadják el fedezetként. Az értékbecslők gyakran óvatosabbak a külterületi ingatlanoknál, így az elvárt 10 százalékos önerő a valóságban akár a vételár 25 százalékára is emelkedhet – írták a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák