Zöldinfó
A minőségi tejben van a nagy pénz?
Gina Rinehart, a világ egyik leggazdagabb üzletasszonya szemet vetett a tejiparra, mint kecsegtető befektetési lehetőségre. Számítását a kínai piacra alapozza: a tejhamisítási botrányok miatt ott nagy szükség van a megbízható, importált tejre.
Az üzletasszony 2012-ben 18,6 milliárd dolláros vagyonával a 37. leggazdagabb embernek számított a világon. Vállalatbirodalma javarészt bányaipari érdekeltségekből áll, ám most a marhatenyésztésben és a tejtermék-termelésben veti meg lábát.
Rinehart egy hét alatt két nagy ügyletet kötött e téren: Ausztráliában felvásárolt egy 3000 jószágból álló szarvasmarha-csordát és két legelőt hozzá – összesen 25 millió (ausztrál) dollárért. További 25 milliót fektetett a Bannister Downs Dairy tejgyárba, hogy az egy új gyáregység építésével növelhesse termelését. Ezen túl további befektetésekre is készül az agráriumban.
A Hancock Prospecting 60 éves elnökeként Rinehart célja nem más, mint hogy az ázsiai fogyasztókat -elsősorban a létszámban növekvő középosztályt- minőségi élelmiszerekkel szolgálja ki. (Becslések szerint a következő 35 évben a világszerte megtermelt élelmiszerek 43 %-a Kínába kerül.) Kínában már 2008 óta egymást érik a tejhamisítási botrányok, találtak már melaminnal szennyezett nyerstejet (a műanyagtermeléshez használt anyagot azért keverték a tejhez, hogy fehérjeszintje magasabbnak tűnjön), de 2011-ben a csecsemőknek készített tejkészítményből is került a piacra nagy készlet, mely nitrittel volt szennyezve.
Rinehart ezekben a kihágásokban lát piaci rést. Megbízható ausztrál tejkészítményt akar exportálni a kínai piacra a csecsemők számára. Ezt egy tejüzem állítaná elő Queensland államban, ahol Rinehart már alárírt egy szándéknyilatkozatot a helyi kormányzattal az 500 millió dollár volumenű beruházásról. A tervek szerint 150 millió liter tejet gyártana évente az üzem. Szó van róla, hogy egy kínai vállalat is beszáll a projektbe.
Rinehart -aki 2011 óta Ausztrália leggazdagabb embere- büszkén viseli sikerét és gazdagságát (amit mellesleg örökölt!) és nemrég beszólt a szegényeknek, akiket tehetetlenként és mihasznaként kritizált. Rinehart maga az ötvenes években egy tehénfarmon nőtt fel, amit apja, Lang Hancock üzemeltetett. Hancock bányákból szerezte vagyonát, miután hatalmas vasérc készletekre lelt. Halálakor, 1992-ben lánya vette át a cégcsoport irányítását.
A mogulasszony Ázsiának már jó ideje sokat köszönhet: az elmúlt két évtizedben az ásványi nyersanyagok Ázsiába való eladásával hizlalta vagyonát. De míg a nyersanyagárak leszállóban vannak, az élelmiszer-nyersanyagoké nem. Ezért tartja szükségesnek a profilváltást.
forrás: piacesprofit.hu
Zöldinfó
Speciális repülőgép pásztázza a föld mélyét Magyarországon
Repülőgépről kutat olaj után a Mol a Balaton térségében.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Mol megbízásából Buzsák szénhidrogén-kutatási koncesszió területén végez repülőgépes geofizikai méréseket március 18. és 28. között az amerikai Bell Geospace – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a speciális mérőrepülőgép naponta a Pécs-Pogány Repülőtérről száll fel, és mintegy 820 négyzetkilométeres területet vizsgál, a gyűjtött adatokból pontosabban azonosíthatók a lehetséges kőolaj- és földgázlelőhelyek. A magyar olajvállalat 2025-ben nyerte el a Buzsák koncessziót, amelyre a török állami céggel, a TPOC Ltd.-vel közösen pályázott. A tavaly elvégzett felszíni geofizikai méréseket most repülőgépes vizsgálatok egészítik ki. A tájékoztatás szerint a repülőgép fedélzeti műszerei nem bocsátanak ki jeleket, kizárólag a gravitációs tér változásait mérik. A gradiometriai eljárás lehetővé teszi, hogy a szakemberek háromdimenziós képet alkossanak a felszín alatti szerkezetekről.
A mérések várhatóan tíz napon át tartanak, ez idő alatt a kisrepülőgép naponta repül a somogyi és zalai térség felett. A repülések időpontját az időjárás is befolyásolja, mivel a mérés érzékeny a szélre és a rázkódásra – jegyezték meg. A gép lakott területeken kívül legalább 80 méter, lakott területek felett minimum 300 méter magasságban közlekedik. Az útvonalak egymással párhuzamos, észak-déli irányú sávok mentén, illetve azokra merőlegesen, kelet-nyugati irányban haladnak, mintegy 200 kilométer per órás sebességgel. A zajszint lakott területeken kívül nem haladja meg a 70 decibelt, lakott területek fölött pedig ennél alacsonyabb – tájékoztatott a Mol.
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaElfelejthetjük az aprót: mostantól ingyenes a mobilos parkolás
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÚj 360 fokos felvételek készülnek Magyarországon a Google Mapshez
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
-
Otthon5 nap telt el a létrehozás ótaKevesebb műanyag, jobb íz: így változtathat a vízfogyasztási szokásokon egy vízszűrő
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaAdócsökkentéssel mérsékelné az üzemanyagárakat a szerb kormány

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés