Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A minőségi tejben van a nagy pénz?

Létrehozva:

|

Gina Rinehart, a világ egyik leggazdagabb üzletasszonya szemet vetett a tejiparra, mint kecsegtető befektetési lehetőségre. Számítását a kínai piacra alapozza: a tejhamisítási botrányok miatt ott nagy szükség van a megbízható, importált tejre.

Az üzletasszony 2012-ben 18,6 milliárd dolláros vagyonával a 37. leggazdagabb embernek számított a világon. Vállalatbirodalma javarészt bányaipari érdekeltségekből áll, ám most a marhatenyésztésben és a tejtermék-termelésben veti meg lábát.

Rinehart egy hét alatt két nagy ügyletet kötött e téren: Ausztráliában felvásárolt egy 3000 jószágból álló szarvasmarha-csordát és két legelőt hozzá – összesen 25 millió (ausztrál) dollárért. További 25 milliót fektetett a Bannister Downs Dairy tejgyárba, hogy az egy új gyáregység építésével növelhesse termelését. Ezen túl további befektetésekre is készül az agráriumban.

A Hancock Prospecting 60 éves elnökeként Rinehart célja nem más, mint hogy az ázsiai fogyasztókat -elsősorban a létszámban növekvő középosztályt- minőségi élelmiszerekkel szolgálja ki. (Becslések szerint a következő 35 évben a világszerte megtermelt élelmiszerek 43 %-a Kínába kerül.) Kínában már 2008 óta egymást érik a tejhamisítási botrányok, találtak már melaminnal szennyezett nyerstejet (a műanyagtermeléshez használt anyagot azért keverték a tejhez, hogy fehérjeszintje magasabbnak tűnjön), de 2011-ben a csecsemőknek készített tejkészítményből is került a piacra nagy készlet, mely nitrittel volt szennyezve.

Advertisement

Rinehart ezekben a kihágásokban lát piaci rést. Megbízható ausztrál tejkészítményt akar exportálni a kínai piacra a csecsemők számára. Ezt egy tejüzem állítaná elő Queensland államban, ahol Rinehart már alárírt egy szándéknyilatkozatot a helyi kormányzattal az 500 millió dollár volumenű beruházásról. A tervek szerint 150 millió liter tejet gyártana évente az üzem. Szó van róla, hogy egy kínai vállalat is beszáll a projektbe.

Rinehart -aki 2011 óta Ausztrália leggazdagabb embere- büszkén viseli sikerét és gazdagságát (amit mellesleg örökölt!) és nemrég beszólt a szegényeknek, akiket tehetetlenként és mihasznaként kritizált. Rinehart maga az ötvenes években egy tehénfarmon nőtt fel, amit apja, Lang Hancock üzemeltetett. Hancock bányákból szerezte vagyonát, miután hatalmas vasérc készletekre lelt. Halálakor, 1992-ben lánya vette át a cégcsoport irányítását.

Advertisement

A mogulasszony Ázsiának már jó ideje sokat köszönhet: az elmúlt két évtizedben az ásványi nyersanyagok Ázsiába való eladásával hizlalta vagyonát. De míg a nyersanyagárak leszállóban vannak, az élelmiszer-nyersanyagoké nem. Ezért tartja szükségesnek a profilváltást.

forrás: piacesprofit.hu

Advertisement

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Kihirdették Európa 2028-as Zöld Fővárosát

Zaragoza lesz Európa Zöld Fővárosa 2028-ban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A címet jelenleg viselő portugáliai Guimaraesben bejelentett döntés szerint 2028-ban a spanyolországi Zaragoza lesz Európa Zöld Fővárosa – írja az alternativenergia.hu. A brüsszeli közlemény szerint a zsűri azért találta érdemesnek Zaragozát a cím viselésére, mert a város erős irányítási struktúrával rendelkezik és hosszú távon elkötelezett a zöld átállás mellett, ami lehetővé teszi számára, hogy sikeres válaszokat adjon a növekvő éghajlati kihívásokra. “A zsűrit lenyűgözte a város azon szemléletmódja, mely megmutatja, hogyan járhat kéz a kézben a nagyívű környezetvédelmi fellépés a társadalmi ellenállóképességgel és a közösségi összefogással” – fogalmaztak. A kisebb városoknak járó úgynevezett Európai Zöld Levél (European Green Leaf) díjat a szintén spanyolországi Benidorm és a portugáliai Estarreja nyerte el. Az indoklás szerint mindkét város elkötelezett a zöldebb, egészségesebb és fenntarthatóbb lakókörnyezet megteremtése mellett.

Benidorm sikeresen kezeli a tömegturizmus jelentette kihívásokat, miközben fenntartja a környezetvédelmi intézkedéseket és a fenntartható fejlődést. Estarreja a zöld átállás meggyőző példájaként sikeresen lépett túl ipari örökségén – írták. Az Európa zöld fővárosa címet és a vele járó 600 ezer eurós díjat, valamint 200 ezer eurós díjazással járó Európai Zöld Levél címet az Európai Bizottság hozta létre, és első alkalommal 2010-ben ítéltek oda.

Az Európa zöld fővárosa címet minden évben az a város kapja, amely úttörő a környezetvédelmet támogató életmód kialakításában, különleges erőfeszítéseket tesz a környezet és az életminőség javítására, a fenntartható fejlődés megteremtésére. Összesen 12 szempontot vesznek figyelembe, köztük a közlekedést, a zöld területek fenntartható felhasználását, a levegő minőségét, a zajszennyezést, a hulladékkezelés és a vízgazdálkodás helyzetét, az energiafelhasználás hatékonyságát. A díjra azok a települések pályázhatnak, amelyeknek lakosságszáma meghaladja a százezret. Amennyiben nincsen ilyen város egy országban, úgy a legnépesebb település pályázhat.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák