Zöldinfó
A minőségi tejben van a nagy pénz?
Gina Rinehart, a világ egyik leggazdagabb üzletasszonya szemet vetett a tejiparra, mint kecsegtető befektetési lehetőségre. Számítását a kínai piacra alapozza: a tejhamisítási botrányok miatt ott nagy szükség van a megbízható, importált tejre.
Az üzletasszony 2012-ben 18,6 milliárd dolláros vagyonával a 37. leggazdagabb embernek számított a világon. Vállalatbirodalma javarészt bányaipari érdekeltségekből áll, ám most a marhatenyésztésben és a tejtermék-termelésben veti meg lábát.
Rinehart egy hét alatt két nagy ügyletet kötött e téren: Ausztráliában felvásárolt egy 3000 jószágból álló szarvasmarha-csordát és két legelőt hozzá – összesen 25 millió (ausztrál) dollárért. További 25 milliót fektetett a Bannister Downs Dairy tejgyárba, hogy az egy új gyáregység építésével növelhesse termelését. Ezen túl további befektetésekre is készül az agráriumban.
A Hancock Prospecting 60 éves elnökeként Rinehart célja nem más, mint hogy az ázsiai fogyasztókat -elsősorban a létszámban növekvő középosztályt- minőségi élelmiszerekkel szolgálja ki. (Becslések szerint a következő 35 évben a világszerte megtermelt élelmiszerek 43 %-a Kínába kerül.) Kínában már 2008 óta egymást érik a tejhamisítási botrányok, találtak már melaminnal szennyezett nyerstejet (a műanyagtermeléshez használt anyagot azért keverték a tejhez, hogy fehérjeszintje magasabbnak tűnjön), de 2011-ben a csecsemőknek készített tejkészítményből is került a piacra nagy készlet, mely nitrittel volt szennyezve.
Rinehart ezekben a kihágásokban lát piaci rést. Megbízható ausztrál tejkészítményt akar exportálni a kínai piacra a csecsemők számára. Ezt egy tejüzem állítaná elő Queensland államban, ahol Rinehart már alárírt egy szándéknyilatkozatot a helyi kormányzattal az 500 millió dollár volumenű beruházásról. A tervek szerint 150 millió liter tejet gyártana évente az üzem. Szó van róla, hogy egy kínai vállalat is beszáll a projektbe.
Rinehart -aki 2011 óta Ausztrália leggazdagabb embere- büszkén viseli sikerét és gazdagságát (amit mellesleg örökölt!) és nemrég beszólt a szegényeknek, akiket tehetetlenként és mihasznaként kritizált. Rinehart maga az ötvenes években egy tehénfarmon nőtt fel, amit apja, Lang Hancock üzemeltetett. Hancock bányákból szerezte vagyonát, miután hatalmas vasérc készletekre lelt. Halálakor, 1992-ben lánya vette át a cégcsoport irányítását.
A mogulasszony Ázsiának már jó ideje sokat köszönhet: az elmúlt két évtizedben az ásványi nyersanyagok Ázsiába való eladásával hizlalta vagyonát. De míg a nyersanyagárak leszállóban vannak, az élelmiszer-nyersanyagoké nem. Ezért tartja szükségesnek a profilváltást.
forrás: piacesprofit.hu
Zöldinfó
Egy palack vízben akár 200 ezer mikroműanyag-részecske is lehet
Horvátország bemutatta integrált mikroműanyag-megfigyelő rendszerét.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Horvátország kedden Sibenikben, az EU déli tagállamait tömörítő Med9-csoport környezetvédelmi minisztereinek találkozóján mutatta be a mikroműanyagok megfigyelésére szolgáló integrált rendszerét – írja az alternativenergia.hu. A tanácskozás középpontjában a vízellátási rendszerek ellenálló képességének növelése, valamint a tengeri környezet és a mediterrán ökoszisztémák védelme állt. A Josip Juraj Strossmayer Vízgazdálkodási Intézet és az Innovamare bemutatója a horvát intézet által kifejlesztett Tiny Trap rendszerre összpontosított, amely nagy mennyiségű víz reprezentatív mintavételét teszi lehetővé, magas szintű adatminőség-ellenőrzés és megbízható mikroműanyag-elemzés mellett. A rendszer a terepi mintavételt, a nagy mennyiségű víz szűrését és a laboratóriumi elemzést egységes működési keretbe kapcsolja össze.
Mario Siljeg, az intézet igazgatója hangsúlyozta: a mikroműanyag napjaink egyik leggyorsabban növekvő környezeti kihívása, különösen a vízi ökoszisztémákban. Mint mondta, a legfrissebb kutatások szerint egy palack víz több mint 200 ezer mikro- és nanoműanyag-részecskét is tartalmazhat, miközben az ember egy hét alatt akár egy bankkártya tömegének megfelelő mennyiségű műanyagot is bevihet a szervezetébe. Az Innovamare a Faust V önvezető felszíni vízi járművet és egy víz alatti drónt mutatott be. Ezek valós körülmények között használhatók adatgyűjtésre, a tengerfenék vizsgálatára, valamint a hulladék és más környezeti terhelések észlelésére.
A bemutatón külön hangsúlyt kapott a “forrástól a tengerig” elvű integrált megközelítés, amely a folyók, a partvidék és a tenger megfigyelését egységes rendszerbe kapcsolja össze a mikroműanyagok és a környezeti állapot nyomon követésére. A szervezők szerint a bemutató célja az volt, hogy a Med9-országok számára szemléltesse a moduláris és egymással összekapcsolható megoldások lehetőségeit, különösen a mediterrán ökoszisztémák ellenálló képességének erősítése és a víz- és tengervédelmi politikák hatékonyabbá tétele szempontjából. A Med9-tagországok – Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Görögország, Ciprus, Málta, Horvátország és Szlovénia – részvételével tartott tanácskozáson Marija Vuckovic horvát környezetvédelmi és zöld átállásért felelős miniszter elnökölt.
A megbeszélésen a tagországok képviselőin kívül vízgazdálkodási és környezetvédelmi szakértők is részt vettek, valamint Eric Mamer, az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának főigazgatója.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElektromos autósok: igazságtalan a dupla parkolási díj terve Budapesten
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRendkívüli lépés az üzemanyagpiacon: stratégiai készleteket mozgósítanak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta2040-re az áramtermelés 30 százalékát atomenergiából fedezné Horvátország
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaSzupergyors töltőket és új márkát hoz Magyarországra a BYD
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEurópánál gyorsabban melegszik a Kárpát-medence – figyelmeztetnek a szakértők

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés