Zöldinfó
A minőségi tejben van a nagy pénz?
Gina Rinehart, a világ egyik leggazdagabb üzletasszonya szemet vetett a tejiparra, mint kecsegtető befektetési lehetőségre. Számítását a kínai piacra alapozza: a tejhamisítási botrányok miatt ott nagy szükség van a megbízható, importált tejre.
Az üzletasszony 2012-ben 18,6 milliárd dolláros vagyonával a 37. leggazdagabb embernek számított a világon. Vállalatbirodalma javarészt bányaipari érdekeltségekből áll, ám most a marhatenyésztésben és a tejtermék-termelésben veti meg lábát.
Rinehart egy hét alatt két nagy ügyletet kötött e téren: Ausztráliában felvásárolt egy 3000 jószágból álló szarvasmarha-csordát és két legelőt hozzá – összesen 25 millió (ausztrál) dollárért. További 25 milliót fektetett a Bannister Downs Dairy tejgyárba, hogy az egy új gyáregység építésével növelhesse termelését. Ezen túl további befektetésekre is készül az agráriumban.
A Hancock Prospecting 60 éves elnökeként Rinehart célja nem más, mint hogy az ázsiai fogyasztókat -elsősorban a létszámban növekvő középosztályt- minőségi élelmiszerekkel szolgálja ki. (Becslések szerint a következő 35 évben a világszerte megtermelt élelmiszerek 43 %-a Kínába kerül.) Kínában már 2008 óta egymást érik a tejhamisítási botrányok, találtak már melaminnal szennyezett nyerstejet (a műanyagtermeléshez használt anyagot azért keverték a tejhez, hogy fehérjeszintje magasabbnak tűnjön), de 2011-ben a csecsemőknek készített tejkészítményből is került a piacra nagy készlet, mely nitrittel volt szennyezve.
Rinehart ezekben a kihágásokban lát piaci rést. Megbízható ausztrál tejkészítményt akar exportálni a kínai piacra a csecsemők számára. Ezt egy tejüzem állítaná elő Queensland államban, ahol Rinehart már alárírt egy szándéknyilatkozatot a helyi kormányzattal az 500 millió dollár volumenű beruházásról. A tervek szerint 150 millió liter tejet gyártana évente az üzem. Szó van róla, hogy egy kínai vállalat is beszáll a projektbe.
Rinehart -aki 2011 óta Ausztrália leggazdagabb embere- büszkén viseli sikerét és gazdagságát (amit mellesleg örökölt!) és nemrég beszólt a szegényeknek, akiket tehetetlenként és mihasznaként kritizált. Rinehart maga az ötvenes években egy tehénfarmon nőtt fel, amit apja, Lang Hancock üzemeltetett. Hancock bányákból szerezte vagyonát, miután hatalmas vasérc készletekre lelt. Halálakor, 1992-ben lánya vette át a cégcsoport irányítását.
A mogulasszony Ázsiának már jó ideje sokat köszönhet: az elmúlt két évtizedben az ásványi nyersanyagok Ázsiába való eladásával hizlalta vagyonát. De míg a nyersanyagárak leszállóban vannak, az élelmiszer-nyersanyagoké nem. Ezért tartja szükségesnek a profilváltást.
forrás: piacesprofit.hu
Zöldinfó
Minusz tíz fok alatt: nő az import, apadnak a tározók Romániában
Ötéves rekordszinten van a gázfogyasztás Romániában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A szokatlanul hideg idő miatt január 20-án 663 GWh-ra nőtt Románia teljes gázfogyasztása – írja az alternativenergia.hu. Ennél nagyobb értékre legutóbb 2021. január 19-én volt példa, amikor az országos fogyasztás 673 GWh volt. Az országos gázelosztó hálózatot üzemeltető állami vállalat, a Transgaz valós idejű adatai azt mutatják, hogy 250 GWh-t a belső termelés fedez, 277 GWh-nak megfelelő mennyiségű földgázt a tározókból emelnek ki, mintegy 135 GWh pedig importból származik. Románia teljes importja 210 GWh (19,8 millió köbméter), míg az export hozzávetőleg 76 GWh (7,2 millió köbméter). Az importált földgáz Bulgárián (175,5 MWh, 16,8 millió köbméter) és Magyarországon (32 GWh, 3 millió köbméter) keresztül érkezik. Románia Moldovába (57 GWh, 5,4 millió köbméter) és Ukrajnába (19 GWh, 1,8 millió köbméter) exportál földgázt. A napi gázfogyasztás abszolút romániai rekordját a 2017. január 10-én mért 735 GWh jelenti. Akkor 300 GWh-t fedezett a belső termelés, 280 GWh származott a gáztározókból, 155 GWh pedig importból.
Január 18-án a romániai gáztározókban tárolt energia mennyisége 20,2 TWh volt, ami 59,8 százalékos telítettségnek felel meg. Ez hozzávetőleg 10 százalékkal haladta meg az Európai Unió átlagát, és közel 5 százalékkal az egy évvel korábbi romániai értéket. Január 19-éről 20-ára virradóra Románia nagy részén a hőmérséklet mínusz 10 C fok alá csökkent, s kedden napközben sem emelkedik fagypont fölé.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHasznált mobilokkal a természet védelméért, folytatódik a kampány 2026-ban
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta2,5 millió forint energiatárolóra? Indul a pályázat heteken belül!
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaAz elektromos autók erősödő konkurenciája nyomás alá helyezte a Porschét
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaÁtvette a vezetést a BYD a magyar elektromosautó-piacon

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés